Megszólalt az újságíró: Szabó Bence ügye valahogy „nem áll össze”

Kurucz Dániel, a KözTér alapítója és főszerkesztője terjedelmes írást közölt az Indexen a Szabó Bence-ügy kapcsán. 

Többek között kiemelte, hogy az interjú legerősebb állítása, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalon keresztül a Tisza Párt „informatikai rendszerének bedöntését” akarták „valakik”. „Ezek a valakik pedig lényegében a magyar kormányt jelenthetik az interjú alapján – az országgyűlési választásokra időzítve.  A második legerősebb állítás, hogy bizonyos szálakat »leállítottak« vagy eltérítettek neki, vagyis az NNI részére” – írta.

Kurucz azzal folytatta, hogy összefoglalta röviden az ügyet:

•  Buddha, aki a Tisza alkalmazásában álló informatikus, magyar–brit kettős állampolgár;
• Gundalf, aki csak volt a Tisza alkalmazásában álló informatikus, egyúttal Buddha barátja, 19 éves, észt–magyar kettős állampolgár;
• V. E., egy titkosszolgálati ügynök, aki Gundalfot próbálta beszervezni;
• Henry, aki valószínűleg V. E., csak egy korábbi álnéven;
• Mos4ik, egy másik titkosszolgálati ügynök, akit V. E. egy Session nevű titkosított csetalkalmazáson keresztül összekötött Gundalffal, és ’24 szeptember óta dolgozik Henrynek.

Az újságíró arra is rámutatott, hogy a történet időrendi sorrendben Szabó Bence elmondása alapján 2025. február 9. és július 8. közé tehető – tekintve, hogy az NNI által 2025. július 8-án lefoglalt eszközök alapján mindösszesen erre az időszakra látott rá Szabó százados. Gundalf 6 hónapnyi telefonbeszélgetése és üzenetváltása a magja mindennek, amiről ez a történet szól.  

Kurucz kiemelte, hogy Szabó az interjú során sérelmezte, hogy nem az NNI-t, hanem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot jelölte ki az AH, hogy az eszközöket lefoglalják, azokon tükörmentést végezzenek. Ahogy azt is sérelmezte, hogy az AH telefonon felvette a kapcsolatot az eljárást irányító „kollégával”, vagyis pontosan látták, hogy mi történik. Szabó ebből is arra a következtetésre jut, hogy az AH már régebb óta megfigyelhette a hajón tartózkodó személyt. 

Mint írta, Szabó Bence ezután teljesen az AH irányába terelte a gyanút. Az interjúban elmondta, hogy a nyomozást követően külföldön tartózkodott – Hágában, munkaügyben – és amikor visszacsöppent az ügybe, akkor végül is egy szerencsés véletlen folytán szerzett csak tudomást a további fejleményekről: vezetőhelyettesként; a felettesét helyettesítette a megbeszéléseken. Ekkor derült ki számára az is, 2025 október végére, hogy a lefoglalt eszközöket és fájlokat teljeskörűen felderítették – külön az NNI is. Nem találtak pornográf tartalmakat. Ám 

– hívta fel a figyelmet Kurucz.

Ezt követően felsorolta, mik a legzavarosabbak pontok a történetben. „Először is az, hogy Szabó Bence miért nem gondol egyszer sem arra, hogy esetleg másik ország titkosszolgálatának dolgozik Henry/V. E. vagy Mos4ik?

Másodszor: az is furcsa, hogy Szabó Bence említést sem tesz arról, hogy mind Buddha, mind Gundalf jó eséllyel maguk is fedett ügynökök, akik feltűnő gyakorisággal jártak be az ukrán nagykövetségre”.

De nehezen érthető, hogy Szabó Bence miért csak Henry/V. E.-t akarta elkapni, miközben Gundalf és különösen Buddha aktív szereplői a magyar politikának, akiket nyilvánvalóan megkörnyékeztek titkosszolgálati eszközökkel – sorolta.

