Az alkotmányos gondolkodásról és a modern értelmezésekről szervez ingyenes konferenciát az MCC.
A történelem és az emlékezet szerepe az alkotmányosságban – The Role of History and Memory in Constitutionalism címmel szervez konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szervezők rámutatnak, a modern alkotmányosság a legtöbb államban az emberi jogok elvont fogalomkészletére épül, s ebből adódóan gyakran nélkülözi a történeti szemléletet. Az alkotmányosságról szóló globális diskurzust hasonlóképpen egy olyan univerzalista szókincs uralja, amely az egyes politikai közösségek írott alkotmányának értelmezésekor figyelmen kívül hagyja a történeti összefüggésrendszert.
Az alkotmányjog-tudomány ebből a nézőpontból jellemzően szintén inkább az univerzalitásra törekszik, nem pedig arra, hogy az alkotmányos gondolkodást konkrét térbeli és időbeli kereteken belül, kontextushoz kötötten alkalmazza. Az alkotmányossággal kapcsolatos eszmék határokon átívelő áramlása és a nemzetközi standardok terjedése révén ez a globális alkotmányosság vált az elmúlt évtizedekben meghatározóvá. Mindazonáltal számos ellenpélda tanúsítja, hogy a történelem és a kollektív emlékezet alapvető szerepet játszik az alkotmányos alapelvek létrejöttében és formálásában.
A konferencia különböző alkotmányos kultúrákat és jogi hagyományokat képviselő tudósokat ültet egy asztalhoz, akik eltérő álláspontot képviselhetnek abban, hogy a történelem és az alkotmánytörténeti emlékezet pontosan hogyan formálta és formálja az alkotmányértelmezést és az alkotmányos gondolkodást.
Azáltal, hogy a konferencia három markánsan különböző nézőpontból vizsgálja a történelem és az emlékezet alkotmányjogi relevanciáját, értékes és konstruktív beszélgetéseket kínál a szakmai közönség számára.
A június 10-ei konferenciára a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet ITT lehet elvégezni.
Nyitókép: MCC
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Amikor valaki megkérdezi tőlem, hogy mit gyakorolnak és fejlesztenek a diákok az MCC programjai által, akkor elsősorban a beszélgetés művészetét említeném meg.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb cikkei a héten.
Az elmúlt hat évben egy magánalapítványból nemzetközileg is ismert magyar nemzeti intézménnyé vált az MCC.
Érdemes megismerni, mit is csinálunk: ez segíthet megítélni, hogy az elvégzett munkánk fontos és hasznos része-e a magyar szellemi életnek vagy nem.
Az MCC egyetemi hallgatói a Magyarországon tanuló ázsiai hallgatókkal közösen végeztek kutatómunkát.
Évekkel ezelőtt teljesen átíratta a vele készült interjút, ami végül nem jelent meg. Most nyíltan fejezi ki, hogy meg akarja határozni a nálunk megjelenő tartalmakat.
„Amikor a forróság idején kitárjuk templomaink kapuját, ezzel egyszerre szolgáljuk embertársaink testi jólétét és lelki megerősödését, a keresztény szeretet és az egymás iránt érzett felelősség megvalósulását” – fogalmazott az MKPK elnöke.
Kemény Dénes jelentette be a hírt.
