A Nemzeti Színház előadását Viktor Rizsakov rendezi, aki az olvasópróbán hangsúlyozta: az ember lelke nem öregszik, legfeljebb rétegződik. A darab humorral telített dialógusai mögött ott húzódik az élet tragikus tapasztalata – az elmúlás, a kimondatlan érzések és a késlekedő felismerések sora.
A várakozás ritkán válik színházi alapanyaggá. A Szívem királynője azonban éppen erre épít: hatvan évnyi reményre, amely egyszerre személyes és mitikus léptékű. A Nemzeti Színház új bemutatója – amelynek olvasópróbáját a közelmúltban tartották – az idő múlásának, az emlékezet működésének és a hűség természetének kérdéseit vizsgálja, finom humorral és fájdalmas pontossággal.
A Szívem királynője (Maurice jubileuma) Nichola McAuliffe angol színész és író darabja. Főhőse Maurice, az egykor szebb napokat látott ékszerész, aki kilencvenedik születésnapjára készül. Halálos betegsége tudatában egyetlen emlék bűvöletében él – egy eseményben, amely egész életét meghatározta. Hatvan évvel korábban, éppen a születésnapján, azt a feladatot kapta, hogy a Buckingham-palotában őrizze a koronaékszereket, miközben a fiatal II. Erzsébet saját koronázására készül.
A találkozás különös és intim: két fiatal sorsának pillanatnyi metszéspontja, amely mindkettőjük számára meghatározóvá válik. Ígéret születik – hogy hatvan év múlva újra találkoznak. „Az az éjszaka olyan gyönyörű volt, mint a briliáns ezen a nyakéken” – hangzik el a mondat, amely Maurice egész további életének belső vezérfonalává válik.
De vajon valóban megtörtént ez a találkozás? Vagy csupán az emlékezet, a vágy és az elmúlással szembeni ellenállás hozta létre? Maurice leél egy teljes életet felesége mellett – aki mindvégig odaadóan, feltétlen hűséggel áll mellette –, ő azonban rendületlenül várja a királynő megígért látogatását, hogy átadhassa neki a legszebb ajándékát. És amikor elérkezik a megbeszélt időpont, a várva várt vendég valóban megérkezik. A kérdés már nem az, hogy ki lép be az ajtón, hanem az, hogy mi történik közöttük, és beteljesedhet-e egy hat évtizeden át őrzött álom.
A történet nem a történelmi hitelesség és a fikció határainak kijelölésére törekszik. Sokkal inkább azt vizsgálja, miként válhat egy emlék életté, hogyan képes a vágy átírni a valóságot, és hol húzódik a határ a megélt és az elképzelt igazság között.
A Nemzeti Színház előadását Viktor Rizsakov rendezi, aki az olvasópróbán hangsúlyozta: az ember lelke nem öregszik, legfeljebb rétegződik. A darab humorral telített dialógusai mögött ott húzódik az élet tragikus tapasztalata – az elmúlás, a kimondatlan érzések és a késlekedő felismerések sora. Rizsakov értelmezésében A Szívem királynője nem nosztalgikus visszatekintés, hanem pontos, jelen idejű vizsgálódás az emberi lélek állapotairól.
Különös jelentést kap a szereposztás is: a darabbéli házaspárt alakító Szűcs Nelli és Trill Zsolt három évtizedes magánéleti közössége finom, de megkerülhetetlen réteget ad az előadásnak. A mellettük játszó Polyák Anita érzékeny ellenpontként kapcsolódik a történethez: jelenléte az emlékezés és a jelen közötti átjárhatóságot teszi színpadi tapasztalattá.
A rendező első alkalommal dolgozik együtt Csíki Csaba díszlettervezővel és Cs. Kiss Zsuzsanna. A darab magyar megszólalását Kozma András fordítása és dramaturgiai munkája biztosítja, míg a próbafolyamatot Vida Gábor rendezőasszisztensként kíséri.
Nichola McAuliffe szerint „minden jó történet az élet harmadik felvonásában játszódik”. A Szívem királynője ezt a gondolatot nemcsak idézi, hanem végig is gondolja. A 2012-ben Edinburgh Stage Awarddal díjazott darab nem kínál egyértelmű válaszokat, csupán pontos kérdéseket: mi az, amit megőrzünk magunkból, amikor már minden más elhalványul, és lehet-e egy ígéret elég erős ahhoz, hogy egy egész életet összetartson.
A bemutató április 24-én lesz a Kaszás Attila teremben.
X
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A nő érték, nem szerep. Az intelligencia nem a megtanult adatok mennyisége, hanem a megértés képessége. Érzelmek és gondolkodás egyszerre formálnak bennünket, miközben a régi és a modern világ párhuzamosan van jelen az életünkben. Meg lehet-e ebben találni az egyensúlyt?
A Nemzeti Színház színpadán Vidnyánszky Attila rendezésében megszülető Marxtőkéje nem magyaráz, nem ítélkezik és nem menteget. Tetemre hív. Két részben, valóságrajzként, amelyben nem minden az, aminek látszik.
Csáki Judit már azt is tudja, honnan és mennyi pénzt venne el.
A magyar kultúra napja azért fontos, hogy erre is ráirányítsa a figyelmet.
A 2023-as baleset ügyében indított nyomozás még folyamatban van.
Darabjaira tört a luxusautó.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