Sőt, a történetből nem derült ki az sem, hogy miért rúgták ki Gundalfot a Tiszából, illetve egyáltalán tényleg kirúgták-e. Szintén homályos az is, hogy Buddha, aki mindenről mindvégig tájékoztatva volt Gundalf által, mit tett az információkkal, kiknek adta tovább. „Hiszen azt még Szabó Bence is elmondja, hogy a Tisza Párt tudott ezekről a beszervezési kísérletekről – bár ugye ez is csak következtetés a részéről, biztosan nem tudhatja. (...) Nehéz megérteni, Szabó Bence hogyan tudott figyelmen kívül hagyni olyan körülményeket, nyomokat, amiket aztán később Gundalf maga is bevallott” – olvasható a véleménycikkben.

Van, ami „nem áll össze”

Végül Kurucz Dániel pontokba szedte a történet azon elemeit, melyek valahogy „nem állnak össze”. 

„Ha egy hónapja felvette a Direkt36 Szabóval a vallomással felérő, de vágott interjút, akkor miért csak bő két héttel a választások előtt tették közzé? Így ugyanis nagyon egyértelműen a politikai kampánynak szólt az interjú és annak minden következtetése.

Szabó tette ezt úgy, hogy még a felmondási idejét tölti a rendőrségnél, tehát tudatában volt annak, hogy valamilyen jogi következménye lesz a tettének, ezért is érthetetlen, hogy miért nem várta meg a Direkt36 a közzétételt.

A 2026. 03. 28-án közzétett kihallgatás során maga Gundalf cáfolta több ízben is Szabó állításait. Ez már most azt jelenti, hogy Szabó csekély számú rendelkezésére álló tényből levont következtetései megbuknak. Ez pedig jelentheti azt is – ahogy a Magyar Nemzet egy cikkében utal is erre –, hogy Szabó és a Tisza Párt közt létezhet valamilyen kapcsolat.

»Ez az én személyes véleményem« – mondja Szabó a Gundalf-féle képernyőfotók alapján készített jelentésről, ami még Pintér Sándor és a Belügyminisztérium körében is »nagy port kavartak«. Ez pedig NEM arra enged következtetni, hogy az AH végezte a műveletet – Henryként vagy V. E.-ként. Miért? Az AH felügyeletét a Miniszterelnöki Kabinetiroda látja el, és mint ilyen, egyeztet a belügyminiszterrel, aki alá pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tartozik, ami egyébként csakugyan »árnyéknyomozást« folytatott az ügyben. Ám erről Szabó szintén csak egy mondatnyi említést tesz” – sorolta.

Az pedig a Tisza Párt hatalomra jutását segítő, magát függetlennek minősítő média munkájának objektivitását mutatja, hogy senki sem foglalkozik sem az ukrán, sem a lengyel szállal – húzta alá a szerző.

Kurucz Dániel gondolatait azzal zárta, hogy ez a történet tökéletesen beleillik a Magyar Péter-i filozófiába, hiszen ezúttal is egyfajta lehallgatásról van szó. „Még alig ocsúdott fel az ország, hogy miképp juttathatta el legálisan egy harmadik ország titkosszolgálata a magyar és az orosz külügyminiszter beszélgetését egy magyar újságíróhoz, amikor is kijött Szabó százados vallomástétele, rengeteg spekulációval”.

„Ahogy 2024 tavaszán Magyar a feleségével történt privát beszélgetését tárta a nagyközönség elé, most lényegében Szabó százados ugyanezt tette, csak rendőrségi munkája révén a kollégáival” – hívta fel a figyelmet a hasonlóságra.

Ezután kijelentette, hogy azt, hogy Szabó hős-e vagy „egy jókor jó pillanatot meglovagolt áruló, azt a jövő fogja eldönteni. 

„Úgy tűnik, a történelem ismétli magát, és a most fanatikusan őrjöngő tömeg ezt észre sem veszi. Pedig őket is le lehet majd hallgatni, fel lehet venni a privát beszélgetéseiket, és aztán jól be is lehet majd köpni őket bárhol, legyen az munkahely, család, barátok. És azt se felejtsük el, hogy a XXI. században, amikor AI-val bárki képes a másik képét és hangját elkészíteni, ez még hihető is lesz. Semmi másunk nem maradt tehát, csak a becsületünk. Az pedig éppen fogyóban van” – vetített előre egy borús jövőképet a szerző.

Nyitókép: Képernyőfotó