Nem maradt több kérdés: átadták a Prima Primissima Díjakat

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima és Prima Primissima Díjakat péntek este a Müpában.

A már korábban bejelentett Prima díjasok közül Prima Primissima Díjat kapott: Kertész András Tibor építészmérnök, egyetemi tanár; Pataki Klára gyógypedagógus; Biros Péter olimpiai bajnok vízilabdázó; Gósy Mária nyelvész, fonetikus; Fábián Éva népiének-tanár, énekes, mesemondó előadóművész; Szám Katalin újságíró; Visky András író, drámaíró; Gaál József festő-, grafikus- és szobrászművész, egyetemi docens; Záborszky Kálmán karmester, gordonkaművész, a Szent István Filharmonikusok igazgatója és Vári Éva színművész.

Az alábbiakban közöljük a szervezők tájékoztatása alapján a Prima Primissima díjasok rövid portréját, tevékenységük ismertetését:

Prof. Kertész András Tibor DLA építészmérnök, egyetemi tanár épületei egyszerre praktikusak, esztétikusak és környezetbarátak. Fontos számára a közösségi funkciók kiemelése, ezért gyakran tervez olyan tereket, amelyek ösztönzik a találkozást és a közös használatot. 1979-ben szerezte meg építészmérnöki diplomáját a BME Építészmérnöki karán. Vidéken és a fővárosban, sőt külföldön is megtalálhatók épületei. Az ő tervezése többek között a Balatonfüredi Yacht Club, a Füredliget pavilon, Fóton a 24 tantermes általános iskola, Budapesten a Fehérvári úti Vásárcsarnok, a Budafok piac, a Shopmark bevásárlóközpont, a Hallerkert irodaház, az Infopark E és G épülete is. Szabadidejében az Ybl Miklós- és Pro Architectura díjas építész akvarelleket, kréta- és tollrajzokat is készít.

Pataki Klára gyógypedagógus az autisták ügyének elkötelezettje.

Szülőtársaival összefogva életre hívta a Csillag csoportot, amely 9 évig működött a Kolping katolikus iskolában, s ahol a támogatott kommunikáció segítségével tanultak a nem beszélő autisták. Panka a számtalan terápiának köszönhetően rengeteget fejlődött, magántanulóként leérettségizett, futárként dolgozik. Klára és Panka közös könyve, a Mondanám, de nem megy erőt és inspirációt ad sok érintettnek. Az elmúlt 10 évben autista-ADHD-s fiatalokkal, felnőttekkel foglalkozik, önismereti csoportokat tart számukra. Az Autikum munkatársa megalakulása óta.

Biros Péter olimpiai bajnok vízilabdázó a vízilabdasport egyik legnagyobb egyénisége. A sportolást úszóként kezdte. 14 éves korában lett vízilabdázó, mellette kézilabdázott is. 1997-ben mutatkozott be a válogatottban. Háromszoros olimpiai bajnok, világbajnok, Európa-bajnok, s klubjaival is minden aranyérmet megszerzett, amelyet csak el lehetett nyerni. Volt horvát és magyar gólkirály, Európa és a világ legjobb játékosa, magyar és nemzetközi fair play díjas. A Kemény Dénes vezette magyar válogatott utolsó időszakában csapatkapitány is volt. 2016 januárjában befejezte játékos pályafutását és a következő szezontól az Eger női csapatának vezető edzője, majd a női vízilabda-utánpótlás szövetségi kapitánya lett.

Prof. Dr. Gósy Mária nyelvész, fonetikus kutatási területei a beszédkutatás, a pszicholingvisztika és az alkalmazott nyelvészet. Elsőként foglalkozott a gyermekek beszédének akusztikai-fonetikai vizsgálatával, különféle beszédjelenségek objektív elemzésével, a beszéd észlelésének folyamataival, kialakította a spontán beszéd megakadásjelenségeinek rendszerét.

valamint kollégáival a beszédszintézisen alapuló beszédhallás-vizsgálati módszert, amelyeket a logopédiai és a pedagógiai gyakorlatban használnak. Különféle tárgyakat oktatott hazai és külföldi egyetemeken. A Széchenyi-díjas nyelvésznek 13 könyve és több mint 500 tanulmánya jelent meg.

Fábián Éva népiének-tanár, énekes, mesemondó előadóművész évtizedek óta aktívan őrzi és népszerűsíti a magyar népzenei hagyományokat. 1978-ig a Tolna Megyei Bukovinai Székely Hagyományőrző Csoport énekese volt. A Kalamajka zenekarral több mint 30 éven keresztül vezette a Molnár utcai táncházat, valamint az Egyszólam Zenekar énekes-gardonos mesemondója volt. Rendszeresen fellép népzenei fesztiválokon és közösségi eseményeken, ahol hiteles előadásmódjával ragadja magával a hallgatóságot. 1999-től az Óbudai Népzene Iskola népiének-tanára, oktatott továbbá a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A hagyományos (élőszavas) mesemondás műfajában mesél, amelynek fortélyait, mesterfogásait tanítja a Hagyományok Háza Magyar népmese - hagyományos mesemondás elnevezésű képzésén.

