Drogkartellek, neonácik, dzsihadisták – meghökkentő alvilági seregszemlét tartottak az MCC-ben

„Sokrétű, néha meglepő, általában véres és szinte kivétel nélkül tragikus” – így kapcsolódik a politikai erőszak és az alvilág kegyetlensége, mutattak rá az MCC Scrutonban, a Migrációkutató Intézet szervezésében tartott nemzetközi konferencián csütörtökön, ahol számos külföldi előadó jóvoltából az alvilági és terrorbandák valóságos seregszemléje zaljott.

Ami biztos nem maradhat ki egyik csoportnál sem, az persze a fegyverek, pénz, drog, és persze erőszak minden mennyiségben.

Gengszterek dzsihadista cosplayben

Az egyik legmeglepőbb témát Simon Cottee, a Kenti Egyetem adjunktusa szolgáltatta, aki a dzsihadizmus diszkrét bájától megbódult szervezett bűnözői csoportok tevékenységét mutatta be.

Laikusként nem is gondolná az ember, hogy mekkora hatást gyakorolt az Iszlám Állam (ISIS) akár a muzulmán hátterű, akár a nyugati bűnözői csoportokra. Előbbiek esetében nem túl meglepő, hogy megpróbálják imitálni a saját kultúrkörük egyik legerősebb, leghírhedtebb és legfélelmetesebb szervezetét, igaz, ezt többnyire csak külsőségekben teszik.

Cottee ennek tipikus példáját adta Trinidad és Tobago kapcsán, amely az ISIS egyik legfőbb toborzóterülete volt:

– mutatott rá a kriminológiai szakember, aki szerint a toborzást irányító imám túlzott kockázatot látott a bűnözőkben. A valláshoz nem kötőtő alvilági csoportoknak viszont nem voltak ilyen skrupulusaik:

Cottee a közösségi médiából hozott példákon személtette, hogyan fér meg egymás mellett az iszlám által szigorúan elítélt, nyílt drogfogyasztás, annak minden külsőségével együtt, a dzsihadista harcosok tradicionális imidzsével.

Látszólag hasonló önellentmondásokkal találkozhatunk a mexikói drogkartellek, vagy a nyugati neonáci csoportok esetében.

Míg az anyagi haszonszerzés által motivált kartelleket a brutális kivégzési módszerek és az ezekhez kapcsolódó külsőségek – az áldozatok guantanamoi rabruhákat idéző öltözete, a mögöttük egységesen feketébe öltözött, símaszkos hóhérok – mára némileg lecsengett „divatja” ragadta magával, addig a szélsőjobb egészen más irányból közelít a kérdéshez:

– fogalmazott Simon Cottee.

Mi a fontosabb: az állambiztonság, vagy a jogászkodás?

Jessica Vaughan, a washingtoni Center for Immigration Studies szakpolitikai igazgatója előadásában elsősorban annak a kérdésnek az amerikai dimenzióit járta körül, hogyan használják ki a terroristák és a bűnözői csoportok a laza határellenőrzést, illetve hogyan léphetnek fel hatékonyan a migrációt ellenőrző kormányzati szervek a nemzetközi szervezett bűnözéssel és terrorizmussal szemben.

Szerinte akár a terrorista szervezetek, akár a bűnbandák komoly nemzet- és közbiztonsági kockázatot jelentenek. Ennek belátása az Egyesült Államokban jelenleg nemcsak egy elméleti vita, hanem

Szerinte a Trump-adminisztráció épp komoly küzdelmet folytat a legkülönbözőbb jogi fórumokkal és bíróságokkal azért, hogy a terrorisztikus módszereket alkalmazó bűnszövetkezetek ellen – a szervezett bűnözésre vonatkozó törvények mellett – alkalmazni lehessen a terrorelhárítás rendelkezésre álló jogi lehetőségeit is.

– fogalmazott Vaughan.

