A hétvégén mindkét hadviselő fél stratégiai létesítményeket vett célba.
Az ukrán légvédelem szerint az orosz hadsereg vasárnapra virradó éjjel újabb nagyszabású dróntámadást indított Ukrajna ellen. A támadások több régiót is érintettek, miközben Kijev újabb légvédelmi rendszereket és rakétákat kér nyugati partnereitől. Ezzel párhuzamosan ukrán drónok ismét orosz olajipari infrastruktúrát támadtak, több helyen tüzeket okozva – írj az Euronews.
Az ukrán légierő közlése szerint az orosz erők több száz drónt vetettek be az éjszaka során. A hadsereg tájékoztatása alapján a légvédelem a legtöbb eszközt megsemmisítette vagy elektronikai úton eltérítette, ugyanakkor több drón célba talált.
A támadások következtében
A helyi hatóságok szerint
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte:
Oroszország az elmúlt héten több mint 2300 támadó drónt, mintegy 1560 irányított légibombát és 108 rakétát vetett be Ukrajna ellen.
Mindezek a csapások kizárólag a hétköznapi polgári infrastruktúrát, a lakóházakat, az energetikai létesítményeket érintik”
– fogalmazott az ukrán államfő.
Zelenszkij ismét sürgette a nyugati fegyverszállítások felgyorsítását, különösen a légvédelmi rendszerek terén. Bejelentette, hogy Ukrajna újabb IRIS–T légvédelmi rendszer-indítót kapott Németországtól.
Nap mint nap azon dolgozunk, hogy erősebb védelmet építsünk ki az orosz terrorral szemben”
– hangsúlyozta.
Közben ukrán drónok több orosz régióban is olajipari célpontokat vettek célba. Találat érte a Szaratov megyei olajfinomítót, amely a Rosznyefty vállalatcsoport egyik jelentős létesítménye.
Az ukrán vezérkar és a pilóta nélküli rendszerekért felelős egységek megerősítették a támadást, és arról számoltak be, hogy tűz ütött ki az üzemben.
Kirov megyében szintén lángra kapott egy, a kőolajszállításában kulcsszerepet játszó létesítmény. Az ukrán különleges műveleti erők szerint az állomás
az Európa felé vezető legnagyobb szibériai olajvezetékek egyik kulcsfontosságú csomópontja”.
Rosztov megyében pedig egy üzemanyagraktár gyulladt ki egy dróntámadást követően.
Az ukrán katonai vezetés szerint az ilyen akciók célja Oroszország háborús logisztikai és gazdasági képességeinek gyengítése.
További feszültséget okozott egy, a megszállt zaporizzsjai atomerőmű közelében történt incidens is. Az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom azt állította, hogy
egy ukrán drón csapódott az erőmű turbinacsarnokának közelében, és kárt okozott az épületben.
Ukrajna határozottan visszautasította a vádat. Az ukrán hadsereg közleményében „újabb propagandafogásnak” nevezte az orosz állításokat, hangsúlyozva, hogy az erőmű nem szerepel az ukrán célpontok között.
Ahogy arról korábban a Mandiner is beszámolt, a történtek miatt megszólalt Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója is,
aki „komoly aggodalmát” fejezte ki az incidens nyomán.
A zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, amelyet az orosz erők még 2022-ben foglaltak el. Az erőmű körüli harci cselekmények miatt a háború kezdete óta rendszeresen felmerülnek egy esetleges nukleáris baleset kockázatával kapcsolatos aggodalmak.
Ezt is ajánljuk a témában
A NAÜ zaporizzsjai szakértői csoportja engedélyt kért a sérült épület helyszíni megvizsgálására, az ügynökség főigazgatója pedig komoly aggodalmának adott hangot.
***
Fotó: Darya NAZAROVA / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Ezúttal egy badalói férfi nem térhet vissza többé a családjához.
Robert „Magyar” Brovdi, az Ukrán Pilóta Nélküli Rendszerek Erőinek parancsnoka büszkélkedett el a hírrel.
A NAÜ zaporizzsjai szakértői csoportja engedélyt kért a sérült épület helyszíni megvizsgálására, az ügynökség főigazgatója pedig komoly aggodalmának adott hangot.
A világhírű közgazdász hat történelmi hibát sorolt fel.
Idő kérdése, hogy Putyin már a megadási nyilatkozatot fogalmazza meg.
Szöges ellentétét állítják Brüsszelben annak, mint amit a miniszterelnökék mondanak.
Ezúttal egy badalói férfi nem térhet vissza többé a családjához.
A válogatottsági rekorder szerint nem volt nehéz meghoznia a döntést.
