Szépen nézünk ki: Brüsszel végre észrevette, hogy minden ötödik európai szegény, majd elegánsan a tagállamokra tolta a felelősséget
Uniós szinten hat év alatt alig történt javulás, miközben nem egy „bezzegországban” nőtt a szegények aránya.

Közben alaposan meg is cáfolták Magyar Péter állításait.

Szalai Piroska, fideszes képviselő a hétfői parlamenti ülésnapon felszólalt az azonnali kérdéseknél, és megcáfolta Magyar Péter azon rendszeresen előkerülő állítását, hogy Magyaroszág az Unió legszegényebb országa, mintegy hárommillió honfitársunk el szegénységben.
Az ellenzéki politikus kijelentette, hogy ez nem igaz, és elmondta, hogy az Eurostat szerint 2010-ben volt utoljára valamivel több mint hárommillió szegénységben vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő magyar állampolgár.

A legfrissebb jelentések szerint már csak valamivel több 1,7 millióan vannak, tehát mintegy 1,3 millió ember ki tudott lépni a szegénységből.
Ráadásul 2017 óta Magyarország ebben a mutatóban (AROPE) már az uniós átlagnál jobban teljesít – mutatott rá Szalai Piroska, kiemelve, hogy ez a mérőszám azért fontos, mert e indikátor alapján kellett az uniós források lehívásához vállalásokat tenni.
Elhangzott, hogy
a 2010 és 2020 közötti stratégiában vállalt 450 ezres javulást több mint kétszeresen teljesítették,
és így Magyarország negyedik volt abban a sorban, ahol a leginkább csökkent a szegénység. A közgazdász hozzáfűzte, hogy a 2030-ig tartó időszakra is van vállalásuk, és ebből a vállalásból 63 százalékot teljesítettünk 2024-ig, így megint a negyedik legjobbak vagyunk.
A munka nem érhet véget, amíg egyetlen ember is nélkülözésben él, de az eredményeinket sem tagadhatjuk le! Mindenképpen azt szeretném, hogyha ezt a vállalást, – amit tettünk – szem előtt tartanák”
– szögezte le előre tekintve Szalai Piroska.
A korábbi miniszterelnök volt főtanácsadója arra is kitért, hogy Magyar Pétertől azt szerette volna megtudni, hogy milyen konkrét vállalásaink vannak most az uniós szegénységi mutatók csökkentésében, és mindezt milyen ütemezéssel és eszközökkel kívánja ezt elérni.
A kérdésre – mivel a kormányfő nem volt jelen – Kármán András miniszter válaszolt, aki az elhangzottakat a fogyasztási mutatókkal próbálta árnyalni, és kijelentette, hogy Magyarország megannyi lehetőséget elmulasztott az elmúlt 16 évben.
Továbbá a tárcavezető elismételte azt a célkitűzést, hogy a Tisza-kormány a jövőben mindenképp szeretné a gazdasági növekedést újra beindítani. S külön fókuszt kap majd intézkedéseik között a szegényebbek adóterheinek csökkentése és a kisnyugdíjak felzárkóztatása.
A vonatkozó bejegyzést alább tekintheti meg:
Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala
Ezt is ajánljuk a témában
Uniós szinten hat év alatt alig történt javulás, miközben nem egy „bezzegországban” nőtt a szegények aránya.
