Ahogy Kosztolányi Dezső írta a Halotti beszédben: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” A Műcsarnok minap megnyílt kiállítása erre hívja fel a figyelmet a kortárs magyar képzőművészet több mint kétszáz alkotásán keresztül.
Az akciót nem hagyta szó nélkül a kerület polgármestere, Őrsi Gergely sem.
Az 1961-ben írt versben a Beatles frontembere az „N-betűs szót” is használta.
Volt már egy Francis Prevost (François Prévost) a múltban, aki katolikus szerzetesként kezdte, később pappá szentelték, aztán világszerte ismert lett.
A humor az írásban nem intellektuális, hanem ösztönös aktus, akkor is, ha az író intelligens. Ehhez arányérzékre van szükség. Makó Ágnes intelligens, egyúttal humoros író. Kovács Gergő írása.
Húsvét alkalmából különleges könyvet ajánlok az olvasóim figyelmébe. Böszörményi-Nagy Gergely írása.
Igényes új kötet dolgozza fel a nagy titkot, amiről most már szabadon lehet beszélni.
A kongresszusi képviselő figyelmeztetett: politikailag elfogult döntés született.
Gulyás Gergely G. Fodor Gábornak azt is elárulta, hogy bár nem volt már olyan szoros az utóbbi években a kapcsolat, azt nem feltételezte volna a Tisza-vezérről, hogy mindent elárul.
Nagy erénye a könyvnek, hogy nem köszön vissza belőle az a régi és téves narratíva, miszerint a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia „a népek börtöne” lett volna.
A hangoskodó, tolakodó nagypolitika díszletei mögött a mindennapjaikat élő emberek és történeteik jelentik a hazát.
Bevallotta a politikus, „mi voltunk trehányok.”
A modern technikai eszközök lebontják az emberi képzelőerőt, pedig a jövő tudományos és ipari eredményei azon múlnak, képesek vagyunk-e elképzelni a céljainkhoz vezető konkrét lépéssorozatot – állítja új könyvében Magyarország egyik legnagyszerűbb tudósa.
Bár a 444.hu kísérletet tett arra, hogy megkérdőjelezze a magyar társadalom szolidaritását a háború elől menekülőkkel és a hátországban élőkkel szemben, a valóság a következő: minden idők legnagyobb humanitárius akciói bontakoztak ki az elmúlt évek során a vérontás árnyékában.
A nyilas vezetőt háborús bűntetteiért 1946. március 1-jén ítélte halálra a Jankó Péter által vezetett népbíróság. Veszprémy László Bernát írása.
Egy megrázó animációs film örökíti meg a 21 kopt férfi történetét, akiket tíz éve végeztek ki, mert nem voltak hajlandók megtagadni hitüket.
„Túl nagy, túl mocskos” – írta bejegyzésében az elnök.
Hogyan lett Magyarország a térség Hollywoodja, van-e értelme az állandó számháborúnak, és miért van szükség közös uniós filmes stratégiára? A Nemzeti Filmintézet elnökét kérdeztük!
Matt Lohmeier azt szeretné, hogy „ezek a szörnyek soha ne térjenek vissza a védelmi vonalba”.
