Horvátország
15:002024. június 19.
Albánia
Németország
18:002024. június 19.
Magyarország

Hack Péter: Az EP-választások tétje, hogy a nemzetállamok nyernek-e egy kis időt a megerősödésre

2024. június 07. 14:13

Ha megszüntetnék a tévesen „vétóként” emlegetett együttdöntés intézményét az unióban, akár két erős állam is könnyedén határozhatna Magyarország sorsáról, anélkül, hogy beleszólhatnánk – állítja Hack Péter. Az ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetőjével Európa jövőjével foglalkoztunk az EP-választás tükrében.

2024. június 07. 14:13
null
Vizvári Soma

Nyitókép: Hack Péter (Fotó: Mandiner/Ficsor Márton)

– Évek óta hallgatjuk az ellenzéktől, hogy Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez. Most, az EP-választási kampány hajrájában ideje lenne megtudni: miért is lenne jó ez nekünk?

– Én személy szerint ellenzem az Európai Ügyészséghez történő csatlakozást, mert arra a problémára, amelyre elméletileg kitalálták, nem nyújt megoldást. Az Európai Uniónak a fő panasza az, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket nem üldözik a nemzetállamok, mert nekik ez nem érdekük. Ez érthető panasz, de 

a problémát meg lehetne oldani úgy, hogy a kifizetéseknél ellenőriznék, jó helyre megy-e a pénz. 

Hiszen bárki, aki banktól vett fel hitelt, tudja, hogy egy lakáshitelt nem költhetek autóvásárlásra.

„Ellenzem az Európai Ügyészséghez történő csatlakozást” (Fotó: Ficsor Márton)

– Miért lenne baj, ha ezt egy uniós szintű közös ügyészség ellenőrizné?

– Egyáltalán nem arról van szó, hogy a folyamat közben ellenőrizne ez az intézmény bármit is. 

Akik az Európai Ügyészség mellett érvelnek, azt mondják, várjuk meg, míg elkövetik a bűncselekményt, ahelyett, hogy megelőznénk. Valójában az Európai Ügyészség az Európai Egyesült Államok koncepciójának egy fontos téglája. 

Az amerikai filmekben is azt látjuk, hogy az USA-ban vannak tagállami szintű igazságszolgáltatási szervek, helyi rendőrség, ügyészség, bíróság, és vannak a szövetségi, tehát központi, a tagállamok feletti szervek. Na most, mi a baj azzal, ha a szövetségi állam túlterjeszkedik? Pont az elmúlt hetekben volt egy ilyen eset Tenessee-ben, amely egy alapvetően konzervatívabb tagállam: az abortusz ellen tiltakoztak civilek egy klinika előtt, amit pár évvel ezelőtt a szövetségi törvényhozás bűncselekménnyé nyilvánított, és bár a tagállami törvények ezt nem tiltották, a szövetségi törvény alapján meg lehetett büntetni a tiltakozókat, akik a szólásszabadság alapjogával éltek erőszakmentesen. Ilyenkor belép a képbe a szövetségi ügyészség és a szövetségi bíróság. Az Európai Ügyészséggel kapcsolatban az eredeti elképzelés az volt, hogy azok lesznek a részesei, akik szeretnének csatlakozni. Vannak is EU-s tagállamok, – például Dánia, és Írország – amelyek máig nem csatlakoztak az igazságügyi együttműködéshez, mert ők azt mondják, hogy ez a szuverenitásukat sértené, és ezt mindenki elfogadja. Magyarország is ezen országok között van, de mint azt látjuk, nekünk már kevésbé akarják elfogadni. Viszont én szerencsésebbnek tartanám, ha a magyar kormány tartalmi érveket mondana, és nem azt a formai érvet, hogy az Alaptörvénnyel ellentétes lenne a csatlakozásunk.

– Milyen tartalmi érveket sorakoztassanak fel ehelyett?

