Bár a ló már elszaladt, Zelenszkij visszaülne a nyeregbe: mindenáron amerikai találkozót akar az ukrán elnök

Kijev tovább keresi a kapcsolatfelvétel lehetőségét Donald Trump amerikai elnök követeivel a béketerv finomítása érdekében.

Egy évvel ezelőtt váratlanul megbukott Szíriában az Aszad-rendszer, és a korábbi iszlamista Ahmed Huszejn as-Saraa lett az ország ura, akit Donald Trump nemrég barátságosan fogadott. A háborúk utáni Szíriáról Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével beszélgettünk.


Ahmed Huszejn as-Saraa csapatai egy romokon uralkodó diktátort űztek el a hatalomból egy évvel ezelőtti offenzívájuk végén. Az országot évtizedek óta irányító Bassár el-Aszad elnök Moszkvába menekült, a börtönök kiürültek. A több mint tíz éven át tartó polgárháborúban hatszázezer ember halt meg, és ötmillióan távoztak külföldre. Az eltelt egy évben elindult az átalakulás törékeny folyamata, amit Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője röviden így foglal össze: „Sokkal rosszabbul is alakulhatott volna.”
Mint a kutató hangsúlyozza: az utóbbi években a nemzetközi közvélemény belefáradt a szíriai konfliktusba. „Az európai országok azért fáradtak bele, mert túl sok volt a menekült. A környező országok, Törökország, Libanon és Jordánia közvéleménye is rosszul viselte a menekültek jelenlétét, aminek politikai hatása is volt: Törökországban például megingott Recep Tayyip Erdoğan elnök népszerűsége” – mondja. Az is súlyos problémát okozott, hogy az Aszad-rezsim azzal tartotta felszínen a gazdaságát, hogy captagonnal, egy szintetikus harci droggal árasztotta el a Közel-Keletet. „Az iszlamista új rendszer hadat üzent a captagon gyártásának, amely részben az Aszad család biznisze volt, azon belül Maher el-Aszadé, az elnök öccséé, aki több egységet is vezetett a hadseregben. Elsősorban a lojalistákat tartották fenn az üzletből” – magyarázza a szakértő.
