Brüsszelből figyelmeztették Magyar Pétert: ezt a lépését már az Európai Bizottság sem fogja jó szemmel nézni
Lehet, jobban járna a miniszterelnök, ha nem próbálná meg eltávolítani a hivatalából Sulyok Tamást.

Ezek voltak a legolvasottabb cikkek hétfőn.

Magyar Péter alkotmány-módosítással tervezi eltávolítani Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Sulyok Tamás a Facebook-oldalán közölte, hogy nem mond le, és élesen bírálta a kormány lépését: szerinte személyre szabott jogalkotással, „politikai zsákmányszerzéssel” akarják eltávolítani a hivatalából, ami alkotmányos válságot, társadalmi megosztottságot és Magyarország nemzetközi megítélésének romlását okozná – beleértve az uniós források lehívásának veszélyét is.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a nemzetközi lap, a Politico is beszámolt az esetről. A cikk szerint az Európai Bizottság több milliárd eurós támogatást ígért Magyarországnak igazságügyi, korrupcióellenes és közbeszerzési reformokért cserébe, ám Sulyok Tamás eltávolítása alkotmányos válságot válthat ki, és megnehezítheti a végleges uniós megállapodást.

Ezt is ajánljuk a témában
Lehet, jobban járna a miniszterelnök, ha nem próbálná meg eltávolítani a hivatalából Sulyok Tamást.

Magyar Péter miniszterelnök június elsején reggel 8 órakor megjelent a Sándor-palotánál, majd miután egyeztetett Sulyok Tamás államfővel, sajtótájékoztatót tartott az épület előtt.
A sajtó képviselői és a Tisza-szimpatizánsok mellett ellentüntetők is megjelentek, akik bekiabálással zavarták meg a miniszterelnök felszólalását. Magyar minderre úgy reagált, hogy miután lehülyézte a tüntetőt, rendőrt vezényelt rá, és elvezettette.
A kormányfő felszólította a szervezőket, hogy biztosítsák azt, hogy hallják az újságírókat. Mint fogalmazott, akik kiabálnak, azok rendzavarást, garázdaságot követnek el. „A Btk. szerint azt megszünteti és fellép ez ellen a rendőrség” – hangzott el.
Francesca Rivafinoli élesen bírálta Magyar Péter parlamenti „leltárát”, amely szerint Magyarország 2010 és 2026 között az EU legszegényebb, „végletekig kifosztott” országává vált.
Rivafinoli szerint a Tisza-vezér szelektíven és félrevezető módon válogatja az adatokat: 100 százalékos inflációt említ, de elhallgatja a minimálbér 339 százalékos és az átlagkereset 285 százalékos növekedését. „Négy évig nulla gazdasági növekedés” – állítja, miközben 2022-ben 4,6 százalékos GDP-növekedés volt. „Háromszorosra nőtt az államadósság” – mondja, de nem említi a GDP-arányos csökkenést, és azt sem, hogy Lengyelországban ugyanúgy háromszorosára nőtt az adósság (ráadásul GDP-arányosan is romlott a helyzet). 7 százalékos hiányt prognosztizál „rettenetes” példaként, miközben Lengyelország tavaly 7,3 százalékos deficittel zárt.
Különösen problematikusnak tartja, hogy Magyar Péter továbbra is „Magyarország az EU legszegényebb országa” hazugságot ismétli, holott az Eurostat szerint Bulgária, Görögország és Románia van leghátul, a valós fogyasztás alapján pedig Lettország. Ezzel szemben pozitívumokat sorol: a tehermentes saját ingatlanban élők aránya 2010 óta 2/3-ról 3/4-re nőtt Magyarországon (EU-szerte egyedülálló tendencia), a lakásfűtési problémák tekintetében pedig az ország a németek és csehek között helyezkedik el.
Rivafinoli szerint nem precíz leltárról van szó, hanem propagandáról – Magyar Péter a Facebook-követőinek és a „filmszínház” nézőinek játszik, nem a tényeknek. A két éve hangoztatott narratívát ismétli, mert „a valóság már nem érdekes”, csak a felhergelt bázisnak kell a „Netflix-szerű” műsor.
Ezt is ajánljuk a témában
A BBC szerint „Európa legszegényebb országában” idén januártól euróval fizetnek. Francesca Rivafinoli írása.

Nyitókép forrása: MTI/EPA/Olivier Hoslet
***