– Például, hogy a büntető hatalom az a nemzetállamokhoz tartozik. Jelen pillanatban a nemzetállami törvények határoznak meg bűncselekményeket, az Unió előírhatja a tagországoknak, hogy a büntető törvénykönyvükben bizonyos magatartásokat szankcionáljanak, de jelenleg még nincsen európai büntetőkódex, tehát nincsenek szövetségi szintű bűncselekmények, nincsen szövetségi szintű bírósági rendszer. Azt látni kell, hogy ha az Európai Ügyészséghez csatlakozunk, akkor a következő kifogás az lesz, hogy „hát azért nem büntetik eléggé az uniós pénzekkel való visszaéléseket, mert a nemzeti bíróságok nem elég együttműködőek”. És akkor jön a következő igény, hogy hozzuk létre a szövetségi bírósági szervezetet is, ami már szövetségi cselekményeket is üldöz. Az ügyészséggel kapcsolatban is már felvetődött, hogy a pénzügyi érdekeken túlmenően büntetendővé kellene tenni, egy sor más területen is szövetségi szinten – tehát uniós szinten – magatartásokat. 

A végén pedig minden szövetségi szintre kerülne és létrejönne a nemzetek fölötti igazságügyi intézményrendszer. Nekem viszont meggyőződésem, hogy Európa ereje nem abban lenne, hogyha a nemzeteket meggyengetínék, hanem éppen ellenkezőleg: az erős nemzetekben. 

És azért azt is lehet látni, hogy igazából sehol nem jelentett megoldást az Európai Ügyészség a korrupció problémájára, legfőképpen az európai intézményeken belüli korrupcióval kapcsolatban semmilyen látható eredményt nem ért el eddig.

– Korrupció az uniós intézményekben? Hiszen az lehetetlen!

– Az egyik Phd-hallgatóm az Európai Fejlesztési Bank belső működését vizsgálta, kiderült, hogy képtelenség bármilyen információhoz hozzájutni, azzal kapcsolatban, hogy a pénzintézet milyen alapon, milyen projekteket támogat. Tehát 

az európai intézményekben is van korrupció. Teremtenek egy korrupció számára kedvező közeget, miközben a korrupció elleni harcra hivatkozva aláássák a nemzeti szuverenitást.

– Szóval az Európai Ügyészség a birodalomépítők trójai falova. Vagy egy kicsit elragadtattam magam?

– Nem, én is azt gondolom, hogy 

az Európai Ügyészség tényleg egy csali: ha rákapunk, akkor a következő körben bővülhet az általa vizsgálható bűncselekmények köre, az azt követő körben létrejöhet a szövetségi bírósági rendszer, és attól a pillanattól fogva már nem a magyar Országgyűlés fogja meghatározni azt, hogy Magyarországon mi bűncselekmény, mi nem, hanem az Európai Parlament. 

„Az Európai Ügyészség egy csali” (Fotó: Ficsor Márton)

Láttuk az elmúlt időben, hogy az Európa Parlament felvetette azt például, hogy az abortuszt nyilvánítsák alapjoggá, vagy hogy bizonyos életformák kritikája legyen gyűlöletbűncselekmény, tehát ne lehessen például kritizálni az azonos neműek házasságát, vagy az azonos neműek örökbefogadásával kapcsolatban, ne lehessen negatív véleményt kifejteni. Az európai politikusok tulajdonképpen már arról beszélnek, hogy bizonyos álláspontok hangoztatása eleve demokráciaellenes, Európa-ellenes, ha valaki békét akar Oroszországgal, az már Oroszország pártolója lesz, és a következő körben lehet az ilyen véleményeket kriminalizálni. Az Európai Unió ma már nagyon könnyen átlép a tulajdon védelmének elvén is, ami szintén klasszikus európai alapelv. Nyilvánvaló, hogy bizonyos vélemények ma már az unión belül nem jelenhetnek meg, bizonyos értékrendeket nem lehet képviselni. Ha ehhez az FBI mintájára létrejön egy európai szövetségi rendőrség, az amerikai szövetségi ügyészség mintájára az Európai Ügyészség, és utána egy szövetségi bíróság, akkor már majdnem minden megvan, ami egy szövetségi szuverén állam felállásához kell, hiszen parlament már van. Onnantól csak egy olyan kormány szükséges mindehhez, amely már nem a nemzeti kormányok döntésétől függ, hanem kizárólag az Európai Parlamentnek felelős.

– Ez nem úgy hangzik, mintha a tagállamok maguk hoznák mindezt létre, maguk mondanának le a szuverenitásuk további részeiről, hanem mintha a Brüsszeli intézményrendszer terjeszkedne túl az alapszerződésekben meghatározott hatáskörein.

– Így van, külső kényszert alkalmaznak. 

