Néhány fiatal közéleti szereplő már a választás éjszakáján eldöntötte, felemeli a szavát a közjogi méltóságok fenyegetése ellen. Kurucz Dániel, a Köztér műsorvezetője, Renge Zsolt, a fővárosi Fidesz alelnöke és Szabó László frakcióvezető június 7-ére szimpátiatüntetést szervez, amire azokat várják, akinek fontos a magyar jogállamiság sorsa.
Kurucz Dániel: Most két szálon fut a történet, a mi szálunk az, hogy megpróbáljuk minél több emberhez eljuttatni az információt a június 7-i tüntetésről. Szerencsére akadnak olyan támogatóink is, mint például a Pesti Srácok vagy a CitizenGo, akik – amellett, hogy szinte velünk egy időben indítottak egy petíciót annak érdekében, hogy megüzenjék Sulyok Tamásnak, hogy tartson ki – felajánlották, hogy egy standdal is kitelepülnek a rendezvény idejére. Erről egy videóban is beszéltünk Teleki Bélával, a CitizenGo kampányigazgatójával, sőt azóta Huth Gergellyel is, a PestiSrácok főszerkesztőjével.
Azért fontosak ezek az összefogások, mert
most olyan időket élünk, amikor bárkit verbálisan meglincselnek.
Ezt az újfajta tálibizmust nagyon nehéz áttörni, mert az emberek nem mernek eljönni egy ilyen szimpátiatüntetésre, nem merik hozzáadni az arcukat, sokan félnek. Ezért is az a megmozdulás szlogenje, hogy: „Ne féljetek!”.
Az elmúlt napokban kaptam több tucat e-mailt, melyben azt írták, hogy támogatnak minket, de nem mernek eljönni a Sándor-palota elé. Nekik azt üzenem, hogy ez nem Sulyok Tamásról vagy Varga Zs. Andrásról szól, hanem az intézményeikről, melyeket tisztelni demokratikus alap. Tehát ha nem tudjuk magyarként a magyar állam intézményeinek vezetőit tisztelni, akkor mindez kiüresedhet, és teljesen mindegy lesz, hogy Magyar Péter miniszterelnök kit tesz meg köztársasági elnöknek Sulyok Tamás helyett. Akár alkotmánymódosítással is, a másik oldal sem fogja tisztelni az adott személyt.
Az alapvető állami infrastruktúrákba vetett bizalom amúgy sem túl magas Magyarországon, és ez most még tovább csökkenhet.
Mindenkit arra kérek, hogy most egy picit helyezze zárójelbe, hogy Fidesz-, Mi Hazánk- vagy Tisza-szimpatizáns, és gondoljon bele abba: mi jó származik abból, ha utáljuk egymást?
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péter miniszterelnök május 31-éig adott határidőt számos közjogi méltóságnak, hogy lemondjon hivataláról. Sokan biztatják azonban őket arra, hogy tartsanak ki, és már szimpátiatüntetés is szerveződik mellettük.
Kurucz Dániel: Igen, annak, hiszen a magyar jogállamiságba vetett hitünkről és annak védelméről szól. Ráadásul Magyar Péter így is el tudja érni, amit akar, mert a köztársasági elnöknek nagyon szűk a mozgástere idehaza. Mivel Magyarországon nem félprezidenciális vagy prezidenciális rendszer van, az államfő legfeljebb előzetes normakontrollra tudja elküldeni a törvényjavaslatokat az Alkotmánybíróságnak. Nem szabad engednünk, hogy a közjogi méltóságok idő előtti elmozdításával veszélyes precedens valósuljon meg Magyarországon. Ilyen még nem történt az EU történetében!
Azt se felejtsük el, hogy az állami intézményvezetők kinevezése éppen azért ível át politikai ciklusokon, hogy a sokszor emlegetett fékek és egyensúlyok rendszerét ténylegesen megvalósítsák. Ha mindig az adott hatalmon lévő párt nevezi ki az állami intézményvezetőket, akkor a fékek és ellensúlyok rendszere is kevésbé működik. Éppen ez volt az a pont, amiért a leginkább támadták az Orbán-kormányokat. Ám azok, akik akkor támadták, most csöndben vannak. Szerintünk pedig
össze kell fognunk, és ki kell állnunk az állami intézményvezetői kinevezések mellett, még most, amíg nem késő!
Ne felejtsük el, hogy lassan elmúlnak a választás utáni mézeshetek. Kijózanító lesz akkor körülnéznie az ország nagy részének, ha végre felébred ebből a furcsa állapotból.
Ezt is ajánljuk a témában
Sulyok Tamás úgy fogalmazott, aggasztónak tartja, ha bárki az alkotmányos követelményekre nem mérceként, hanem a törvényhozás kiiktatandó akadályaként tekint.
Több szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyar Péter miniszterelnök azzal sérti meg az alkotmányt, hogy degradálóan beszél az államfőről.
Renge Zsolt: Jogi, erkölcsi és morális szempontból sem helyes, hogy bárki így sértegesse mind a köztársasági elnököt, mind a leköszönt miniszterelnököt, hiszen olyan közjogi méltóságokról van szó, akiket megillet a köztisztelet.
Olyan, mintha még mindig tartana a kampány, és politikai westernbe illő jeleneteket látnánk az új kormányfő részéről.
Kommunikációs kormányzást, Facebook-politizálást látunk, amelyek célja a figyelem fenntartása, illetve elterelése a lényegi dolgokról, a tényleges kormányzásról. Kérdés, hogy ez meddig tud működni.
A szimpátiatüntetés időpontjával meg akartuk várni a Magyar Péter által adott május 31-i ultimátumot. Utána még inkább nehezedni fog a nyomás az állami intézményvezetőkre, így a mellettük való kiállásnak is még fontosabb szerepe lesz.
A választási eredményből látható, hogy az emberek többsége valamilyen változást szeretne. Kétharmados többséggel most itt a lehetőség, hogy adott esetben újragondoljuk például
Ugyanakkor mindezt csak alkotmányos úton haladva tehetjük meg, hiszen, ahogy egy 1992-es alkotmánybírósági határozat is kimondja:
Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani.”
Ez a magyar alkotmányos gondolkodás egyik legtöbbet idézett tézise.
Kurucz Dániel: Mindarról, ami a szemünk előtt zajlik, azt gondolom, hogy egy blöff. Aki ismeri közelebbről a jelenlegi magyar miniszterelnököt, tudja, hogy igazi blöffkirály. Most egy chicken game-et játszik, amelynek a lényege, hogy ki rántja el hamarabb a kormányt.
A kormányfő azt látja, hogy ha kirak valamit a Facebookra – például azt, hogy Sulyok Tamást le kell váltani –, arra rekordszámú organikus lájk és komment érkezik, és ebből azt a következtetést vonja le, hogy mindezt megteheti. Tehát nem rántja el a kormányt. Csakhogy
a történelemből megtanultuk, hogy nem mindent kell megtenni, amit meg lehet tenni.
Lényegében a Fidesznek is ez okozta a vesztét. Most Magyar Péter nem várt 16 évet azzal, hogy ilyen eszközökhöz nyúljon: már a választások estéjén bejelentette, hogy valamennyi közjogi méltóságnak távoznia kell május utolsó napjáig. De így soha nem lesz „Szeretetország”. Ezért is álltunk bele már aznap este Szabó László barátunkkal – aki egy vállműtét miatt most nem tudott velünk lenni –, hogy felemeljük a szavunkat ez ellen.
Úgy gondoljuk, hogy ha változást szeretnének, akkor persze legyen, csak tartsák be és tiszteljék a hatályos magyar jogszabályokat és hagyományokat: várják ki a sokat emlegetett tisztségviselők mandátumának lejártát, és aztán nevezzenek ki új embereket a helyükre. Egy demokráciában ez a menete. Az Alkotmánybíróság esetében ezt például egy-két éven belül megtehetik.
Várják meg ezeknek a mandátumoknak a lejártát, és jogállami keretek között oldják meg a konfliktust, ne pedig úgy, ahogyan ezt egy balkáni ország tette volna a 90-es évek elején!
Renge Zsolt: Sem a közjogi méltóságok folyamatos fenyegetése, sem a nemrég belengetett alaptörvény-módosítási javaslatok, köztük a „Lex Orbán” (melynek értelmében a jövőben egy miniszterelnök csak két ciklust tölthet ki – szerk.) nem jó irányba mutatnak. Pont ezért fontos, hogy kiálljunk az igazunk mellett, felemeljük a hangunkat, és azt mondjuk: eddig és ne tovább, mert a felsorolt ügyekben a most látható politikai kommunikációs kormányzás már nem biztos, hogy elég lesz. Pláne nem jogszerű. A tisztségviselőinknek pedig igenis ki kell tartaniuk!
Mi, állampolgárok nem szeghetjük le a fejünket pusztán azért, mert félünk valamiféle megtorlástól.
Igenis ki kell mondani, hogy túlzás az, hogy vélhetően parancsra lehagyták a miniszteri kinevezések átadásakor készült fotókról a köztársasági elnököt. És túlzás az is, hogy mindenféle jelzőkkel illeti a miniszterelnök az államfőt, akinek a személye az Alaptörvény szerint sérthetetlen, nem véletlenül. Mi a megmozdulásunkkal gátat kívánunk emelni annak a jelenségnek, amit Magyar Péter mutat a követőinek: hogy mindent lehet, mert nem tilos. Megjegyzem, számos olyan ismerősöm van, aki április 12-én a Tisza Pártra szavazott, de alig három héttel az új kormány beiktatása után azt mondja, hogy a felsorolt intézkedések és megnyilvánulások bizony már túlzások, és nem ezt akarta, amikor a változás nevében behúzta az X-et Magyar Péter és pártja mellé.
Kurucz Dániel: Magyar Péter miniszterelnököt ismerve úgy gondolom, hogy igen. Mint egy jó pókeres, blöfföl az osztás előtt, aztán az osztás után, és ezt teszi egészen az utolsó osztásig. A fő kérdés most az, hogy lesz-e a hét megfenyegetett vezető között olyan, aki nem bírja idegileg, és Magyar Péter jogi lépése előtt bedobja a törölközőt. Miért? Ha most a Tisza-kormány egy teljesen új alaptörvényt akar létrehozni, az sok időbe telik. Tehát azonnal senkit sem tudnak meneszteni. Ha megpróbálják, abból kapkodás lesz, mint ahogy azt láttuk a sógora, Melléthei-Barna Márton miniszterjelölése kapcsán. Az biztos, hogy ez a döntés rövid idő alatt ráégett Magyarékra. Hogy mennyire, azt majd az idő eldönti, de ami már most látszik: a kapkodás náluk semmi jóra nem vezet.
A személyes meglátásom az, hogy az alaptörvény-módosítással a miniszterelnök az előrehozott önkormányzati választásokat készíti elő. Az idő szűkössége miatt talán idén ezt már nem tudja tető alá hozni, de jövő év elején, a módosítást követően ez megvalósulhatna, és elnézve a jelenlegi közhangulatot, szinte minden megyei jogú városban tiszás politikus kerülhetne a polgármesteri székbe.
Ha ez a forgatókönyv megvalósul, akkor Magyar Péter kezébe akkora hatalom kerülne, amekkora Kádár János óta senkinek sem volt.
De ezt senki nem szeretné, még a tiszások sem. Ha már változtatás, akkor több értelme lenne annak, hogy közvetlenül válasszuk meg a köztársasági elnököt, mert az államfő szűk mozgásterének egyébként sincs sok értelme.
Renge Zsolt: Addig kell kitartanunk, ameddig szükséges! Ha a Tisza-kormány változtatni akar a jelenlegi alkotmányos berendezkedésen, megteheti, viszont ezt egy nagyon széles körű társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie. A 141 bátor emberen van most a világ szeme, én pedig bízom abban, hogy már ők is belátják: nem arra kaptak felhatalmazást, amit most látunk.
Kurucz Dániel: Igen, ez a 141 bátor ember a Parlamentben elvileg önálló és független képviselő. Ők most eljátszhatják a demokrácia hőseit, azt mondva, hogy kinyitják ezt a kérdést, és az emberekkel együtt, közösen döntenek. Ha ez így lesz, akkor az üdvözlendő.
Amennyiben nem, és füstös szivarszobákban fogja eldönteni Ruff Bálint, Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint egy-két politikai megmondóember a háttérben, hogy mi a jó stratégiai lépés akár kommunikációs szempontból, akkor nekünk ismét ki kell állnunk, és hallatnunk kell a magyar emberek érdekében a hangunkat!
Legyen szó akár a közjogi méltóságok ügyéről, akár az Unió által ránk erőltetett migránskvótákról – megjegyzem, lesz egy nem általunk szervezett tüntetés június 5-én ezzel kapcsolatban is; aki tud, menjen el oda is –, nekünk ismét ki kell állnunk, mert más nem fog. Ezek a kérdések újra az utcákon, a buszmegállókban és a Facebook-kommentmezőkben dőlnek majd el.
Kurucz Dániel: Ha valaki nem látja tisztán, hogy a köztársasági elnököt eddig egyetlen demokráciában sem szedték még így le, vagy azt, hogy az ahhoz hasonló eset, ami Sára Botond főispánnal történt – hogy két üveg borért meghurcolták –, legutóbb a Lenin-fiúk idején fordult elő, és mindehhez egyesek még tapsolnak is, akkor azt kell mondanom, hogy nagyon sokan nem figyeltek oda történelemórán.
Nem normális, hogy egy miniszterelnök szinte naponta beszólogat a legfőbb közjogi méltóságnak.
De az sem, hogy egy országgyűlési nyitóbeszédben olyan üzeneteket szegez neki, amelyek miatt egy óvónő egy óvodást a sarokba állítana. Egy demokráciában nem lehet ilyet tenni. Tiszteletlen. Öncélú színház. Nem méltó a magyar hagyományainkhoz!
Nekünk a szervezőtársaimmal, valamint a CitizenGo és a Pesti Srácok képviselőivel az a dolgunk, hogy megszervezzük ezt a megmozdulást, és elmondjuk, hogy Magyar Péter kijelentései már 2026 áprilisában is nagyon rosszul hangzottak. Így amikor sokan 2029-ben már szégyellni fogják azt, ami most történt és történik, mi elmondhatjuk majd: ott voltunk, és kiálltunk az igazság és a józan ész mellett, félelem nélkül.
Renge Zsolt: Igen, össze kell fognunk, és fel kell állnunk április 12-e után. Mi alapvetően olyanok vagyunk a szervezőtársaimmal együtt, hogy amikor helyzet van, akkor lépünk. Április 12-én is helyzet volt, sőt, talán a rendszerváltás óta nem volt ilyen helyzet, mint most, úgyhogy mi azonnal azt éreztük, hogy cselekedni kell. Hiszen mi az igazság jó oldalán állunk, ebben a kérdésben pedig pláne, mind politikai, mind jogi és morális értelemben.
Az állami intézményvezetők ilyenfajta fenyegetése és zsarolása már nem fér bele a demokratikus keretekbe,
és ezt az Alaptörvény is kimondja, hogy miért nem. Ez ellen fel kell emelnünk a hangunkat, ezért is kérünk mindenkit, hogy csatlakozzon a június 7-i szimpátiatüntetéshez, hiszen ezen most a jövőnk is múlhat!
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
Miről is szól valójában a kormányzás?
Pozsonytól Párkányig bejártuk a Felvidék nyugatibb magyarlakta tömbjét, pártvezetővel, szakértővel, intézményvezetőkkel, civilekkel beszélgettünk, hogy felmérjük, ki miképpen készül a magyarországi változásokra.
Elszabadultak a szurkolók pénteken este Erzsébetvárosban.
Mutatjuk, mit reagált a jobboldal Magyar Péter pénteki bejelentésére!
Látványos kommunikációs gőzhenger, időnként meghökkentő viselkedés kíséri az új kormányfő nyilvánosság előtti megnyilvánulásait.
Daniel Freund, az Európai Bizottság és az EU igazságügyi biztosa is arra figyelmeztetett, hogy a támogatások folyósítása előtt még számos feltételt kell teljesíteni.
Kiderült, kiknek szurkol a volt miniszterelnök.
Bizonyos területeken jégesőre is lehet számítani.
Pozsonytól Párkányig bejártuk a Felvidék nyugatibb magyarlakta tömbjét, pártvezetővel, szakértővel, intézményvezetőkkel, civilekkel beszélgettünk, hogy felmérjük, ki miképpen készül a magyarországi változásokra.
