Megírta a Politico: a PSG győzelme után kitört zavargások erősíthetik a francia jobboldalt

A Politico beszámolója szerint a PSG történelmi BL-sikere után országszerte ünneplés kezdődött, amely számos helyen erőszakba torkollott. A kialakult helyzet gyorsan újra a migráció és a közbiztonság kérdését állította a politikai viták középpontjába. Üzleteket rongáltak meg, járműveket gyújtottak fel, és több helyszínen összecsapások alakultak ki a rendőrök és a rendbontók között. A zavargások nyomán a hatóságok közel kilencszáz embert vettek őrizetbe. Laurent Nuñez belügyminiszter adatai szerint ez 45 százalékkal magasabb szám, mint egy évvel korábban, amikor a PSG szintén jelentős sikert ünnepelhetett.

A történtek különösen érzékeny pillanatban érték a francia politikát. A következő hónapokban a labdarúgás kerül a figyelem középpontjába, miközben az ország már a következő elnökválasztás politikai előkészítésének időszakába lépett. A zavargások így nem csupán közrendészeti kérdésként jelentek meg, hanem azonnal a politikai küzdelmek részévé váltak.

A migráció témája ismét a jobboldal legerősebb fegyvere lett

A Nemzeti Tömörülés vezetői gyorsan reagáltak az eseményekre. Jordan Bardella pártelnök a hétvégi jeleneteket olyan képekként írta le, amelyek szerinte polgárháborúra emlékeztetnek, és élesen bírálta azokat, akik részt vettek a rendbontásokban. A Politico szerint a jobboldal számára a zavargások azért is jelentettek politikai lehetőséget, mert az elmúlt időszakban a figyelem inkább gazdasági kérdésekre összpontosult. A Nemzeti Tömörülés vezetői között vita bontakozott ki a nyugdíjrendszer jövőjéről és az energiaválság kezeléséről, ami elvonta a figyelmet azokról a témákról, amelyek hagyományosan a párt legerősebb választási üzenetei közé tartoznak.

Bardella szerint Franciaország integrációs politikája kudarcot vallott, és a zavargások ezt látványosan megmutatták. A politikus azt hangsúlyozta, hogy a problémára nem ideológiai vitákkal, hanem határozott állami fellépéssel kell válaszolni. A pártelnök a zavargásokat követően kijelentette, hogy amennyiben a jobboldal kerül hatalomra, olyan büntető- és biztonságpolitikai intézkedéseket vezetne be, amelyek szerinte hatékonyabban tudnák kezelni az erőszakos bűnözést. 

A Politico arra is emlékeztet, hogy több közvélemény-kutatás szerint Bardella jelenleg az egyik legerősebb potenciális jelölt a következő elnökválasztáson. A közbiztonság kérdésének előtérbe kerülése ezért különösen kedvező lehet számára, hiszen ez az a terület, ahol a választók jelentős része hagyományosan nagyobb bizalmat szavaz a jobboldalnak.

Európai szövetségesek is ráerősítettek a vitára

A franciaországi események gyorsan visszhangra találtak Európa más országaiban is. Több jobboldali politikus a zavargásokat a bevándorlási politika kudarcának bizonyítékaként értelmezte, és radikálisabb intézkedéseket sürgetett.

A holland Geert Wilders az interneten közzétett felvételekre reagálva azt írta, hogy minden érintettet le kell tartóztatni és deportálni kell. A német AfD vezetője, Alice Weidel mindössze egyetlen szót írt a közösségi médiában: 

Ez az elmúlt években az európai bevándorlásellenes mozgalmak egyik legismertebb jelszavává vált, és a külföldiek nagyobb arányú visszaküldését szorgalmazó politikai elképzeléseket foglalja magában. A francia jobboldal másik meghatározó szereplője, Eric Zemmour szintén a remigráció mellett érvelt, és a zavargásokat súlyos civilizációs konfliktus előjelének nevezte. Bardella és Marine Le Pen ugyanakkor valamivel visszafogottabb álláspontot képviselt. Bár ők is a bevándorlás és az integráció problémáit emelték ki, nem támogatták a legális bevándorlók vagy a bevándorló hátterű francia állampolgárok tömeges kitoloncolását. 

Bardella egyértelművé tette, hogy álláspontja szerint azoknak a külföldieknek, akik bűncselekményt követnek el Franciaországban, el kell hagyniuk az országot, míg a francia állampolgárokkal szemben egy szigorúbb és hatékonyabb büntető igazságszolgáltatási rendszernek kell fellépnie.

A Politico szerint a mostani vita egyúttal azt is megmutatja, hogy az európai jobboldal különböző pártjai ugyan hasonló problémákat azonosítanak, de eltérő megoldásokat kínálnak. A Nemzeti Tömörülés az elmúlt években tudatosan igyekezett mérsékeltebb képet kialakítani magáról, miközben továbbra is a közbiztonság és a migráció kérdését tekinti politikai programja egyik alapkövének. A lap felidézi, hogy hasonló helyzet alakult ki a 2022-es francia elnökválasztás idején is. Akkor Eric Zemmour sokkal élesebb hangvételben beszélt a bevándorlásról, miközben Marine Le Pen mérsékeltebb stratégiát választott. Végül Le Pen minden korábbinál jobb eredményt ért el, és a második fordulóban a szavazatok több mint 41 százalékát szerezte meg.

Nyitókép: LOU BENOIST / AFP