Hiába volt arról szó eredetileg, hogy aki nem akar csatlakozni, annak nem kell. Az utóbbi időben már megjelent olyan nyilatkozat az unió részéről, hogy például a Magyarországnak járó pénzek kifizetéséhez feltételül szabja az unió, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez. 

Ezzel kapcsolatban érdekes az is, hogy az unió követelésére 2022-ben bekerült a büntetőeljárási törvénybe az új, úgynevezett „népvád” intézménye, hogy közpénzekkel, illetve közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kiemelt bűncselekményeknél bárki beavatkozhat, ha az ügyészség nem emel vádat. Ez értendő a jogi személyekre is. Én a magam részéről arra számítottam, hogy a korrupcióellenes civil szervezetek lecsapnak erre és létrehoznak egy stábot jogászokból, valamint egy pénzügyi alapot, arra az esetre, ha elbuknák az ügyeket, mert ugye azért az visszatartó erő, hogy ha felmentik az így megvádolt személyt, akkor a bűnügyi költségeket a belépő magánszemélynek kell fizetni, ami akár sok millió forint is lehet. Viszont a nemzetközi forrásokból támogatott civil szervezetek ez meg se kottyanna. Néztem a napokban az ezzel foglalkozó civil szervezetek honlapjait. Nem láttam, hogy ilyen ügyekben ők fellépnének. Pedig évek óta mondják, hogy az állam nem harcol eleggé a korrupcióval szemben, sajtótájékoztatókat tartanak, hogy itt van egy korrupt ügy, ott van egy korrupt ügy, és az ügyészség nem csinál semmit, de ők mit csinálnak? Pedig soha nem volt ennyire könnyű dolguk, 2023. január elseje óta fel vannak töltve az ügyek, bárki belenézhet otthon a számítógépén a rendőrség vagy az ügyészség honlapján. Egy átlagpolgártól persze nem várható el, hogy egész nap azt böngéssze, de ezeknek a civil szervezeteknek ez a profiljuk. Megvan hozzá az intézményrendszer, nem használják, hanem helyette az Európai Ügyészséget akarják bevezettetni. Miért? Miért nem használják azt, ami rendelkezésükre áll? Három-négy jól képzett jogászból álló csapatokkal, pénzügyi fedezettel minden további nélkül felléphetnének a gyanús ügyekben. Nem csak sajtótájékoztatókat kellene tartaniuk, hanem megtenni a szükséges jogi lépéseket. Közel másfél év eltelt, miért nem tesznek semmit?

FREDERICK FLORIN / AFP

– Talán pont azért, mert valójában nem is a korrupció elleni küzdelem a fontos nekik, hanem éppen az, amiről eddig is beszélt: a nemzetállamok gyengítése. A magyar kormány legalábbis gyakran ezzel a kritikával él a korrupciót vizsgáló civil szervezetekkel szemben. És ha bárki felveti, hogy ezeket a szervezeteket is átláthatóbbá kellene tenni, rögtön előjön a diktatúra vádja.

– A civil szervezeteket nemzetközi szinten úgy kezelik, mintha neutrális csoportosulások lennének, akik minden érdek, minden ideológiai befolyás vagy minden vízió nélkül végeznék a tevékenységüket. Közben ezekenk a civil szervezeteknek valóban van világképük. Sok civil szervezet Európában, de az USA-ban is úgy gondolja, hogy a világ attól lesz jobb, hogyha nagy globális hatalmi elitek működtetik majd, hogyha egységes szabályok alapján lehet oltásra kötelezni embereket mindenütt a világon, egységes szabályok alapján lehet bűncselekménnyé nyilvánítani azt, ha valaki ellenzi az abortuszt, és még sorolhatnám az ideológiai alapvetéseiket. A Transparency International, az Átlátszó, a Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International világképe Európa vonatkozásában egyértelműen az, hogy ők jobban szeretnének egy európai Egyesült Államokat. Én azt nem gondolom, hogy ők gonoszak emiatt, úgy hiszik, hogy így lenne jobb a világ, de ettől még nem tehetünk úgy, mintha ők pártatlan, elfogulatlan résztvevők lennének. 

Dolgoztam ilyen civil szervezetekben, pontosan tudom, hogy csak arra kapnak pénzt, ami a donor értékrendjének megfelel. 