Szám Katalin újságíró a Képmás magazin főszerkesztője és a Média a Családért Alapítvány egyik alapítója. Az ELTE-n általános iskolai, a Janus Pannonius Tudományegyetemen középiskolai tanári diplomát szerzett, majd a Komlósi Oktatási Stúdióban tanult újságírást. 2003-ig több lap munkatársa volt, újságíróként, szerkesztőként és a 18 éves Média a Családért díj egyik létrehozójaként sokat tett azért, hogy a média támogassa a családokat a valódi problémák, megtartó erők, példaértékű megküzdések és a közösségeinkben rejlő lehetőségek megmutatásával. A több mint egy évtizede futó Képmás-estek ötletadója, műsorvezetője, jelenetötleteinek írója. Több szakmai elismerést, köztük Táncsics Mihály-díjat is kapott.

Visky András író, drámaíró a román kommunista diktatúra üldözöttjeként gyermekéveit internálótáborban töltötte. E személyes múlt meghatározza írásainak témavilágát. A hatalom, a hit, a szabadság kérdéskörei gyakran visszatérnek műveiben. Legismertebb drámája a Júlia, amely meghurcolt anyja történetét dolgozza fel. Kitelepítés című regénye családja lágeréletét beszéli el. Műveit számos nyelvre lefordították. Stílusát líraiság, spirituális mélység és formai újítás jellemzi. Egyetemi tanár, a Kolozsvári Állami Magyar Színház rezidens dramaturgja. Drámáit magyar, román, brit, szerb, lengyel, bolgár és amerikai színpadokon is bemutatták.

Gaál József festő-, grafikus- és szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) egyetemi docense művészetét a mitológia, a vallás és a pszichológia által inspirált figuratív ábrázolás jellemzi. A Magyar Képzőművészeti Főiskola grafikai szakán végzett. Szobrai és festményei erőteljesen expresszívek, gyakran archaikus, totemisztikus hatásúak. A Munkácsy-díjas művész alkotásait a groteszk, maszkszerű arc szimbóluma jellemzi, amely az emberi lélek mélységeiből feltörő szellemi erők megnyilatkozását ábrázolja. Plasztikái különleges technikával készülnek, vasat, fát vagy akár bőrt is felhasználva. Amorf lényei az emberi mulandóságról, az élet esendőségéről szólnak. Munkái helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában és számos magyarországi múzeumban. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Záborszky Kálmán karmester, gordonkaművész, a Szent István Filharmonikusok igazgatója a Zeneakadémián szerzett gordonkaművészi diplomát, tanulmányait a bécsi Zeneművészeti Egyetemen André Navarránál fejezte be. Nevéhez kortárs magyar zeneszerzők - Lajtha, Ránki, Dubrovay - darabjainak ősbemutatói fűződnek. A 2011 óta futó összművészeti-ismeretterjesztő, Felfedezőúton című ifjúsági, és a 28 éve műsoron lévő Pastorale családi programsorozat koncepcióinak megalkotója. A Szent István Filharmonikusok igazgatója, művészeti vezetője, vezető karmestere, az Oratóriumkórus karnagya, a Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója és tanára volt 24 évig, jelenleg címzetes igazgatója. Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, kiváló és érdemes művész, az MMA rendes tagja.

Vári Éva színművész pályáját a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte, majd 1963-tól a Pécsi Nemzeti Színház meghatározó művésze lett. Első musical főszerepe a My Fair Lady Eliza Doolittle-je volt. Drámai és komikus szerepekben is láthatta a közönség. Shakespeare Viharjának Arieljeként és a Macskajáték Orbánnéjaként nyújtott maradandót. Sokoldalúságát klasszikus és modern szerepekben is bizonyította. Volt Várja Csehov Cseresznyéskertjében, legendássá vált a Hat hét, hat tánc című előadásban nyújtott alakítása, felejthetetlen Edith Piafként is. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a televízió Életképek című sorozatából is országszerte megszerette a közönség.

A Cantemus kóruscsalád kórusait hallgatva a hangok tökéletes tisztasága, összecsiszoltsága Kodály szellemét idézi meg. A Nyíregyházi Cantemus Kórus vezető karnagya, a Kossuth-díjas, nemzet művésze, MMA-tag, Prima díjas Szabó Dénes 1975-ben alapította a Cantemus Gyermekkórust. Az abból kinövő, Vármegyei Prima díjas kóruscsalád 2004 óta művészeti intézményként működik, immár öt énekkarral: Cantemus Gyermekkar, Pro Musica Leánykar, Cantemus Vegyeskar, Cantemus Fiúkórus és Cantemus Ifjúsági Vegyeskar.

Több elismert magyar kortárs zeneszerző komponált műveket számukra. 1996 óta kétévente Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivált rendeznek.

(MTI)

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán