Figyelmeztetés jött az amerikai kontinensről: kiderült, hol lehet a következő háborús zóna
Irak, Szíria, majd Venezuela? Kolumbia elnöke komoly veszélyre mutatott rá.

Kolumbia geopolitikai orientációjáról, valamint a drogkartellek és fegyveres csoportok elleni fellépés módjáról és Gustavo Petro szélsőbaloldali politikájáról is szól a vasárnapi voksolás.

Kolumbiában május 31-én, vasárnap tartják az elnökválasztás első fordulóját, amelyet több elemző és hírügynökség is Gustavo Petro leköszönő elnök politikájáról szóló népszavazásként értelmez. A BBC és az AP beszámolói szerint ugyanakkor egyik jelölt sem számíthat abszolút többségre a mai nap folyamán, ezért nagy valószínűséggel június 21-én második fordulóra is sor kerül.

A BBC emlékezetet arra, hogy a voksolás hónapokkal azután zajlik, hogy Gustavo Petro szélsőbaloldali elnök és Donald Trump amerikai elnök között újabb nyilvános konfliktus bontakozott ki több kérdésben, köztük a kábítószer-kereskedelem és az amerikai befolyás latin-amerikai szerepe miatt. A választás tétje ezért túlmutat Kolumbia belpolitikáján: az eredmény meghatározhatja, milyen irányba mozdul el az ország külpolitikája, illetve milyen viszonyt alakít ki Washingtonnal.

Ezt is ajánljuk a témában
Irak, Szíria, majd Venezuela? Kolumbia elnöke komoly veszélyre mutatott rá.

A kolumbiai alkotmány nem teszi lehetővé Gustavo Petro ismételt újraválasztását, ezért a leköszönő államfő a hozzá hasonló elveket valló párttársát, Iván Cepedát (Történelmi Szövetség – Pacto Histórico) támogatja a küzdelemben. A BBC szerint a szenátor jelenleg a közvélemény-kutatások élén áll, legfőbb kihívója pedig a jobboldali Abelardo de la Espriella (A Haza Védelmezői – Defensores de la Patria). A verseny harmadik jelentős szereplője a mérsékelt jobbközép színekben politizáló Paloma Valencia (Demokratikus Közép – Centro Democrático; ők végül nem María Fernanda Cabalt indították a megmérettetésen).

Az AP szerint a választás egyik központi kérdése az, hogyan kezelje az ország az újra erősödő fegyveres erőszakot. A voksolás tíz évvel azután zajlik, hogy Kolumbia történelmi békemegállapodást kötött a FARC kommunista gerillaszervezettel, ám az elmúlt években ismét romlott a közbiztonsági helyzet.
Ezt is ajánljuk a témában
Trump szerint Kuba a bukás szélén áll, Kolumbia vezetése sem maradhat sokáig és Grönlandra is igényt tart az Egyesült Államok.

A BBC emlékeztet: Cepeda Petro úgynevezett „teljes béke” politikáját folytatná, amely tárgyalásos úton próbálta rendezni a drogkereskedelemben érintett fegyveres csoportokkal fennálló konfliktusokat. A folyamat azonban több helyen megakadt, miközben az erőszak újra fellángolt.
Az AP szerint ezzel szemben Abelardo de la Espriella és Paloma Valencia egyaránt keményebb fellépést ígér a fegyveres szervezetekkel szemben.

De la Espriella nyíltan hivatkozik a salvadori modellre, és azt vallja, hogy
az államnak „vasököllel” kell fellépnie a bűnszervezetek ellen.
A kampány feszült légkörben zajlott. Az AP felidézi, hogy tavaly meggyilkolták Miguel Uribe Turbay konzervatív elnökjelöltet, míg a BBC szerint
a választás napján egy dróntámadás miatt még egy szavazóhelyiséget is át kellett helyezni.
A választások biztosítására a védelmi minisztérium 408 ezer katonát és rendőrt vezényelt ki.
A választás nemcsak Kolumbia, hanem egész Latin-Amerika számára fontos üzenetet hordozhat. Az AP szerint a régióban egyre több ország fordul el a baloldali politikától, és egyre nagyobb támogatottságot élveznek a kemény biztonságpolitikai megoldásokat ígérő vezetők.
A BBC szerint a két jobboldali jelölt helyreállítaná Kolumbia szoros biztonsági együttműködését az Egyesült Államokkal.
Ezt is ajánljuk a témában
A rendőrség a támadás után azonnal letartóztatott egy tizenöt éves fiút.

De la Espriella nyíltan csodálatát fejezte ki
Cepeda ezzel szemben Petro álláspontját követve azt hangsúlyozza, hogy Kolumbia nem válhat az Egyesült Államok „hűbéres államává”.

Az AP idézi Juan Acevedo szociológust, aki szerint a választás jelentősége túlmutat az ország határain:
A mai választás nemcsak számunkra fontos, hanem egész Latin-Amerika számára. Aki itt győz, az megmutatja a régiónak, hogy folytatódnak-e a progresszív politikák, vagy ismét jobbra fordul a politika.”
A BBC és az AP egyaránt arra számít, hogy egyik jelölt sem szerzi meg az első fordulóban szükséges 50 százalékot, így a döntés várhatóan a június 21-i második fordulóban születik meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Kiss Rajmund szerint a szigetország politikai vezetésének és Raúl Castrónak nem kell attól tartania, hogy kommandósok rúgják rájuk az ajtót.

***
Fotó: Abelardo de la Espriella – JOAQUIN SARMIENTO / AFP