Azt gondolom, hogy ettől még hisznek abban, amit csinálnak, és hogy nem akarnak rosszat, de azért ők is tévedhetnek. A plurális, demokratikus vitában fura az az álláspont, hogy csak az értékrendjüket nyíltan vállaló pártok véleményét nyilvánítják politikainak, míg a civil szervezetek állásfoglalásait gyakorlatilag megfellebbezhetetlen bírói kinyilatkoztatások szintjére emelik. Teljesen általános jelenség lett, hogy a különböző nemzetközi dokumentumokban kritika nélkül civil szervezetek jelentéseiből dolgoznak, és tényként írják le, ami valójában a vitában csak az egyik fél véleménye. Az Európai Unió dokumentumaiban rendszeresen ez érhető tetten. Ezeknek a – civil szervezetektől átvett – állításoknak egy része helytálló, jogos kritika, egy másik része viszont téves vagy kifejezetten olyan ideológiailag meghatározott álláspont, ami természetesen vita tárgya lehetne. Viszont 

ezeket a szervezeteket nem a vita egyik résztvevőjeként kezelik, hanem rendre döntőbíróként szerepelhetnek, ami nem helyes.

– Amit most elmondott, ha csak felveti a magyar kormány, rögtön felfestik a putyini Oroszország rémképét.

– Jól mutatja, mennyire érvényesül a kettős mérce, hogy a budapesti amerikai nagykövetség nagyon élesen kikelt az ellen, hogy Magyarországon a kormány szeretné tudni, melyik civil szervezetet milyen forrásból támogatnak, miközben Trump elnöksége négy éven keresztül arról szólt, hogy az ellenfelei azt firtatták, az oroszok befolyásolták-e az amerikai választást, és iszonyú sok millió dollárt költöttek el arra, hogy a volt FBI-igazgató vezetésével külön vizsgálóbizottságot hozzanak létre ennek kivizsgálása érdekében. 

Ha az amerikaiak nem akarják, hogy az oroszok vagy a kínaiak illegálisan befolyásolják az amerikai választásokat, akkor egy európai országnak miért nincs ehhez joga és miért nem ragaszkodhat ahhoz, hogy tisztán lássa, ki, milyen ideológiai megfontolásból, milyen érdekek mentén igyekszik befolyásolni a politikai életét? 

Ráadásul csak az elmúlt ötven év története tele van azzal, hogy az USA a saját geopolitikai érdekei érdekében államcsínyeket hajtott végre. Oroszország és Kína is nyilván mindent megtesz, hogy a saját érdekének megfelelő változások jöjjenek létre egyes országokban. A transzparencia ezen területen elvárható, az állam hadd ragaszkodjon ahhoz, hogy bizonyos jogi státuszt csak azok a szervezetek kaphassanak meg, akik kellően átláthatóak. Beleértve ebbe, hogy milyen forrásokból tartják fenn magukat.

„Ha az amerikaiak nem akarják, hogy az oroszok vagy a kínaiak illegálisan befolyásolják az amerikai választásokat, akkor egy európai országnak miért nincs ehhez joga?” (Fotó: Ficsor Márton)

– Térjünk még kicsit vissza az Európai Ügyészséghez! Nem alkalmas ez a szerv arra, hogy másképp is eszköz legyen a birodalomépítők kezében? Arra gondolok, hogy pont azokat a kormányokat kezdi el vizsgálni, amelyek szuverenisták, utána el sem kell őket ítélni, majd a média elvégzi a dolgát a gyanúba keveredett kormányok megbuktatásában. Megint csak azt kérdem: nem látok rémeket?

– Nem hiszem, ez se hangzik túlzásnak. Mint tudjuk, 

az Európai Ügyészség jelenlegi vezetője, egy román ügyésznő, aki korábban az amerikai inspirációra létrehozott román korrupcióellenes ügyészséget vezette. Ez az ügyészség sok politikussal, köztük romániai magyarokkal szemben eljárást indított. 

Romániai ismerőseim szerint ez a szervezet gyakorlatilag beavatkozott a politikába, a politikailag nem kívánatos személyekkel szemben indított eljárásokat. Nagyon sokszor utána semmi nem lett ezekből az ügyekből. Mármint nem született elmarasztaló ítélet.

