A magyar történelem felidézését a Sasnak körme között című, Zrínyi Ilonáról szóló regényével indította meg.
Százhuszonöt éve, 1900. július 15-én született Budapesten Passuth László író, műfordító, nagysikerű történelmi regények szerzője. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyaga:
Passuth László Alfréd apja, a kisnemesi származású Passuth Ferenc József Sáros vármegye főszolgabírája, anyja, Éber Emánuella Eugénia középiskolai tanár volt. Szülei válása után, 1901-ben anyjával Kolozsvárra költözött, a „kincses város” gazdag kulturális és történelmi öröksége meghatározó volt később írói pályáján is.
A piaristákhoz járt iskolába, és egyetemi tanulmányait is Kolozsvárott kezdte, majd a szegedi egyetemen folytatta, ahol jogi diplomát szerzett.
1921-től harminc éven át megbecsült banktisztviselőként dolgozott: a fővárosi Magyar-Olasz Bank Rt. tisztviselője – 1922-23-ban a bank milánói kirendeltségének munkatársa –, 1932 és 1945 között a Károly körúti bankfiók igazgatója volt. 1951-től 1960-ig, nyugdíjba vonulásáig az Országos Fordító Iroda alkalmazottjaként dolgozott, latin, angol, francia, német, olasz, görög, spanyol és portugál nyelvekből fordított.
Írói pályáját útirajzokkal, történelmi tanulmányokkal, kulturális lapfordításokkal kezdte az 1920-as évek közepén,
írásai a Nyugat, a Szép Szó, a Magyar Szemle, a Jelenkor és a Válasz hasábjain jelentek meg. A Magyar Nemzetnek alapításától kezdve külső munkatársa volt. A harmincas évekre már birtokában volt a rá jellemző óriási és sokoldalú műveltség java részének. 1937-ben megjelent első regénye, az Eurázia, és ugyanebben az évben kiadott tanulmánykötete, az Esztergomi symposion, azt mutatja, hogy egyaránt élt benne a regényíró és a történész.
Móricz Zsigmond biztatására vállalkozott máig legnépszerűbb műve, az Esőisten siratja Mexikót megírására.
Az 1939-ben kiadott, Hernán Cortés spanyol konkvisztádor felfedező és hódító útjáról írt történelmi regény országos hírnevet hozott szerzőjének, aki ezzel megtalálta saját műfaját, stílusát. A spanyol és indián kultúra találkozását bemutató korkép kedvelt olvasmány lett a föld számos nyelvterületén. (Spanyolországban 1946-ban jelent meg, és számos kiadást megért.)
A spanyol trilógia további darabjai (Fekete bársonyban, A harmadik udvarmester) mellett nagyméretű, színes tablókban mutatta be a hazai és az európai történelem kiemelkedő alakjait.
A magyar történelem felidézését a Sasnak körme között című, Zrínyi Ilonáról szóló regényével indította meg,
a Báthoryakról szól a Négy szél Erdélyben, II. Endrét (II. Andrást) mutatja be a Hétszer vágott mező, Luxemburgi Zsigmond királyt idézi fel a Tört királytükör című műve. A múltidézésben külön vonulatot jelentenek a nagy művészeknek emléket állító kor- és jellemrajzok: Monteverdiről szól A mantuai herceg muzsikusa, Gesualdo életét követi nyomon a Madrigál, Raffaello alkotói pályáját mutatja be az Aranyködben fáznak az istenek, Caravaggio kalandos élete ihlette a Medúzafej című könyvét.
Ezt is ajánljuk a témában
Brankovics Mara mostohafia a török történelem egyik legnagyobb alakja: meghódította Bizáncot, évszázadokra átformálta a térség hatalmi viszonyait, de Hunyadi végül legyőzte Nándorfehérvárnál.
Passuth a magánéletében ugyanolyan választékos stílusú volt, mint mondatai szövegezésében, cselekményeinek szerkesztésében. Személyes megjelenésében a mértéktartó elegancia és a modorbeli kedvesség, szívélyesség volt jellemzője. Miután Tihanyban nyaralót épített, a hatvanas évektől néhány regénye ott született a nyári hónapokban.
Passuth László 1979. június 19-én Balatonfüreden halt meg, végső nyughelye a városhoz tartozó, róla elnevezett balatonarácsi katolikus temetőben van.
Balatonfüreden utcanév őrzi emlékét, a településen és egykori budai lakóházánál emléktáblája látható. Az 1980-as évek elején özvegye, Békésy Lola az író kiterjedt levelezéséből és kiadatlan kézirataiból álló hagyatékának első részét, majd 2013-ban további kéziratait és fotográfiáit leánya, Passuth Krisztina Széchenyi-díjas művészettörténész adományozta a Petőfi Irodalmi Múzeumnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Hunyadi előszeretettel keresett kifogásokat, ha elvesztett egy csatát, a Cillei-családnak pedig nagy pechje, hogy mindenki rosszat írt róluk – tudtuk meg a téma szakértőjétől.
(MTI)
Nyitókép: Keleti Éva / MTI - MTVA
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
„Ne vádoljanak engem azért, hogy olyan sokat írok: önző vagyok, magamat mulattatom” – mondta a termékeny író, akinek első regényét még sok kritika érte.
Gyarmati-Paor Zoltán történelmi krimije fölhasználja a modern tudományos eredményeket, és meglovagolja az Árpád-kor iránti érdeklődést egy filmszerű jelenetekkel tűzdelt mai történet formájában.
Az élet útja olyan, mint minden út: célba vezet, de csak akkor, ha tudjuk, merre akarunk menni. De honnan jön ez a tudat?
A Libri Talent első, sikerrel zárult évadát követően a jövőben még több irodalmi tehetség jut lehetőséghez, a pályázatokat szeptember végéig várják, idén meseírók is jelentkezhetnek.
A nagy dán meseíró a nyomorból tört a világhírre hosszú élete során, emésztette a magány és a különcség, a bordélyházakban nem járt sikerrel, a magyarokról viszont hízelgő véleménnyel volt.
„Választást kell nyerni, utána mindent lehet” – mondta Tarr Zoltán Etyeken. Ez a mondat egyszerre bizarr és hátborzongató. Ezt a választási stratégiát már Peruban is kipróbálták. Spoiler: nem happy enddel végződött. Sebestyén Géza írása.
Pintér Ferenc ezredes úgy látja, a volt vezérkari főnök demoralizálta a honvédséget, még orvosi vizsgálatra is mást küldött maga helyett.
