Zelenszkij és Von der Leyen álma gyorsabban áll földbe, mint egy eltérített drón

Érdemes leszögezni a nyilvánvalót:

Mindezzel együtt érthető volt a litván honatyák arcán tükröződő riadtság, amikor sietősen a törvényhozás épületéhez tartozó bunkerekbe terelték őket egy – mint utóbb kiderült, ukrán illetőségű, minden bizonnyal eltérített – drón miatt. Moszkva remek érzékkel rá is játszott a balti riadalomra, amikor külföldi hírszerző szolgálata révén egy hasonló drónincidens nyomán jelezte Rigának: ismeri a helyi döntéshozatali központok koordinátáit, s hogy Lettország „NATO-tagsága nem fogja megvédeni a terroristák bűntársait a tisztességes megtorlástól”.

Ezt Baiba Braže külügyminiszter természetesen visszautasította, írván: „Lettország nem ad légteret Oroszország elleni támadásokhoz”. 

Oroszország persze régóta kóstolgatja az elszakított területének tekintett Baltikumot. Az utóbbi egy hónapban pedig kifejezetten rászokott a riogatásra: lásd a térségben tapasztalt folyamatos GPS-jel-zavarást, a múlt hét végi litvániai légiriadót vagy az észt légtért piszkáló drónokat. Ezek miatt drága NATO-gépeknek kellett jól látható mennyiségű kerozint elégetniük, hogy demonstrálják, a szövetség igenis megvédi a legkisebbet is. 

A történtek, illetve két, olajtározó mellett lezuhant drón miatt a miniszterelnök lemondásra szólította fel Andris Sprūds védelmi minisztert, akinek pártja emiatt kilépett a koalícióból. Szombaton a legerősebb ellenzéki párt kapott felkérést kormány alakítására. A tárcavezető távozásával látványosan csorbát szenvedtek az általa dédelgetett elképzelések arról, hogy Lettország meghatározó szereplő legyen az Ukrajna megsegítésére összeállt Nemzetközi Drónkoalícióban. 

Vagyis Moszkva csekély befektetéssel jelentős nyereséget realizált, egyúttal rámutatott egy kellemetlen tényre:

Alighanem az erre való rádöbbenés is ott volt azokon az arcokon a vilniusi bunkerben. Hát még a rigaiakén: egy budapestnyi lakosságú, Oroszországgal közvetlenül határos államban, amelynek ráadásul a negyedét oroszok adják, s amely egyetlen szuperfegyverként a szintén nem a legjobb napjait élő NATO-ra tekingethet, ez nem jó hír. 

S akkor még az a csavar is ott van a dologban, hogy 2024 szeptemberében Lettországban még egyértelműen a saját Sahed drónjukkal keltettek zavart az oroszok, a most a Baltikumba – és Finnországba – tévedő eszközök viszont minden bizonnyal eredetileg ukránok voltak. Hiába a szövetségesek egyértelmű kiállása – hogy Moszkva a hibás, a drónokat eltéríthették –,

hiszen az érintett államoknak egyre nagyobb társadalmi terhet jelent fenntartani a hallgatólagos engedélyt arra, hogy ukrán drónok repkedjenek a légterükben, amelyeket aztán az oroszok bármikor meghekkelhetnek. 

Más sem hiányzott Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azután, hogy magasra csaptak körülötte a korrupciós botrány hullámai. Arról nem beszélve, hogy Kijev múlt csütörtökön kosarat kapott az EU több fajsúlyos szereplőjétől: immár Friedrich Merz német kancellár és Roberta Metsola európai parlamenti elnök is leszögezte a nyilvánvalót, hogy Ukrajnát legfeljebb társult tagként látnák szívesen az Európai Unióban.

(Nyitókép: Ukrán Elnöki Hivatal Sajtóosztálya)

***