– De a média megírta az ügyeket, és onnantól kezdve vége volt annak a politikusnak…

– És nemcsak, hogy megírja a média ezeket, hanem képileg is megjeleníti. Régebben a klasszikus büntetőeljárásokban nagyon sok szabály volt arra, hogy hány szűrőn menjen át az ügy, mire nyilvánosságra kerül. Ma az első nap már a címlapon van bilincsben a politikus. Nézzük meg mi zajlik az USA-ban, ahol a Trumppal való leszámolás eszközének az igazságszolgáltatást tekintik. Trumpot már csak két módon lehet megállítani, mielőtt újra megnyerné a választásokat: az igazságszolgáltatáson keresztül vagy merénylettel. De, ha megnézi valaki európai térképet is, Berlusconi megbuktatásában is eszközként megjelent a büntető igazságszolgáltatás, Sarkozyt elítélték a választási veresége után, ahogy Janez Jansa volt szlovén miniszterelnököt is leváltása után marasztalták el szinte rögtön. 

Akit választásokon nem tudnak örökre eltávolítani a hatalom közeléből, megpróbálják az igazságszolgáltatáson keresztül félreállítani.

– Egyáltalán a román korrupcióellenes ügyészség elért bármilyen pozitív változást? Kevesebb lett a korrupció Romániában?

– Nagyon nehéz erre a kérdésre válaszolni, hiszen mivel mérjük egyáltalán a korrupció szintjét? A Transparency korrupcióérzékelési indexet ad ki évente, amely csupán azt mutatja meg, mennyire elterjedtnek tartják egyes országokban a korrupciót. Azt, hogy mennyit beszélnek róla, de ez nem mutatja meg, hogy mekkora valójában a korrupció egy országban. Alaptétel, hogy vannak olyan bűncselekmények, amelyek ha sokat szerepelnek a statisztikákban, az azt jelenti, hogy az állam hatékonyan lép fel velük szemben. Nyilvánvalóan az emberölésnél, vagy a közlekedési balesetnél nem igaz ez az állítás, de mondok egy példát, ahol igen. Néha hallok politikusi nyilatkozatokat arról, milyen borzalmas, hogy gyakoribb lett a családon belüli erőszak. Ezeket a kijelentéseket a büntetőügyek számára alapozzák. Pedig ez éppen azt jelenti, hogy csökkent ezen bűnügyek terén a látencia és az állam erélyesebben lép fel. A korrupciós, vesztegetési bűncselekmények, hivatali bűncselekmények számának a növekedése is azt jelezheti, hogy az állam a korábbiaknál hatékonyabban leplezi le ezeket. A romániai ügyészséggel kapcsolatos vitában egyébként valószínűleg mindenki a saját ideológiai elfogultságai szerint értelmezi a számokat.

– A júniusi európai parlamenti választás egyik tétje, hogy ránk tudják-e erőltetni a jövőben az Európai Ügyészséget és a szövetségi szint további erősödését a nemzetállamok kárára?

– Ursula von der Leyen azt mondta nemrég, hogy a közvélemény-kutatások szerint az európai fiatalok elsöprő többsége erős Európát akar. Szerintem ebben igaza van, csak a kérdés az, hogy ki, mit nevez erős Európának. Vannak, akik azt mondják, attól lesz erős, hogy minél több jogkört elveszünk a nemzeti parlamentektől és a nemzeti kormányoktól, hogy minél több döntést Brüsszelben hozhassanak meg. Van, aki meg azt mondja, hogy ennek épp az ellenkezője teszi erőssé Európát, hogy csak azokat a jogköröket adjuk át az uniónak, amelyeket feltétlenül szükséges. Így a sok erős és szuverén tagállam hoz létre egy erős szövetségi rendszert. Az európai parlamenti választások egyértelműen e körül a vita körül zajlanak majd le. Vannak, akik az uniót a jövőben Európai Egyesült Államokként képzelik el, mert azt gondolják, hogy minél kevesebb jog van a helyi politikusok kezében, és minél több az Európai Parlament és az Európai Bizottságéban, annál erősebb lesz Európa. 

A másik kérdés, amit fel kell tenni, hogy az erős Európa kivel szemben erős. Az Unió külső kihívóival, vagy a saját nemzetállamaival szemben. Sokan olyan erős Európát szeretnének, amelyben nem tud akármelyik nemzet önálló politikát folytatni. Ebben a tekintetben azért elég aggasztó az a felvetés, amit többen emlegetnek, hogy meg kellene szüntetni a „vétójogot”. 

