Magyar Péter elárulta, milyen vállalásokat tett az uniós pénzekért cserébe

Történelmi fejlődési lehetőségekhez jut hazánk az uniós források hazahozatala kapcsán – kezdte Forsthoffer Ágnes, az országgyűlés elnöke a hétfői plenáris ülésen. 

Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Magyar Péter miniszterelnök, aki szintén „történelmi eredménynek” nevezte az uniós források kapcsán történt tárgyalást. Mint mondta, 16,4 milliárd euró, azaz 6000 milliárd forintos uniós forrás válik elérhetővé, ami a magyar költségvetés 10 százalékának felel meg. Ezen kívül 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrásról is megállapodtak, továbbá arról, hogy a magyar diákok visszatérhetnek az Erasmus-programba. Ezentúl Magyar Péter arról is szólt, hogy megállapodtak arról, hogy Magyarország hozzáférhet további 10 milliárd eurónyi forráshoz is. 

 – összegezte, hozzátéve, hogy ez hatalmas eredmény, büszke azokra, akik hozzájárultak ennek eléréséhez.

Kifejtette: „kőkemény tárgyalások voltak, egy jottányit sem engedtem sem jogi sem pénzügyi területen”, mint fogalmazott, „ez egy szuverén ország tárgyalása volt”. Éppen ezért „nem fogjuk zárójelbe tenni, hogy miért kellett három hét alatt elvégezni azt a munkát, amit a korábbi kormánynak kellett volna évek alatt” – emelte ki. 

Mint mondta, Orbán Viktor „azt hazudta”, hogy az Európai Unió ellenség, és „azt hazudta, ideológiai okokból kellett befagyasztani a pénzeket”. Ezzel szemben Magyar Péter szerint Orbán Viktor Magyarország fejlődését állította meg, annak érdekében, hogy, mint fogalmazott, fenntartsa a korrupciót. „Ha valóban be akarta volna indítani a gazdaságot, fejleszteni az egészségügyet, új vasúti kocsikat akart volna vásárolni”, hazahozhatta volna az uniós pénzeket.

Magyar Péter a megállapodás tartalmáról szólva elmondta, a tárgyalások középpontjában a korrupció elleni fellépés állt és az uniós pénzek átlátható felhasználása. Ennek érdekében a miniszterelnök több vállalást is tett: a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, ennek kapcsán új vizsgálati szabályok bevezetését, továbbá az integritáshatóság jogköreinek bővítését. Elmondta, vállalta, hogy 

Azt is elmondta, hivatalosan is benyújtotta Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez, ami 2021-ig visszamenőleg fog tudni vizsgálódni. „A magyaroknak joguk van tudni, hogyan lopták el adóforintjaikat” – emelte ki.

Vállalták továbbá a kekvák felülvizsgálatát és átalakítását, hogy „a közvagyon kijátszása helyett az egyetemek a hallgatókat, kutatókat és a közérdeket szolgálják” – fogalmazott. Kijelentette, hogy keményen tárgyaltak, de nem okozott nehézséget a vállalások elfogadása, mivel ezek ugyanazok, amiket a magyar emberek is megfogalmaztak a Tisza Párttal szemben. 

Kijelentette:

Szólt arról is, hogy az uniós források miatt négymilliárd eurónyi mozgástér keletkezik a költségvetésben. Ebből egymilliárd eurót az elektromos hálózat fejlesztésére, a gazdasági növekedésre és munkahelyteremtésre szánnak, míg kétmilliárd eurót fordíthatnak új vasúti szerelvények beszerzésére. Előirányozta: jelentős pénzt tesznek a lakhatási válság enyhítésére, több tízezer bérlakást és új kollégiumi férőhelyeket ígért. Fognak költeni a digitális fejlesztési programokra, mivel a kkv támogatásáról is megállapodtak.

 – hangsúlyozta, kitért arra, hogy miközben más országfok új vasúthálózatokat építettek, egyetemeiket nemzetközi együttműködésbe kapcsolták be, addig az Orbán-kormány a magyar emberek pénzéből unióellenes propagandát finanszírozott. Leszögezte: a Tisza-kormány feladata az elvesztegetett lehetőségek pótlása, mert mint fogalmazott, Magyarország többet képes magából kihozni, mint hagyták neki, erre kaptak felhatalmazást. 

Sulyok Tamásról szólva elmondta: szükség van a demokratikus intézményeinkbe vetett közbizalom visszaépítésére. Éppen azért beszél a köztársasági elnök felelősségéről, mert tiszteli a köztársasági elnöki hivatal intézményét. 

Hangsúlyozta: az Alaptörvény világosan fogalmaz: a köztársasági elnöknek ki kell fejeznie a nemzet egységét, őrködnie kell a demokratikus intézmények fölött. Szerinte Sulyok Tamás nagyon sok esetben, „szinte mindig” a hallgatást választotta, nem védte meg a jogállamot. A miniszterelnök szerint a magyar emberek védték meg tőle a köztársaságot, a jogállamot és a demokráciát április 12-én. 

Magyar Péter emlékeztetett: Sulyok Tamás a kegyelmi botrány után lett köztársasági elnök, egy olyan időszakban foglalta el hivatalát, amikor a magyar emberek a magyar gyermekek mellett vártak kiállást, ehelyett Sulyok Tamás hallgatott, ahogy akkor is, amikor Orbán Viktor poloskákról és nagytakarításról beszélt. Ahogy Magyar Péter szerint akkor is hallgatott, amikor Szuverenitásvédelmi Hivatal civil szervezeteket, oknyomozó újságírókat járatott le magyar közpénzmilliárdokból. És szerinte hallgatott akkor is, amikor titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg embereket, ahogy akkor is hallgatott, amikor Lázár János minősíthetetlenül beszélt emberekről. „A sor végtelenségig folytatható” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a köztársasági elnök krónikusan fél az orosz fél háborúban való felelősségének kimondásától, mert – mint fogalmazott – Sulyok Tamásnak „a bukott miniszterelnök szava volt az első, nem a nemzeté”. 

Ismét elmondta, hogy a köztársasági elnök intézménye erősebb minden eddigi köztársasági elnöknél, „minden intézmény erejét a közbizalom adja, az, ha a magyar polgárok elhiszik, hogy az adott intézmény a közt szolgálja, nem egy bukott hatalmi struktúra érdekeit”. Kijelentette:

 hogy az „ne válhasson egy bukott rezsim meghosszabbított árnyékává”, hanem a mindenkori kormány ellenőrzéséhez, a magyar nemzet szolgálatához.

Mint mondta, a munka dandárja most kezdődik, együttműködést kért a hosszadalmas jogalkotási munkához. Szólt arról, hogy hétfőn tárgyalt Varga Mihállyal, tájékoztatta az uniós források hazahozataláról és arról, hogy ebben stratégiai partnerként tekintenek a Magyar Nemzeti Bankra. Leszögezte: Magyarországnak a nyugati szövetségi rendszerben betöltött helyének erősítésén dolgoznak, holnap találkozik a német szövetségi kancellárral, Friedrich Merzcel, szerdán pedig Emmanuel Macronnal.

Nyitókép: Facebook