Állam és terror egy ágyban

A terrorista szervezetek állami szintű támogatására és tevékenységük felerősítésére tipikus példának nevezte a libanoni székhelyű Hezbollah és Venezuela kapcsolatát:

A terroristák a kedvező körülmények között hamar új tevékenységekkel kezdtek kísérletezni. Például okmányhamisítással, ami nemcsak jövedelmező biznisz, de az Egyesült Államokba is könnyű bejárást biztosít számukra,

Vaughan hangsúlyozta:

A mostani amerikai vezetésre hatalmas terhet ró, hogy a nagyjából félmillió venezuelai bevándorló hátterét egyáltalán nem ismerik, mivel az USA-nak jelenleg nincs diplomáciai kapcsolata az országgal. A szakértő a demokrata bevándorláspolitika ékes példájaként említette, hogy volt olyan eset, amikor

Nehézfiúk evolúciója: börtönbandákból terrorszervezetek

A szakértő szerint az egyik legkomolyabb közbiztonsági kihívást az olyan bűnbandák jelentik Amerikára, mint az El Salvador-i MS-13, vagy a venezuelai Tren de Aragua.

Mindkét szervezet börtönbandákból fejlődött nemzetközi fenyegetést jelentő csoporttá. Az MS-13 hazai terepen is jelentős politikai befolyással rendelkezett egészen a közelmúltig, amikor Nayib Bukele kormánya hatékony erőfeszítéseket tett a visszaszorításukra.

Az USA-ban mindként szervezet helyi és utcai szintről küzdötte fel magát az egész Egyesült Államokat behálózó fenyegetéssé. A brutalitás mindig is az eszköztáruk részét képezte, de a pénzért és a befolyásért folyó véres versenyben egyre kevésbé válogatnak az eszközökben:

Vaughan szerint ezekből a csoportokból hiányzik a terroristákra jellemző vallási fanatizmus, de ettől nem lesznek kevésbé veszélyesek. Tagjaik pedig általában illegálisan tartózkodnak az Egyesült Államokban, hiszen a Biden-érában semmit sem tettek ennek megelőzésére.

A vörös sárkány zöldhasúi

Érdekes jelenségként merültek fel a mexikói drogkartellek első számú pénzmosóivá előlépett kínai bűnszövetkezetek.

– fogalmazott Vaughan, sokat sejtetően hozzátéve, hogy egyelőre nem tisztázott, hogy az egyébként ember- és drogkereskedelemmel is foglalkozó csoportoknak van-e kötődése a kínai kormányzati körökhöz.

A kínai maffiózók módszerei egyébként sok esetben legális, vagy annak tűnő ügyleteket is magukba foglalnak, így a hatóságok számára nagyon nehéz felderíteni, pontosan milyen hálózaton keresztül mozognak a pénzek.

Boksz, hátrakötött kézzel

Jessica Vaughan rámutatott, hogy a Trump-adminisztráció egyelőre az említett két latin-amerikai bűnbanda mellett még hat kartellt minősített nemzetközi terrorszervezetté, ám az ellenük vívott harcot

Ehhez olyan bűnözők ellen is eljárást kéne indítani, akik ugyan szorosan kapcsolódnak ezekhez a nemzetközi alvilági hálózatokhoz, ám konkrét bűncselekményeket nem lehet rájuk bizonyítani. Ezért jelenleg a jog szempontjából szinte érinthetetlenek.

A helyzeten az sem könnyít, hogy az egyes jogászokon kívül a liberális értelmiség is a bűnözők oldalán igyekszik beleszólni a folyamatban lévő társadalmi vitába.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az USA fasizálódásától rettegő, Kanadába emigráló professzorok egy csoportja igyekszik úgy beállítani a kitoloncolt bűnözőket, mintha azok az Egyesült Államok teljes jogú állampolgárai lennének, és a kormányzattal szembeni „ellenállási központok létesítésére” szólították fel honfitársaikat.

***

Fotók: AFP