Valójában nincs is olyan az unióban, hogy vétójog. Az alapító atyák abban értettek egyet, és ez megmaradt a Lisszaboni Szerződésben is, hogy alapvető kérdésekben egyhangú döntés kell. Tehát nem arról van szó, hogy van egy döntés, amit valaki megvétóz, hanem egyszerűen létre se jön a döntés, ha nem támogatja mindenki. Már így is egyre több döntést meg lehet hozni minősített többséggel, a Lisszaboni Szerződés óta folyamatosan lopakodó birodalomépítés zajlik, a végén minden kérdésben, még az értékrendbeliekben is, Brüsszelben akarnak majd dönteni. 

Magyarország 2004-ben nem ehhez az Európai Unióhoz csatlakozott. 

Elképzelhetetlen volt akkor még például, hogy valaki azt vesse fel az unióban, az abortuszhoz való jog legyen az EU alapjogi chartájának a része.

„Magyarország 2004-ben nem ehhez az Európai Unióhoz csatlakozott” (Fotó: Ficsor Márton)

– Mi lenne, ha eltörölnék az együttdöntést és helyette elég lenne a minősített többség?

– Az együttdöntés pontosan arról szól, hogy a nagy államok ne tudják a kicsik rovására kibillenteni az egyensúlyt. Ha ez nem így lenne, akkor 

mondjuk Németország és Franciaország megegyezhetne abban, hogy a veszélyes hulladékokat mind Máltán kell elhelyezni. Vagy Szlovákiában. Vagy Magyarországon. A befolyásukkal elérnék, hogy a kellő többség melléjük álljon, és az Európai Parlament is megszavazzná. Az együttdöntés kitörlése az uniós alapműködésből egy birodalmat hozna létre, amelyben az akkora országok, mint Szlovénia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Málta, Portugália, Görögország, érdemben elveszítenék a befolyásukat arra, hogy mi történik Európában. 

Franciaország, Németország, a Benelux államok gazdaságilag erősek, és esetleg Lengyelország még meghatározó szereplő lehet. A többiek a perifériára kerülnek. A globalisták félnek is attól, hogy a szuverenisták megerősödnek. Macron is erről beszélt nemrég. Igyekeznek is megbélyegezni a szuverenistákat, populistának címkézve őket.

– Jó esetben, mert van, hogy egyszerűen csak szélsőjobboldalinak nevezik őket. A Politico rendszeresen így fogalmaz.

– Szélsőjobboldali, nacionalista, populista – ezek mind olyan matricák, amelyeket, ha valakire ráragasztanak, akkor már az illető álláspontjával nem is kell vitatkozni. Sőt, be lehet állítani olyan veszélynek, ami ellen minden eszköz megengedett. Ez a folyamat eléggé nyugtalanító, és ezért gondolom azt, hogy ez az EP-választás minden korábbinál nagyobb téttel bír. Persze az eredmény nem közvetlenül változtatja meg Európa politikai térképét, de a parlament összetétele hatással lesz minden tagállam folyamataira. 

Az európai parlamenti választás ugyanis a legnagyobb szabású közvélemény-kutatás a kontinensen, mindenki látni fogja, hogy Európán belül az egyes nézetek mögött mekkora választói akarat van, és egyetlen nemzeti kormány sem fordulhat szembe a saját választói többségével, 

mert az alapvetően ássa alá a működőképességet. A másik fontos esemény, amely eldönti, hogy az egész világ globalista irányba megy-e tovább, az amerikai elnökválasztás lesz.

– A szuverenisták azzal kampányolnak, hogy az EP-választásoknak nagy a tétje a nemzetek függetlensége szempontjából. Ez nem azt mutatja meg, milyen jól halad a birodalomépítők projektje? Hiszen egy központi szervet, az Európai Parlamentet kell elfoglalni, hogy függetlenek maradhassunk.

