Tilos a szerelem és a szabad gondolat – Gileád továbbra is élhetetlen hely

Gileád újratöltve – mint azt sejteni lehetett, A szolgálólány meséjének utolsó része korántsem jelentette a történet végét a filmvásznon. Margaret Atwood sötét és kegyetlen univerzumának újabb fejezetei pedig még inkább gondolkodásra sarkallják a nézőt. A cikk spoilereket tartalmaz!

A Testamentumok széria első évada 15 évvel azután játszódik, hogy az örök lázadó szolgálólány, June Osbourne hazatér. Eközben már felnőtt egy olyan generáció, amelynek tagjai nem ismerik azt a szabad világot, amely a vallási fanatikusok térnyerése előtt Gileádot jellemezte.

A történet két fiatal főszereplője, Daisy és Agnes fiatal nők, akik próbálnak túlélni az utópisztikusnak beállított országban, miközben árgus tekintetek szegeződnek rájuk és társaikra. Valamennyi lány szeme előtt két cél lebeg: 

• termékennyé válni 
• és jól férjhez menni, jellemzően egy náluk jóval idősebb férfihoz. 

Erről pedig nem más gondoskodik egy, a parancsnokok gyermekeinek fenntartott „iskolában”, mint Lydia néni (Ann Dowd) és megannyi munkatársa.

Szemlátomást a leendő feleségeket a nénik kevésbé gyötrik, mint a szolgálólányokat, de ha rossz fát tesznek a tűzre, annak bizony súlyos következményei vannak számukra is. Érdekesség, hogy a Testamentumok első évadának első öt része némileg „mellőzi” az erőszakos cselekményeket, de azért a lányok még így is a kelleténél többet találkoznak a halállal, a kíméletlen büntetésekkel – többek között a MayDay tagjait elrettentésül még mindig fellógatják a falra –, valamint a lázadókkal való leszámolásokkal is.

A hatodik rész azonban bepótolja az addig elmaradt brutalitást. Ekkor kerül előtérbe Lydia néni története, aki a hatalomátvételtől kezdve végigkísérte a gileádi rezsim kiépülését, így már az első percekben szemtanúja volt az emberi ésszel jóformán alig felfogható jogfosztásnak és dehumanizálásnak, amely leginkább a nőket sújtotta. 

A történetnek egyébként külön pezsgést ad June (Elisabeth Moss) feltűnése is, aki kisebbik lányát, Daisyt (Lucy Halliday) terelgeti. Mindezt úgy, hogy a kamaszlány mit sem sejt arról, hogy saját édesanyja bízza meg azzal a feladattal, hogy kerüljön közelebb féltestvéréhez, Agneshez (Chase Infiniti). Daisy küldetéséről néhány részletet a hetedik részben tudunk meg, amelyben az ellenálló MayDay működéséről is kiderülnek részletek. 

Halliday amellett, hogy jól hozza a cserfes és lázadó torontói lányt, aki egy küldetés miatt kénytelen belesimulni a gileádi mindennapokba, külsőre is sokban emlékeztet June-ra. Hasonlóan erős Agnes alakja, aki abban is hasonlít édesanyjára, hogy igazi vezéregyéniség, és bár elsőre úgy tűnhet, hogy jól illeszkedik a fanatikus közegbe, ott van benne az erő és a szenvedély, ami veszélyt jelenthet a toxikus rendszerre.

Agnes igazi személyisége vélhetően akkor bontakozik ki igazán, amikor egyre inkább beleszeret sofőrjébe és testőrébe, Garthba (Brad Alexander), aki kettős életet él: úgy kapaszkodik fel a ranglétrán, hogy közben összejátszik a Gileádot megdönteni akaró népes hálózattal, a már említett MayDay nevű ellenállási szervezettel.

Bár a Testamentumok első öt epizódja jóval sziruposabb, mint A szolgálólány meséjének bármelyik évada, az alaptézis nem változik: 

Sokszor leginkább a Közel-Kelet középkori módszereket alkalmazó teokráciáira emlékezteti a nézőt, ahol érthető módon megjelennek a rendszerrel szembeszegülők is. Nekik, ha szerencséjük van, sikerül olyan jó színészeknek lenniük, hogy ne végezzék a rettegett gyarmatokon vagy a falon.

Ez a homoszexuálisokra is igaz, akiket „nemi bűnözőnek” bélyegeznek meg, hiszen egy olyan világban vonzódnak a saját nemükhöz, ahol egy-egy újszülöttért a legbarbárabb tettekre is képesek.

Ez lehet Gileád sikerének titka

Ezek után felmerül a kérdés, hogy miért is van mégis ekkora sikere Atwood antiutópiájának a XXI. század emberének körében. A válasz talán az, hogy azt az érzést erősíti meg a befogadókban, 

Bár tény, hogy nőnek lenni a lehető legnehezebb ebben a képzeletbeli rezsimben; a kamaszlányok a szabad szerelem lehetőségében sem reménykedhetnek, a társadalom jóformán tenyészállatként tekint rájuk. De a férfiak élete sem könnyű ebben a zártságban, főleg ha maradt bennük még néhány csepp emberség. Nem meglepő, hogy az őrök és a Szemek soraiból kerülnek ki azok az „ügynökök”, akik életüket kockáztatva működnek együtt a diktatúra megdöntésén fáradozókkal.

A fekete humor is teret nyer az epizódokban, bár ez is inkább keserédes, mintsem felszabadult. Hiszen 

És azzal, hogy ebben a börtönnek is beillő közegben annyira el van fojtva a szexualitás, hogy a lányok azt sem tudják, miként fest egy férfi teste, és mi szükséges ahhoz, hogy a sokak által vágyott utód megszülessen. Minderre többek között egy suta párbeszéd során derül fény, amelyben Daisy rögtönzött szexuális felvilágosítást tart társainak.

Ezek után kíváncsian várom, a történet hová fut ki, és miként tör majd a felszínre a mélyben megbújó feszültség. Vélhetően előidézve egy újabb lázadást a parancsnokok által uralt országban, az egykori Egyesült Államok helyén.

Testamentumok – amerikai drámasorozat, 2026, megtalálható a Disney + kínálatában.

Nyitókép: Disney + Facebook-oldala