Súlyos figyelmeztetést kapott Amerikából a német kancellár: Merz politikája a háború eszkalációjához vezethet

A Berliner Zeitung teljes terjedelmében közölte Jeffrey Sachs nyílt levelét, amelyben a világhírű közgazdász és diplomata élesen bírálta a német kormány Oroszországgal kapcsolatos politikáját. A Columbia Egyetem professzora szerint Friedrich Merz olyan történelmi pillanatban vezeti Németországot, amikor döntései nemcsak országa, hanem egész Európa jövőjét meghatározhatják.

Sachs levelében azt írta, hogy amikor fél évvel korábban először fordult a német vezetéshez, még abban bízott, hogy Berlin a diplomácia útját választja. Meglátása szerint azonban azóta a helyzet jelentősen romlott, és Európa egyre közelebb sodródott egy olyan konfliktushoz, amely már túlmutathat Ukrajna határain.

Felidézte, hogy ukrán nagy hatótávolságú drónok Moszkvát támadták, miközben az orosz rakéta- és dróntámadások intenzitása is jelentősen fokozódott Kijev ellen. Sachs arra is utalt, hogy az ukrán drónok a balti államok légterében is megjelentek, ami szerinte növeli egy olyan incidens veszélyét, amely közvetlenül bevonhatná Európát a háborúba.

A levél szerint Moszkva jelezte, hogy „rendszeres és folyamatos támadásokat” hajt végre kijevi létesítmények és döntéshozatali központok ellen, miközben az orosz külügyminisztérium azt tanácsolta más országoknak, hogy gondoskodjanak diplomatáik és állampolgáraik evakuálásáról az ukrán fővárosból.

Merznek a diplomáciát kellene választania

Jeffrey Sachs szerint ebben a helyzetben a német kancellárnak különleges felelőssége van. A professzor úgy véli, hogy Európában egyetlen más vezető sem rendelkezik Németország súlyához hasonló befolyással, ezért Merz döntései meghatározóak lehetnek a kontinens jövője szempontjából.

A levélben több kérdést is intézett a német vezetőhöz. Egyebek mellett azt firtatta, hogy kancellárként tett-e akár egyetlen komoly kísérletet a Putyinnal való tárgyalásra, illetve hogy a német külügy próbált-e érdemi párbeszédet folytatni Szergej Lavrovval. A professzor szerint a nyilvánosan ismert információk alapján a válasz mindkét esetben nemleges.

A levél szerint Berlin ahelyett, hogy a béke megteremtésén dolgozna, folyamatosan nagyobb fegyverszállításokat, erősebb hadsereget és fokozott katonai készültséget támogat. A professzor szerint a háború folytatása nem Ukrajna védelmét szolgálja, hanem egyre több halálhoz és pusztításhoz vezet, miközben fennáll annak a veszélye is, hogy a konfliktus más országokra is átterjed.

Hat történelmi hibát sorolt fel

A közgazdász levelének jelentős részében Németország Oroszországgal kapcsolatos politikáját bírálta. Állítása szerint az elmúlt évtizedekben Berlin több olyan döntést hozott, amely hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához:

• Elsőként a német újraegyesítést követő NATO-bővítést említette. Sachs szerint a nyugati vezetők korábban biztosítékokat adtak Moszkvának arra, hogy a katonai szövetség nem terjeszkedik kelet felé, később azonban ez mégis megtörtént.
• Második pontként Angela Merkel visszaemlékezéseire hivatkozott. A professzor szerint a volt kancellár maga is tisztában volt azzal, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága rendkívül érzékeny kérdés Oroszország számára.
• A harmadik kifogás a 2014 februárjában létrejött ukrajnai megállapodás volt, amelyet Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is közvetített. Sachs szerint Németország nem ragaszkodott a megállapodás végrehajtásához annak összeomlása után.
• Negyedikként a minszki békefolyamatot említette. A közgazdász szerint Berlin nem gyakorolt kellő nyomást Kijevre a megállapodások politikai rendelkezéseinek végrehajtása érdekében, miközben később maga Merkel is arról beszélt, hogy a folyamat időt adott Ukrajna megerősítésére.
• Ötödik pontként az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantását hozta fel. Sachs azt állította, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a német kormány sokkal többet tudhat az ügy hátteréről, mint amennyit a nyilvánossággal megosztott.
• Hatodik példaként pedig az isztambuli béketárgyalásokat említette, amelyek 2022 tavaszán közel kerültek egy megállapodáshoz. A professzor szerint a folyamat végül nem jutott eredményre, és ezért súlyos árat fizetett Ukrajna, Oroszország és egész Európa.

A levél végén Sachs már nem a múlt hibáiról, hanem a jövő lehetőségeiről írt. Azt kérte a német kancellártól, hogy vegye fel a kapcsolatot Putyinnal, küldjön magas szintű diplomatákat Moszkvába, illetve nyissa újra azokat a diplomáciai csatornákat, amelyek korábban az európai biztonsági párbeszéd alapját jelentették.

Úgy véli, hogy egy semleges Ukrajnára épülő megállapodás, valamint az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok helyreállítása lehetne a kontinens stabilitásának alapja. Sachs figyelmeztetése különösen érzékeny pillanatban érkezett, amikor az orosz–ukrán háború hatásai már nemcsak Ukrajnát, hanem a NATO keleti szárnyának országait is közvetlenül érintik. A professzor szerint a következő hetekben meghozott döntések meghatározhatják, hogy Európa a diplomácia vagy a további eszkaláció útján halad-e tovább.

Nyitókép: Tobias SCHWARZ / AFP