Donald Trump szerint már csak az utolsó részletek hiányoznak az Egyesült Államok és Teherán közötti megállapodásból. Az iráni nukleáris program visszaszorítása és a magas dúsítású uránkészletek feladása is része lehet annak az egyezségnek, amelyről több amerikai lap is beszámolt.
Donald Trump szombaton Truth Social-oldalán jelentette be, hogy Washington és Teherán „nagyrészt már megtárgyalta” a készülő megállapodást. Az amerikai elnök kevés konkrétumot árult el, de közölte, hogy a végső részletekről még zajlanak az egyeztetések. A sajtó értesülései szerint ugyanakkor a háttérben olyan alku körvonalazódik, amely alapjaiban változtathatja meg Irán nukleáris programját és a Közel-Kelet biztonsági helyzetét.
A Breitbart arról írt, hogy amerikai tisztviselők szerint Irán szóban már beleegyezett abba, hogy lemond magas dúsítású uránkészletéről és feladja nukleáris fegyverkezési törekvéseit. A lap szerint ez hosszú ideje az egyik legfontosabb washingtoni célkitűzés volt, amelyet korábban Teherán rendre elutasított.
A The New York Times szerint az amerikai tárgyalófelek úgy vélik, Irán hajlandó lenne átadni csaknem 970 fontnyi, hatvanszázalékos tisztaságú uránkészletét. A lap ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra sem világos, pontosan miként történne az urán eltávolítása az országból, és hogy a végső megállapodás milyen ellenőrzési mechanizmusokat tartalmazna.
A helyzetet bonyolítja, hogy az iráni fél több ponton másként értelmezi az egyezség tartalmát.
A The New York Timesnak nyilatkozó iráni tisztviselők szerint a memorandum egyelőre nem rendezi véglegesen a nukleáris kérdéseket, hanem csupán újabb tárgyalásokat irányoz elő harminc-hatvan napon belül.
Az Axios részletesen ismertette a készülő memorandum tartalmát. A portál szerint az egyezség hatvannapos tűzszünet-hosszabbítást tartalmazna, amely idő alatt újranyitják a Hormuzi-szorost, Irán pedig ismét szabadon exportálhatná olaját. Cserébe Washington részlegesen feloldaná az iráni kikötőkkel szembeni tengeri blokádot és bizonyos szankciókon is enyhítene.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nagyon jó” megbeszélést folytatott Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein és Jordánia uralkodójával, valamint a török, a pakisztáni és az egyiptomi államfővel.
A tervezet szerint Irán vállalná, hogy nem törekszik nukleáris fegyver megszerzésére, valamint tárgyalásokat kezdene az urándúsítás felfüggesztéséről és a dúsított uránkészletek eltávolításáról.
Az amerikai fél álláspontja az, hogy Irán csak fokozatosan juthatna gazdasági enyhítésekhez és szankciókönnyítésekhez, mégpedig attól függően, milyen mértékben teljesíti a vállalt kötelezettségeit. Washington korábban egy húszéves moratóriumot szeretett volna az iráni urándúsításra, míg Teherán ennél jóval rövidebb időszakot ajánlott.
Az Egyesült Államok számára különösen fontos kérdés, hogy mi történik az iráni nukleáris anyagokkal, és megakadályozható-e, hogy azokat később fegyvergyártásra használják fel.
Trump az elmúlt hetekben többször is kemény figyelmeztetéseket fogalmazott meg Iránnal szemben. Az amerikai elnök világossá tette, hogy kész lenne újabb súlyos katonai lépéseket tenni, ha a tárgyalások kudarcba fulladnak. A The New York Times közben arról írt, hogy Washington az elmúlt napokban újabb katonai csapások lehetőségét is mérlegelte, és az amerikai hadsereg terveket dolgozott ki az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásokra.
A készülő memorandum nem csupán Irán nukleáris programjáról szólhat. Az Axios szerint az egyezség része lehet a libanoni konfliktus lezárása is, vagyis a Hezbollah és Izrael közötti harcok befejezése. A portál szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök aggodalmát fejezte ki a megállapodás több pontja miatt, ugyanakkor az amerikai fél azt hangsúlyozta, hogy Izrael továbbra is felléphetne, ha a Hezbollah újrafegyverkezne vagy támadásokat indítana.
A The New York Times arról is írt, hogy több arab és muszlim ország vezetője telefonon biztosította támogatásáról Donald Trumpot.
A tárgyalásokban kiemelt szerepet játszott Pakisztán és Katar, amelyek közvetítőként próbálták közelebb hozni egymáshoz Washingtont és Teheránt. Az iráni vezetés közben saját győzelmeként próbálja bemutatni a fejleményeket. A The New York Times szerint iráni politikai kommentátorok és kormányközeli szereplők arról beszéltek, hogy Teherán úgy közeledett a megállapodáshoz, hogy közben nem omlott össze az ország politikai rendszere és elkerülte a teljes körű háborút. A lap szerint az iráni lakosság jelentős része ugyanakkor elsősorban megkönnyebbüléssel fogadta a híreket.
Az elmúlt hónapok háborús feszültsége, az infláció, az energiaárak emelkedése és az infrastruktúrát ért károk miatt sokan attól tartottak, hogy újraindulhatnak az amerikai és izraeli légicsapások.
Bár Trump és tanácsadói már diplomáciai áttörésről beszélnek, a The New York Times hangsúlyozta, hogy továbbra sem világos, valóban megszületik-e a végleges egyezség. Több kulcskérdés – köztük az iráni rakétaprogram, a nukleáris ellenőrzések és a szankciók teljes feloldása – továbbra is nyitott maradt.
Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Így állnának bosszút az országot ért támadásokért, valamint Ali Hámenei ajatollah haláláért.
Nagyhatalmi játszmák, Vlagyimir Putyin-Hszi Csin-Ping találkozó, olajválság: elkezdődött a végjáték?
Ezzel az egyik legfontosabb amerikai és izraeli követelés kaphat mattot.
Washington egyre keményebb fellépést mérlegel Havannával szemben.
Egyre nagyobb a káosz Strasbourgban: a tagállamok és az EP képviselői sem tudnak megegyezni a washingtoni tárgyalások részleteiről.
Egy friss grafikon szerint a német gazdaság tartós gyengélkedése jelentős mértékben visszafogja a magyar gazdaság teljesítményét is.
Egyre nagyobb az ellenállás Európában azokkal a tervekkel szemben, amelyek további jelentős összegeket irányítanának Kijevnek.
Az utolsó forduló tíz mérkőzését egy időben rendezik az angol bajnokságban.
