A Nemzeti Színház előadását Viktor Rizsakov rendezi, aki az olvasópróbán hangsúlyozta: az ember lelke nem öregszik, legfeljebb rétegződik. A darab humorral telített dialógusai mögött ott húzódik az élet tragikus tapasztalata – az elmúlás, a kimondatlan érzések és a késlekedő felismerések sora.
A várakozás ritkán válik színházi alapanyaggá. A Szívem királynője azonban éppen erre épít: hatvan évnyi reményre, amely egyszerre személyes és mitikus léptékű. A Nemzeti Színház új bemutatója – amelynek olvasópróbáját a közelmúltban tartották – az idő múlásának, az emlékezet működésének és a hűség természetének kérdéseit vizsgálja, finom humorral és fájdalmas pontossággal.
A Szívem királynője (Maurice jubileuma) Nichola McAuliffe angol színész és író darabja. Főhőse Maurice, az egykor szebb napokat látott ékszerész, aki kilencvenedik születésnapjára készül. Halálos betegsége tudatában egyetlen emlék bűvöletében él – egy eseményben, amely egész életét meghatározta. Hatvan évvel korábban, éppen a születésnapján, azt a feladatot kapta, hogy a Buckingham-palotában őrizze a koronaékszereket, miközben a fiatal II. Erzsébet saját koronázására készül.
A találkozás különös és intim: két fiatal sorsának pillanatnyi metszéspontja, amely mindkettőjük számára meghatározóvá válik. Ígéret születik – hogy hatvan év múlva újra találkoznak. „Az az éjszaka olyan gyönyörű volt, mint a briliáns ezen a nyakéken” – hangzik el a mondat, amely Maurice egész további életének belső vezérfonalává válik.
De vajon valóban megtörtént ez a találkozás? Vagy csupán az emlékezet, a vágy és az elmúlással szembeni ellenállás hozta létre? Maurice leél egy teljes életet felesége mellett – aki mindvégig odaadóan, feltétlen hűséggel áll mellette –, ő azonban rendületlenül várja a királynő megígért látogatását, hogy átadhassa neki a legszebb ajándékát. És amikor elérkezik a megbeszélt időpont, a várva várt vendég valóban megérkezik. A kérdés már nem az, hogy ki lép be az ajtón, hanem az, hogy mi történik közöttük, és beteljesedhet-e egy hat évtizeden át őrzött álom.
A történet nem a történelmi hitelesség és a fikció határainak kijelölésére törekszik. Sokkal inkább azt vizsgálja, miként válhat egy emlék életté, hogyan képes a vágy átírni a valóságot, és hol húzódik a határ a megélt és az elképzelt igazság között.
A Nemzeti Színház előadását Viktor Rizsakov rendezi, aki az olvasópróbán hangsúlyozta: az ember lelke nem öregszik, legfeljebb rétegződik. A darab humorral telített dialógusai mögött ott húzódik az élet tragikus tapasztalata – az elmúlás, a kimondatlan érzések és a késlekedő felismerések sora. Rizsakov értelmezésében A Szívem királynője nem nosztalgikus visszatekintés, hanem pontos, jelen idejű vizsgálódás az emberi lélek állapotairól.
Különös jelentést kap a szereposztás is: a darabbéli házaspárt alakító Szűcs Nelli és Trill Zsolt három évtizedes magánéleti közössége finom, de megkerülhetetlen réteget ad az előadásnak. A mellettük játszó Polyák Anita érzékeny ellenpontként kapcsolódik a történethez: jelenléte az emlékezés és a jelen közötti átjárhatóságot teszi színpadi tapasztalattá.
A rendező első alkalommal dolgozik együtt Csíki Csaba díszlettervezővel és Cs. Kiss Zsuzsanna. A darab magyar megszólalását Kozma András fordítása és dramaturgiai munkája biztosítja, míg a próbafolyamatot Vida Gábor rendezőasszisztensként kíséri.
Nichola McAuliffe szerint „minden jó történet az élet harmadik felvonásában játszódik”. A Szívem királynője ezt a gondolatot nemcsak idézi, hanem végig is gondolja. A 2012-ben Edinburgh Stage Awarddal díjazott darab nem kínál egyértelmű válaszokat, csupán pontos kérdéseket: mi az, amit megőrzünk magunkból, amikor már minden más elhalványul, és lehet-e egy ígéret elég erős ahhoz, hogy egy egész életet összetartson.
A bemutató április 24-én lesz a Kaszás Attila teremben.
X
Margaret Atwood olyan univerzumot teremtett A szolgálólány meséjében, amely minden kegyetlensége ellenére magába szippantja a nézőt. Most Testamentumok címmel itt a folytatás egy nem kevésbé nyomasztó világgal.
„Köszönöm! Majd tíz napig gondoskodtak rólam” – írta a műsorvezető.
És miért hisz benne rendületlenül, hogy a tehetség nem lehet emberség nélkül? Erről is beszélgettünk azon kevés magyar művészek egyikével, akik nem csak itthon világhírűek.
A Nemzeti Színház igazgatója megerősítette az értesülést.
Egy 1989-ben készült BBC-riport fiatalok történetein keresztül mutatta meg, milyen volt Magyarország a rendszerváltás előtti hónapokban.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