– A legnagyobb reménye jelenleg a szuverenistáknak abban van, hogy az elmúlt tíz évben elképesztő mértékben megerősödött globalisták törekvéseit lefékezik. Most úgy tűnik, döntő fordulat nem fog bekövetkezni június 9-én, de ha nyilvánvalóvá válik, hogy az európai lakosság nagyon nagy aránya nem akar olyan Európában élni, amilyet Brüsszelben elképzelnek, annak igenis lesz fékező hatása és egy kis időt ad a nemzetállamoknak arra, hogy megerősödjenek. Ehhez viszont az is kell, hogy Amerikában ne a globalisták nyerjék meg a választást, mert Európa önmagában kétségtelenül jelen pillanatban gyenge ahhoz, hogy saját politikát vigyen.

„Mint amikor a sofőr veszélyes helyzetben behunyná a szemét, ahelyett, hogy a fékre lépne vagy kormányozna” (Fotó: Ficsor Márton)

– A beszélgetés elején említette, hogy komoly bajok vannak az uniós intézmények átláthatóságával. A korrupcióérzékelés csalóka jelenségét is kifejtette. Nekem ezekből a kirakósokból az a kép jön ki, hogy sokan azért bíznak jobban a unió központi intézményeiben, mert túl távoliak és túl átláthatatlanok ahhoz, hogy közvetlen rossz tapasztalatuk legyen velük. Nem érzékelik a bajokat. Ellentétben a nemzeti intézményekkel. Csak hát emiatt minden szuverenitást a szövetségi szintekre bízni: struccpolitika.

– Mint amikor a sofőr veszélyes helyzetben behunyná a szemét, ahelyett, hogy a fékre lépne vagy kormányozna. Hasonló tévhitben vannak azok is, akik szerint a nemzetek megerősödése háborús veszélyt hordoz, merthogy „lám, a XX. században a nemzeti érdekek vezettek háborúkhoz” – ezzel én nem értek egyet.

– Hiszen éppen hogy birodalmi érdekek, birodalomépítési ambíciók voltak a háttérben.

– Nem az osztrákok és a szerbek között volt konfliktus az első világháborúban, és nem a magyarok és az oroszok között volt a második világháborúban.

– Németország is azért indított háborút a második világháborúban, hogy birodalmat építsen.

– És az volt a hivatalos neve is a német államnak, hogy Harmadik Birodalom. Nem is titkolták, hogy nem a német nemzet függetlenségéért vívnak háborút, hanem hódítani akarnak.

„Nincs mit szégyellnem. Az SZDSZ-ből 2002-ben kiléptem, pontosan azért mert más irányba ment, mint, amit én helyesnek tartottam” ( Fotó: Ficsor Márton)

– Nemrégiben kibontakozott egy vita, amelyben az ön SZDSZ-es múltja is szóba került. Mit mond azoknak, akik még most is a korábbi SZDSZ-es szerepvállalása miatt néznek önre gyanakvóan?

– Nincs mit szégyellnem. 

Az SZDSZ-ből 2002-ben kiléptem, pontosan azért mert más irányba ment, mint, amit én helyesnek tartottam. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a kezdetektől a párt jobbszéléhez tartoztam, a gazdasági liberalizmust támogattam, de erkölcsi kérdésekben konzervatív álláspontot képviseltem mindig is. 

Szeretnék most már pontot tenni ennek a témának a végére, mert mindig előjön az SZDSZ, ha valamit mondok vagy írok. Emlékszem, akkor is felhozták, amikor néhány éve a szuverenitásról nyilatkoztam pont a Mandinernek. Akkor egyesek azt kérték rajtam számon, volt SZDSZ-esként miért nyilatkozom a lapjuknak. Azt válaszoltam, hogy azért, mert a Mandiner kérdezett meg, ha más keres meg, nekik is elmondom a véleményem. És még valami: jobb azzal vitatkozni, amit valaki mond, mint a személyét megbélyegezni.

 

Összesen 49 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
lqrooferi
2024. június 07. 18:01
Véletlenül a kék helyett a piros pirulát vette be.
Hohokam
2024. június 07. 17:52
Nocsak, ezt nem láttam jönni.
SzkeptiKUSS
2024. június 07. 17:26
Minden birodalomba betagolt perifériák biztonsági lerakatok, a mag jólétét szolgálják! A sokak által vágyott Európai Egyesült Államok is ugyan ez lenne. Még a kicsik is felbomlanak egy idő után. Csak nézd meg a múltunkat és a szomszédainkat.
Tapeino
2024. június 07. 16:50
Ez a cionista még mindig él?????
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!