„Őrültség” vagy ambíció? – Újabb reform jöhet az uniós klímapolitikában

Az Európai Unió „őrült” tempót diktál az ipari szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével és az ETS-rendszer (kibocsátás-kereskedelmi rendszer) átalakításával – jelentette ki Lengyelország klíma- és környezetvédelmi miniszterhelyettese.

A Politico által szervezett energia- és klímakonferencián Krzysztof Bolesta elmondta, az EU túl gyorsan és túl nagy mértékben vonja meg az ingyenes szennyezési engedélyeket a nehézipartól.

– jelentette ki. Azt is hozzátette, hogy a világ más részeiről érkező szakemberek egyöntetűen őrültségnek tartják, amit az Európai Unió az iparával művel.

Nem igazán jó

A lengyel államtitkár kijelentéseivel kapcsolatban megkérdeztük a Klímapolitikai Intézte kutatóját, Somosi Zoltánt. A kutató elmondta, Bolesta nem csupán a közelgő változásokról beszélt, hanem általánosan az elmúlt évek gyakorlatáról.

Az államtitkár által említett iparágak alatt érthető a cementgyártás, a vegyipar, az acélgyártás és az autóipar többek között, amelyek rendkívül energiaigényesek. Ezáltal a csökkenő ingyenes kibocsátási engedélyek és ezzel párhuzamosan a jelentősen megugró egységenkénti kvótaárak jelentős terhet jelentenek az iparnak, ami nem arányos az átállás lehetséges sebességével.

– fogalmazott Somosi. 

Somosi Zoltán hangsúlyozta, hogy a cél nemes az EU részéről: a kibocsátás csökkentése és az iparágak zöldítése. A rendszernek megvannak az előnyei, a befolyó összegek forrást biztosítanak és gyorsítják a zöld átállást.

Ennek megoldására 2026-tól a CBAM (szén-dioxid-kiigazítási mechanizmus) már átmeneti bevezetésre került, a tényleges fizetési kötelezettség megkezdése azonban 2027-ig csúszik, és csak részleges megoldást jelent, a teljes bevezetés hosszú évekbe telik.

„Őrültségnek” túlzás hívni a rendszert – fejtette ki Somosi Zoltán –, azonban retrospektíve túl ambiciózus volt az ETS-terv, amihez a világgazdasági események is hozzájárultak, amire nem számíthattunk.

– jegyezte meg.

Exportőrök vs. importőrök 

Azon országok, ahol kevésbé jelentős az energiaigényes ipar (ezeket a termékeket importálják), vagy alacsony kibocsátású energiatermelés a vezető, az ETS-költségek nem jelentősek.

Ennek is köszönhető, hogy Lengyelország általánosan kritikus az ETS-rendszerrel szemben – legyen szó Bolestáról, aki a Tusk-kormány Polgári Koalíciójához kötődik, Czarnekről, a Jog és Igazságosság ellenzéki miniszterelnök-jelöltjéről, vagy Karol Nawrockiról, Lengyelország elnökéről.

Az ETS júliusi felülvizsgálatával kapcsolatban Somosi Zoltán rámutatott, hogy jelentős nyomás nehezedik a Bizottságra, hogy iparbarát és versenyképességi korrekciókat hajtson végre. A fő kérdés ezeknek a mértéke lesz. Az idei év során már érkeztek kiigazítások, mind április 1-jén, mind május 11-én. Az Európai Bizottság ETS-re vonatkozó frissítése alapján az ipari szektorok ingyenes kibocsátási kvótái a 2026–2030-as időszakban átlagosan körülbelül az emissziók 75 százalékát fedezik. Fontos lépés volt a piaci stabilizációs tartalék (MSR) rendszer reformja, amelynek célja a kínálat szabályozása lett volna: túl sok szabad kvóta esetén kivon a piacról, míg túl kevés esetén többletet biztosít.

A júliusi felülvizsgálatnak két célja lesz – folytatta Somosi Zoltán.

• Az egyik a közel-keleti válság hatásainak ellensúlyozása ideiglenes intézkedésekkel, ami mindenképp fontos a versenyképesség szempontjából.
• A másik cél egy realisztikusabb dekarbonizációs tervet és ezáltal költség- és kvótaelosztási rendszert céloz. 

Ennek része lesz a lassabb ingyenes kvótakivezetés, de ezért cserébe a Bizottság dekarbonizációs beruházások megkezdését kérné az ingyenes kvótában részesülőktől. 

Az ipar nagyobb részesedése az átállásra az ETS-bevételekből is szóba kerülhet, és a CBAM további finomítása is kérdés lehet. A versenyképesség szempontjából a kulcskérdés, hogy mekkora mértékben maradnak meg az ingyenes kvóták és milyen időtávban. A 2030-as idősáv helyett felvetődött a kvótarendszer 2034-ig tartó szabályozása, amely kiszámíthatóságot adna a piaci szereplőknek.

Közép-Európa: az unió ipari motorja

Magyarországot és Közép-Európát illetően Somosi Zoltán hangsúlyozta, hogy az országra és a régióra nézve jelentősége van annak, hogy változnak az ETS-szabályok.

Magyarországon elsősorban az autóipart és a vegyipart érintené ez, és az ETS-rendszer megreformálása akár pozitív löketet is adhatna. Szlovákia esetében Magyarországhoz rendkívül hasonló helyzetet látunk. A villamosenergia-termelés szempontjából Magyarország kedvezőbb helyzetben van, mint Lengyelország vagy Csehország, ugyanakkor az energiaintenzív iparágak továbbra is érzékenyek az ETS-költségeire. Így a várható júliusi reform ezen országoknak saját érdekeik szerint alakítása mindenképp célja – ebben partnerekre is tudnak, tudunk találni, például Ausztria vagy Olaszország által.

Reformra szükség lesz 

Reális alternatíva csak és kizárólag a reform, a rendszer átgondolása és hangolása – szögezte le Somosi Zoltán. Ez lehet a korábban említett ETS lassítása és új pályára helyezése, időt hagyva a vállalatoknak az átállásra. Lehetséges a jelenlegi kvóták árszabásának szabályzása fix keretek között – ez nem piaci megoldás, azonban stabilitást adna az ipari szereplőknek. Egy ideje a karbon különbségi szerződések (CCfD) is opcióként merülnek fel Brüsszelben, ennek lényege a vállalatok és a kormány közötti megállapodás lenne a kibocsátás csökkentéséről és a megelőzött kibocsátás áráról. Ezen megoldások keveréke vagy egyéb új intézkedések is várhatóak.

Egy dolog azonban biztos:

Bár Lengyelországban az ellenzék részéről és Olaszországból is hallani hangokat, hogy az egész ETS-rendszert meg kellene szüntetni, ennek nincs realitása. De egy kiegyensúlyozottabb és versenyképesebb rendszerre szüksége van az EU-nak az ETS terén, amit remélhetőleg júliusban sikerül tető alá hozni.

Nyitókép forrása: Joe Klamar / AFP

***