Itt van Magyar Péter legnagyobb problémája: „Ez nem vízió, hanem improvizáció”!

Miről is szól valójában a kormányzás?

A költségvetési törvény szerint a befizetés önkormányzatonkénti összegét ugyanis az államháztartásért felelős miniszternek rendeletben kellett volna meghatározni a május végi beszedési határidő előtt. Ezt azonban se a régi, se az új pénzügyminiszter készítette el.

Július közepéig 74,1 milliárd forintot kellene befizetnie a fővárosnak az államkasszába a jelenlegi törvényi kötelezések mellett – derül ki a Népszava összeállításából. A portál azt írta, hogy a Területfejlesztési Alap 10,3 milliárdos számlájának költségvetési törvényben rögzített határideje a múlt hét vége lett volna, de
a Pénzügyminisztérium (PM) Államháztartási Szabályozásért, Humán és Önkormányzati Költségvetésért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára arról értesítette az önkormányzatokat, hogy egyelőre nem készült el a Területfejlesztési Alap befizetéseit önkormányzatonként meghatározó rendelet.
Így – mint írták – elmaradt a „fizetési kiközlés” is, amely alapján az érintett településeknek be kellett volna fizetniük a még Navracsics Tibor volt területfejlesztési miniszter által kitalált sarcot, amellyel az iparűzési adó előző évhez mért növekményét vonták volna el. Ez azonban egyelőre nem jelenti azt, hogy ezt nem kell majd befizetni. Erről törvénymódosításban rendelkezhet a Tisza-kormány, a helyettes államtitkár pedig figyelmeztette is az önkormányzatokat, hogy ne költsék el a pénzt.

Felidézték, a Területfejlesztési Alapot első nekifutásra egy befizetési képlet alapján szedte volna be az Orbán-kormány, de gyorsan rájöttek, hogy nem működne a dolog, így módosítottak a képleten, majd a beszedés politikai terhét egyszerűen áttolták az új kormányra.
A költségvetési törvény szerint a befizetés önkormányzatonkénti összegét ugyanis az államháztartásért felelős miniszternek rendeletben kellett volna meghatározni a május végi beszedési határidő előtt. Ezt azonban se a régi, se az új pénzügyminiszter készítette el.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Népszavának azt mondta, „a fővárosnak az első negyedéves adatok alapján 10,3 milliárdot kellett volna befizetni, amiből novemberben visszajárna 5 milliárd, jövő márciusban meg a teljes összeg, de ez a pénz most nagyon hiányozna”. A fővárosi kerületektől ezenfelül összesen 8 milliárdot szednének be, de sok más településnek is fizetnie kellene.
Ez aligha csengett volna jól rögtön kormányváltás után, a helyettes államtitkár által kiküldött levélben ugyanakkor szó sincs az elengedéséről, így ez egyelőre jó esetben is csak haladék.
A portál szerint ez már a harmadik haladék, amit a fővárosi önkormányzat kapott. Csakhogy lassan a haladékok is lejárnak és még nagyon messze az új önkormányzati finanszírozási rendszer véglegesítése, hiszen még hozzá sem kezdtek. A fővárost szorító határidők azonban ettől nem tűnnek el.
Mint írták, a Tisza-kormány első ülésén úgy döntött, hogy széles körű egyeztetési folyamatot kezdeményeznek költségvetési helyzetükről az önkormányzatokkal, de
azt is rögzítették, hogy a felülvizsgálat nem ad felmentést a hatályos fizetési kötelességek alól.
Magyar Péter a kormányülés utáni sajtótájékoztatón külön kitért a szolidaritási „adóra”, hangsúlyozva, hogy ezt minden településnek be kell fizetnie. Budapestnek is. A miniszterelnök szerint a főváros „eddig is meg tudta ezt oldani”. és vannak még lehetőségek a költségek visszafogására.
Karácsony Gergelyéknek csaknem 100 milliárdot kellene ezen a címen befizetnie az idén, a főpolgármester többször elmondta, hogy ennyi nincs a kasszában, a főváros számlája már most 48 milliárdos mínuszban van. Tavaly csaknem a teljes évben, 350 napon át folyószámla-hitelből működött a fővárosi önkormányzat, a folyószáma-hitel kamatköltsége pedig 1,7 milliárd forintot vitt el tavaly.
Kitértek arra is, hogy az idei 37,1 milliárdos szola-részletre kapott halasztás jövő héten lejár, a hatályos jogszabályok szerint több haladék nem adható. Így
a Magyar-kormány ugyanúgy inkasszálni fog, mint az Orbán-kormány.
A főváros már összeállított egy javaslatcsomagot, amely a városvezetés szerint egyszerre felel meg három feltételnek: nem érinti a 2026-os központi költségvetést, lezárja a szola pereket és biztosítja a főváros működőképességét. Bár ez csak az idei évre hozhat megoldást. 2027 januárjától mindenképpen szükség lesz egy működőképességet hosszútávon biztosító finanszírozási modellre. A portál szerint azonban egyelőre be sem mutathatták ezt a Magyar-kormánynak, az egyeztetések még el sem kezdődtek, miközben az inkasszó óra egyre hangosabban ketyeg.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor