Kurucz Dániel: Mindarról, ami a szemünk előtt zajlik, azt gondolom, hogy egy blöff. Aki ismeri közelebbről a jelenlegi magyar miniszterelnököt, tudja, hogy igazi blöffkirály. Most egy chicken game-et játszik, amelynek a lényege, hogy ki rántja el hamarabb a kormányt.
A kormányfő azt látja, hogy ha kirak valamit a Facebookra – például azt, hogy Sulyok Tamást le kell váltani –, arra rekordszámú organikus lájk és komment érkezik, és ebből azt a következtetést vonja le, hogy mindezt megteheti. Tehát nem rántja el a kormányt. Csakhogy
a történelemből megtanultuk, hogy nem mindent kell megtenni, amit meg lehet tenni.
Lényegében a Fidesznek is ez okozta a vesztét. Most Magyar Péter nem várt 16 évet azzal, hogy ilyen eszközökhöz nyúljon: már a választások estéjén bejelentette, hogy valamennyi közjogi méltóságnak távoznia kell május utolsó napjáig. De így soha nem lesz „Szeretetország”. Ezért is álltunk bele már aznap este Szabó László barátunkkal – aki egy vállműtét miatt most nem tudott velünk lenni –, hogy felemeljük a szavunkat ez ellen.
Úgy gondoljuk, hogy ha változást szeretnének, akkor persze legyen, csak tartsák be és tiszteljék a hatályos magyar jogszabályokat és hagyományokat: várják ki a sokat emlegetett tisztségviselők mandátumának lejártát, és aztán nevezzenek ki új embereket a helyükre. Egy demokráciában ez a menete. Az Alkotmánybíróság esetében ezt például egy-két éven belül megtehetik.
Várják meg ezeknek a mandátumoknak a lejártát, és jogállami keretek között oldják meg a konfliktust, ne pedig úgy, ahogyan ezt egy balkáni ország tette volna a 90-es évek elején!
Mire számítanak a május 31-i ultimátum lejárta után?
Renge Zsolt: Sem a közjogi méltóságok folyamatos fenyegetése, sem a nemrég belengetett alaptörvény-módosítási javaslatok, köztük a „Lex Orbán” (melynek értelmében a jövőben egy miniszterelnök csak két ciklust tölthet ki – szerk.) nem jó irányba mutatnak. Pont ezért fontos, hogy kiálljunk az igazunk mellett, felemeljük a hangunkat, és azt mondjuk: eddig és ne tovább, mert a felsorolt ügyekben a most látható politikai kommunikációs kormányzás már nem biztos, hogy elég lesz. Pláne nem jogszerű. A tisztségviselőinknek pedig igenis ki kell tartaniuk!
Mi, állampolgárok nem szeghetjük le a fejünket pusztán azért, mert félünk valamiféle megtorlástól.
Igenis ki kell mondani, hogy túlzás az, hogy vélhetően parancsra lehagyták a miniszteri kinevezések átadásakor készült fotókról a köztársasági elnököt. És túlzás az is, hogy mindenféle jelzőkkel illeti a miniszterelnök az államfőt, akinek a személye az Alaptörvény szerint sérthetetlen, nem véletlenül. Mi a megmozdulásunkkal gátat kívánunk emelni annak a jelenségnek, amit Magyar Péter mutat a követőinek: hogy mindent lehet, mert nem tilos. Megjegyzem, számos olyan ismerősöm van, aki április 12-én a Tisza Pártra szavazott, de alig három héttel az új kormány beiktatása után azt mondja, hogy a felsorolt intézkedések és megnyilvánulások bizony már túlzások, és nem ezt akarta, amikor a változás nevében behúzta az X-et Magyar Péter és pártja mellé.
Nem biztos, hogy egyszeri lesz a szimpátiatüntetés
Meg kell-e majd ismételni a június eleji kiállást?
Kurucz Dániel: Magyar Péter miniszterelnököt ismerve úgy gondolom, hogy igen. Mint egy jó pókeres, blöfföl az osztás előtt, aztán az osztás után, és ezt teszi egészen az utolsó osztásig. A fő kérdés most az, hogy lesz-e a hét megfenyegetett vezető között olyan, aki nem bírja idegileg, és Magyar Péter jogi lépése előtt bedobja a törölközőt. Miért? Ha most a Tisza-kormány egy teljesen új alaptörvényt akar létrehozni, az sok időbe telik. Tehát azonnal senkit sem tudnak meneszteni. Ha megpróbálják, abból kapkodás lesz, mint ahogy azt láttuk a sógora, Melléthei-Barna Márton miniszterjelölése kapcsán. Az biztos, hogy ez a döntés rövid idő alatt ráégett Magyarékra. Hogy mennyire, azt majd az idő eldönti, de ami már most látszik: a kapkodás náluk semmi jóra nem vezet.
A személyes meglátásom az, hogy az alaptörvény-módosítással a miniszterelnök az előrehozott önkormányzati választásokat készíti elő. Az idő szűkössége miatt talán idén ezt már nem tudja tető alá hozni, de jövő év elején, a módosítást követően ez megvalósulhatna, és elnézve a jelenlegi közhangulatot, szinte minden megyei jogú városban tiszás politikus kerülhetne a polgármesteri székbe.
Ha ez a forgatókönyv megvalósul, akkor Magyar Péter kezébe akkora hatalom kerülne, amekkora Kádár János óta senkinek sem volt.
De ezt senki nem szeretné, még a tiszások sem. Ha már változtatás, akkor több értelme lenne annak, hogy közvetlenül válasszuk meg a köztársasági elnököt, mert az államfő szűk mozgásterének egyébként sincs sok értelme.
Renge Zsolt: Addig kell kitartanunk, ameddig szükséges! Ha a Tisza-kormány változtatni akar a jelenlegi alkotmányos berendezkedésen, megteheti, viszont ezt egy nagyon széles körű társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie. A 141 bátor emberen van most a világ szeme, én pedig bízom abban, hogy már ők is belátják: nem arra kaptak felhatalmazást, amit most látunk.
Kurucz Dániel: Igen, ez a 141 bátor ember a Parlamentben elvileg önálló és független képviselő. Ők most eljátszhatják a demokrácia hőseit, azt mondva, hogy kinyitják ezt a kérdést, és az emberekkel együtt, közösen döntenek. Ha ez így lesz, akkor az üdvözlendő.
Amennyiben nem, és füstös szivarszobákban fogja eldönteni Ruff Bálint, Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint egy-két politikai megmondóember a háttérben, hogy mi a jó stratégiai lépés akár kommunikációs szempontból, akkor nekünk ismét ki kell állnunk, és hallatnunk kell a magyar emberek érdekében a hangunkat!
Legyen szó akár a közjogi méltóságok ügyéről, akár az Unió által ránk erőltetett migránskvótákról – megjegyzem, lesz egy nem általunk szervezett tüntetés június 5-én ezzel kapcsolatban is; aki tud, menjen el oda is –, nekünk ismét ki kell állnunk, mert más nem fog. Ezek a kérdések újra az utcákon, a buszmegállókban és a Facebook-kommentmezőkben dőlnek majd el.
Mit üzennek a jobboldali közösség tagjainak?
Kurucz Dániel: Ha valaki nem látja tisztán, hogy a köztársasági elnököt eddig egyetlen demokráciában sem szedték még így le, vagy azt, hogy az ahhoz hasonló eset, ami Sára Botond főispánnal történt – hogy két üveg borért meghurcolták –, legutóbb a Lenin-fiúk idején fordult elő, és mindehhez egyesek még tapsolnak is, akkor azt kell mondanom, hogy nagyon sokan nem figyeltek oda történelemórán.
Nem normális, hogy egy miniszterelnök szinte naponta beszólogat a legfőbb közjogi méltóságnak.
De az sem, hogy egy országgyűlési nyitóbeszédben olyan üzeneteket szegez neki, amelyek miatt egy óvónő egy óvodást a sarokba állítana. Egy demokráciában nem lehet ilyet tenni. Tiszteletlen. Öncélú színház. Nem méltó a magyar hagyományainkhoz!
Nekünk a szervezőtársaimmal, valamint a CitizenGo és a Pesti Srácok képviselőivel az a dolgunk, hogy megszervezzük ezt a megmozdulást, és elmondjuk, hogy Magyar Péter kijelentései már 2026 áprilisában is nagyon rosszul hangzottak. Így amikor sokan 2029-ben már szégyellni fogják azt, ami most történt és történik, mi elmondhatjuk majd: ott voltunk, és kiálltunk az igazság és a józan ész mellett, félelem nélkül.
Renge Zsolt: Igen, össze kell fognunk, és fel kell állnunk április 12-e után. Mi alapvetően olyanok vagyunk a szervezőtársaimmal együtt, hogy amikor helyzet van, akkor lépünk. Április 12-én is helyzet volt, sőt, talán a rendszerváltás óta nem volt ilyen helyzet, mint most, úgyhogy mi azonnal azt éreztük, hogy cselekedni kell. Hiszen mi az igazság jó oldalán állunk, ebben a kérdésben pedig pláne, mind politikai, mind jogi és morális értelemben.
Az állami intézményvezetők ilyenfajta fenyegetése és zsarolása már nem fér bele a demokratikus keretekbe,
és ezt az Alaptörvény is kimondja, hogy miért nem. Ez ellen fel kell emelnünk a hangunkat, ezért is kérünk mindenkit, hogy csatlakozzon a június 7-i szimpátiatüntetéshez, hiszen ezen most a jövőnk is múlhat!
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton