
regény

Tilos a szerelem és a szabad gondolat – Gileád továbbra is élhetetlen hely

Margaret Atwood olyan univerzumot teremtett A szolgálólány meséjében, amely minden kegyetlensége ellenére magába szippantja a nézőt. Most Testamentumok címmel itt a folytatás egy nem kevésbé nyomasztó világgal.

Hirtelen kedvem lett megírni a Kormányváltási ének című regényt Charles Dickens stílusában

Egy gazdag és kevély NER-es faszfejről szólna, akinél a kormányváltás estéjén megjelenne Antal József és Mádl Ferenc szelleme.

Megrázó: ilyen az orosz-ukrán háború egy kárpátaljai katona szemszögéből

Takács Márk regénye egy izgalmasan megírt geopolitikai thriller, amely főleg a katonaság és a mai hadviselés iránt érdeklődő ínyencek amúgy nagy létszámú szubkultúrájának izgalmas olvasmány.

A régi könyvtár

Tizenéves fejjel azt hittem, hogy rejtőzik a könyvtárban valami, valami titok, amit meg kell fejtenem, aminek a végére kell járnom.

A mondatok csendje – kilencvenéves Bodor Ádám

A Sinistra körzet az utóbbi évtizedek legjobb magyar regénye. Arról, hogy mi történt a kelet-európai társadalmakkal a második világháborút követő időkben, nagyon kevés irodalmi mű tud ennyit. Győrffy Ákos írása.

Földvári-Oláh Csaba Szeánsz című regénye visszarepít a századvég sötét misztikumába és titkaiba

A regény a 19. századi Magyarország egyik legrejtélyesebb halálesetén keresztül vizsgálja a misztikum, a sajtó és az igazság határait.


Frei Tamás kérdést intézett a miniszterelnökhöz, Orbán Viktor nem maradt adós a válasszal

„Én a magyarokkal vagyok!” – szögezte le a kormányfő egy Facebook-kommentben.

A „gyalázás” Krasznahorkai esetében nem csupán Magyarországot illeti – karakteres kritikája tulajdonképpen az egész emberfajnak szól

Ki is ez a már megjelenésében is karakteres, titokzatos, az olvasót híresen hosszú mondataival megbabonázó szerző? Kísérletet teszünk a válaszadásra. Győrffy Ákos írása.

Megmagyarázhatatlan dolgok történnek Gyurcsány Ferenccel: valami nem hagyta nyugodni

„De mit tehetek, van bennem egy ilyen belső késztetés” – fogalmazott a DK egykori elnöke.

A Nobel-díjjal nem csupán a dicsőség jár – mutatjuk, mit kap mellé Krasznahorkai László

A Svéd Akadémia döntése szerint az idei díj nemcsak szimbolikus dicsőséget, hanem komoly anyagi jutalmat is hoz számára.

Erős állítások – Krasznahorkai László Nobel-díjára

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia idén Krasznahorkai Lászlónak ítélte az irodalmi Nobel-díjat. A kuratórium indoklása szerint „látnoki erejű műveiért részesült az elismerésben, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megmutatni a művészet erejét”. Győrffy Ákos írása.


„Voltam élni” – Dobai Péter halálára

Meghalt Dobai Péter költő, író, esszéista, dramaturg, filmrendező. Isten nyugosztalja. A huszadik század magyar prózairodalmának meghatározó alakja volt, jómagam legalábbis mindig annak tartottam és tartom most is. Győrffy Ákos írása.

Az íróasztal Isten áldotta hely: ilyen volt Jókai Mór, az író

„Ne vádoljanak engem azért, hogy olyan sokat írok: önző vagyok, magamat mulattatom” – mondta a termékeny író, akinek első regényét még sok kritika érte.

Életünk kalandútja

Az élet útja olyan, mint minden út: célba vezet, de csak akkor, ha tudjuk, merre akarunk menni. De honnan jön ez a tudat?

Vörös jégben felnőni

Zulejka kinyitja a szemét – Guzel Jahina könnyeden olvasmányos, szívbe markolóan szomorú regénye a sztálini terror legmélyének másfél évtizedén vezet minket keresztül.

Igenis van létjogosultsága a magyar történelmi regénynek! Százhuszonöt éve született Passuth László

A magyar történelem felidézését a Sasnak körme között című, Zrínyi Ilonáról szóló regényével indította meg.

„Hinni az olvasók értékítéletében” – a Libri irodalmi díj idei nyerteseiről

Az olvasói figyelem képes arra, hogy a sorok között értékes igazságokra leljen, és hogy a kincset érő gondolatok alapján kitüntetett helyet adjon egy-egy könyvnek és szerzőnek; ezt szolgálja a Libri irodalmi díj.
