Ezért mondana le Magyar Péter „egy pici szuverenitásról”: visszamenőleg is vizsgálódhatna az Európai Ügyészség

„Jó esetben fél év a csatlakozási folyamat, tehát 2027 elején már működhet. A jelenlegi tervek szerint 2021-ig visszamenőleg vizsgálódhat majd” – mondta a HVG-nek Magyar Péter miniszterelnök arról, hogy mikor csatlakozhat Magyarország az Európai ügyészséghez.

A 444 a megszólalást úgy kommentálta, hogy az uniós szerv így nemcsak a csatlakozás után keletkezett ügyekkel foglalkozhat, hanem a NER utolsó éveinek egyes eseteit is górcső alá veheti. A Tisza egyik legismertebb vállalása volt az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. Az új kormány hivatalba lépésével ez a terv megvalósulni látszik, a 444 szerint pedig a csatlakozás hatásai messze túlmutathatnak azon, hogy a szervezet a jövőben milyen ügyeket vizsgál majd.

A 444 emlékeztetett arra, hogy a csatlakozásnak két lehetséges modellje van. Az egyik szerint az intézmény csak a tagság kezdetétől rendelkezik joghatósággal, a másik szerint azonban – ahogy Lengyelország esetében is történt Donald Tusk kormányának hivatalba lépését követően – visszamenőlegesen, az Európai Ügyészség működésének kezdetéig, vagyis 2021 novemberéig terjedhet a vizsgálati lehetőség.

A 444 kifejezetten arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán-kormányok alatt Magyarország nem csatlakozott az intézményhez, a mostani döntéssel azonban mégis lehetőség nyílhat arra, hogy az Európai Ügyészség a rendszer utolsó éveinek egyes ügyeit is vizsgálja.

Nem világos, mit nyerne Magyarország az Európai Ügyészséggel

Az Európai Ügyészség támogatói régóta azzal érvelnek, hogy a csatlakozás erősítené az uniós források felhasználásának ellenőrzését. Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy Magyarország számára milyen konkrét előnnyel járna a belépés. Bár Magyar Péter most a HVG-nek azt nyilatkozta, nem kellett lemondani a szuverenitásunkról az uniós pénzekért, korábban éppen ő maga fogalmazott úgy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett érvelve: 

Csakhogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem kötelező, elméletileg nem lehetne feltételül szabni a kohéziós pénzek folyosításáért. Az Európai Unióban jelenleg is vannak olyan tagállamok, amelyek nem részesei a rendszernek. A Mandinernek korábban nyilatkozó Hack Péter jogász rámutatott, hogy 

Az intézmény működésével kapcsolatban ráadásul szakmai kérdések is felmerültek. Hack Péter szerint ugyanis az Európai Ügyészség nem feltétlenül a leghatékonyabb eszköz az uniós pénzügyi visszaélések kezelésére, mivel a problémák egy részét már a támogatások kifizetése előtti szigorúbb ellenőrzéssel is meg lehetne előzni.

A mostani tervek nyomán így nem csupán egy technikai jogi kérdésről van szó. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás azt is jelenti, hogy egy uniós szerv olyan ügyekben is vizsgálódhat Magyarországon, amelyek korábban kizárólag nemzeti hatáskörbe tartoztak.

Miért jó Magyar Péternek, hogy az Európai Ügyészség visszamenőleg is vizsgálódhat?

Ahogy azt korábbi cikkünkben kifejtettük: korábbi visszaélések kivizsgálása természetesen mindenkinek a javára válhat, de 

Hack Péter azt mondja, nem példátlan az európai politikatörténetben, hogy a büntető igazságszolgáltatás politikai eszközként jelenik meg közéleti szereplőkkel szemben. Példaként említi az olasz Silvio Berlusconit, a francia Nicolas Sarkozyt és a szlovén Janez Janšát. „Akit választáson nem tudnak örökre eltávolítani a hatalom közeléből, azt megpróbálják az igazságszolgáltatáson keresztül félreállítani” – fogalmaz. 

Pokol Béla alkotmány­jogász A bírói hatalom című, 2003-as tanulmányában bemutatta, hogyan zajlott a kilencvenes évek Olaszországában összehangolt hadjárat a tiszta kezűnek nevezett ügyészek és a média összefogásával. Mint írta, „az ügyészek ebben a légkörben bármit megtehettek”, összesen 5000 parlamenti képviselővel, miniszterrel, állami tisztviselővel szemben indítottak nyomozást – amihez sokszor élő televíziós közvetítés társult –, de végül csak 1200 esetben emeltek vádat, és ebből 582 esetben született elmarasztaló ítélet. Tehát az eljárások kevesebb mint 15 százaléka végződött elmarasztaló ítélettel, viszont a hadjárat sikeres volt, mert a média segítségével gyakorlatilag letarolták az addigi politikai elitet. Később olyan politikusok sem rúgtak labdába, akiket felmentettek. Hogy mennyire lehettek pártatlanok a „tiszta kezű” ügyészek, arról árulkodik, hogy többen is politikai pályára léptek közülük. 

De nem kell ilyen messzire menni sem időben, sem térben. Az amerikai sugallatra létrehozott román Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) egykori vezetőjének máig vitatott a megítélése. A Maszol hírportál azt írta, hogy politikusok, elemzők és újságírók szerint is a titkosszolgálatok irányították a háttérből a szervezetet Laura Codruța Kövesi főügyészi ténykedése idején. 2018-ban az igazságügyi miniszter visszaélésre, alkotmánysértésre és rossz vezetői tevékenységére hivatkozva kezdeményezte leváltását, amelyet végül alkotmánybírósági döntés után érvényesített Klaus Iohannis államfő. Ezek után 2019 októberében Kövesit kinevezték annak az Európai Ügyészségnek a főügyészévé, amelyhez az új kormányzat csatlakozni akar. 

Nyitókép: JOHN THYS / AFP