Megint Orbánék után lohol Európa: egy életbevágó magyar lépést másolnának
400 millió hordónyi stratégiai tartalékot akarnak felszabadítani az olajválság kezelésére. Ismerős?

Enyhülni látszik a feszültség a globális energiapiacon, miután néhány hajó ismét áthaladt a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoroson. Az olajár csökkenni kezdett, miután Donald Trump amerikai elnök nemzetközi segítséget sürgetett a tengeri útvonal blokádjának feloldásához.

Az olajár hétfőn mérséklődött, miután Donald Trump amerikai elnök ismét felszólította a nemzetközi szereplőket, hogy segítsenek feloldani a Hormuzi-szoros blokádját, miközben néhány tanker már át is haladt a stratégiai tengeri útvonalon – számolt be róla a Reuters.
A piacok azonnal reagáltak a fejleményekre:

A Reuters szerint az árak mérséklődését az a várakozás is erősítette, hogy a globális szereplők igyekeznek csökkenteni az energiapiaci feszültséget és a fogyasztókra nehezedő terheket az iráni háború idején.
Az olajár alakulását jelentősen befolyásolja a Hormuzi-szoros helyzete, mivel ez a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala. A Reuters beszámolója szerint Irán engedélyezte, hogy egyes hajók ismét áthaladjanak a szoroson, ami enyhítette a korábbi aggodalmakat az ellátás megszakadásával kapcsolatban.
A piacok ugyanakkor továbbra is érzékenyen reagálnak minden fejleményre, mivel a térségben zajló konfliktus komoly zavarokat okozhat a globális energiaellátásban.
Az Eurasia Group elemzői szerint a bizonytalanság még nem szűnt meg teljesen. Mint fogalmaztak:
A Hormuzi-szoros lezárása azt jelenti, hogy a 100 dolláros olajár már alapforgatókönyv, nem pedig kockázati lehetőség. A nyersolaj ára hosszabb ideig magas maradhat, mivel időbe telik a készletek újjáépítése, még akkor is, ha áprilisban javul az ellátás.
Az elemzők szerint még akkor is időbe telhet a készletek újjáépítése, ha az olajszállítás áprilisban ismét javulni kezd.
A Reuters arról is beszámolt, hogy a kormányok világszerte igyekeznek megvédeni a fogyasztókat az energiaköltségek emelkedésétől, amelyet a háború miatti ellátási zavarok és az infláció erősítenek.
Ebben szerepet kaphat a Nemzetközi Energiaügynökség is. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója hétfőn közölte, hogy a szervezet tagországai szükség esetén további olajtartalékokat bocsáthatnak a piacra.
Az ügynökség már korábban megállapodott minden idők legnagyobb stratégiai tartalékfelszabadításáról. Vasárnap azt közölték, hogy több mint 400 millió hordó olaj kerülhet a piacra a közeljövőben, hogy enyhítsék a háború okozta árkilengéseket.
Ezt is ajánljuk a témában
400 millió hordónyi stratégiai tartalékot akarnak felszabadítani az olajválság kezelésére. Ismerős?

A térségben közben továbbra is feszült a helyzet. Izrael legalább három további hétig tartó hadműveletekre készül Irán ellen, miközben az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, Chris Wright vasárnap azt mondta, arra számít, hogy az iráni háború a következő hetekben véget érhet, ami az olajellátás helyreállását és az energiaköltségek csökkenését is magával hozhatja.
Donald Trump a hétvégén további csapásokkal fenyegette meg Irán Kharg-szigetét, amely az ország olajexportjának mintegy 90 százalékát kezeli. Az amerikai elnök ugyanakkor azt is jelezte, hogy Washington kapcsolatban áll Teheránnal, bár szerinte Irán egyelőre nem áll készen komoly tárgyalásokra a konfliktus lezárásáról.
Közben az Egyesült Arab Emírségekben működő ADNOC állami olajvállalat felfüggesztette a nyersolaj-rakodást, miután egy dróntámadás tüzeket okozott egy fontos exportterminálnál. A Reuters szerint ugyanakkor Fujairah kikötőjében részben újraindult a rakodás, ahol a három tengeri csatlakozópontból kettő ismét működik. A Fujairah kikötőn keresztül naponta mintegy egymillió hordó Murban típusú nyersolajat szállítanak ki, ami a világ teljes keresletének körülbelül egy százalékát teszi ki.
Nyitókép: Mandel NGAN / AFP
