Sulyok Tamás egy német folyóiratnak: „Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam”

Mint tudjuk, a magyar miniszterelnök, Magyar Péter diktatórikus eszközökkel és verbális fenyegetéssel próbálja lemondásra bírni a Sulyok Tamás a nemzet egészét, tehát a Fidesz-szavazókat is képviselő köztársasági elnököt, akit jogállami eszközökkel nem lehet és nincs is értelme elmozdítani, hiszen semmiben sem gátolja a kormány munkáját.

Ahogy a Sándor-palota összefoglalójából kiderül, a Cicero című német politikatudományi folyóirat kérdésére válaszolva a köztársasági elnök elmondta, miért nem mondott le: „Az Alaptörvény betartására és betartatására esküdtem fel, ugyanúgy egyébként, mint a miniszterelnök és az Országgyűlés képviselői is. 

Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak.”

Hozzátette: „az együttműködési szándékomat jeleztem Magyar Péter úrnak is, amikor a választások után 3 nappal személyesen találkoztunk. Ő akkor is elmondta a lemondásom mellett szóló érveit, amelyeket már addig is ismertünk, én pedig a kölcsönös méltányosság jegyében elmondtam, hogy bár nem értünk egyet, azokat természetesen megfontolom. A felajánlott együttműködést azonban a kormány láthatóan nem fogadta el. Az Országgyűlés alakuló ülésén néhány perccel az Alaptörvény betartására és betartatására szóló eskütétele után 

Magyarország alkotmányos rendjének stabilitása szempontjából azonban ennél is problematikusabb, hogy a miniszterelnök többször és nyíltan kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tennék eleget a tisztségből való távozásomra vonatkozó utasításának, akkor a választások eredményeként kialakult kétharmados parlamenti többség erejével élve, jogalkotási módszerekkel, sőt, az alkotmány módosításával fognak elmozdítani a pozíciómból.”

Sulyok Tamás hangsúlyozta: „Ezek a nyílt fenyegetések nemcsak az alkotmányt, de a demokratikus alapelveket is sértik. 

 A fenyegetések ellenére, sőt, annál inkább meggyőződésem, hogy egyrészt 

Az Alaptörvényre tett esküm felelősséggel jár az alkotmányos rend megőrzése iránt.”

Elhangzott: „a leváltásomra felhozott érvek kivétel nélkül politikai természetűek, a köztársasági elnöki tisztség ezzel szemben közjogi minőségű. Ráadásul, azok a politikai vádak, amiket megfogalmazott, egyoldalúak és a köztársasági elnök jelenlegi alkotmányos szerepének politikai félreértelmezésén alapulnak, ezért cáfolhatók. A magyarok változást akartak, ez nyilvánvaló és jól látható volt a választási részvételi adatokon; soha ennyien nem járultak urnákhoz a szabad választások óta. És nem is nyert ekkora mértékben ellenzéki párt sem. 

Ahogyan Sólyom László mondta: „Az állam nem így működik.”

„Ami viszont a lényeget illeti, az Alaptörvény kimondja, hogy a köztársasági elnök fejezi ki a magyar nemzet egységét. 

Azokat is, akik a Tisza pártra szavaztak, és azokat is, akik nem. 

Az államfő, mivel a jog szerint és annak szellemében tevékenykedik, így ilyen formában tudja kifejezni legjobban a nemzet egységét” – mondta a köztársasági elnök.

Hangsúlyozta: „Az pedig, hogy én bárkinek is a bábja lennék, egyszerűen nem igaz. Alkotmánybírósági elnöki hivatalom idején is a Fidesz kétharmados többségével működő parlament számos jogalkotási termékét semmisítettük meg. Köztársasági elnökként is több törvénnyel szemben éltem a vétó korlátozott lehetőségével. Ráadásul, 

 Már több törvényüket aláírtam, kineveztem minisztereiket és államtitkáraikat. 

Sulyok Tamás felhívta a figyelmet: „Az igazságügyi miniszter asszony a nyilvánosság előtt arra vállalt kötelezettséget, hogy a közjogi rendszert érintő jogállami, európai és nemzetközi alkotmányos mércének megfelelő megoldásokban gondolkodnak. Ha a kormány jogalkotást vagy alkotmánymódosítást kezdeményez, akkor azt a jogállami normák és az európai értékek tiszteletben tartásával kell megtennie. Fontos szempont, hogy 

 Fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen, nem jogállami megoldásoknak még a látszata is hátrányos lenne Magyarország megítélésére nézve.”

A köztársasági elnök szerint aggasztó, ha 

 Az uniós jogállami követelményeknek való megfelelést nem lehet az uniós jogállami sztenderdekbe ütköző megoldásokkal megvalósítani. Az uniós forrásokhoz való hozzájutás szempontjából is nagy veszélyt jelent az, ha a lehívásukhoz szükséges jogszabályok meghozatala nem a jogállami garanciák mellett történik. Szeretném világossá tenni, hogy 

Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád