Londonban mutatták be a Magyar Honvédség legújabb harcjárművét – robotokat is képes elpusztítani (VIDEÓ)

A drónvadász KF41-es a megfelelő válasz a harctereken megjelent legújabb fenyegetésre.

Német harckocsi uniós pénzen, Magyarországról. Vajon melyik elem csapta ki a biztosítékot a románoknál?

Románia Lynx (Hiúz) harcjárművek vásárlását tervezi az IFV-program keretében, ám Bukarest egyelőre még nem döntött a beruházásról. A gyalogsági harcjárműveket az Európai Unió új eszközén, a SAFE-en keresztül finanszíroznák, amely kedvező hitellehetőség, ugyanakkor felvétele hosszú időre meghatározná Románia katonai és ipari fejlődését. A románokat azonban nem elsősorban az eladósodás aggasztja, hanem az, hogy a harcjárművek gyártása és fenntartása részben Magyarországon történne, ami potenciális ipari függőséget alakíthat ki Budapesttel szemben – számolt be a Defense Romania hírportál.

Románia szempontjából sürgető kérdés a hadsereg és a katonai eszközök mielőbbi modernizációja, de nem biztos, hogy hajlandóak megfizetni azt az árat, amelyet ez politikai, gazdasági és stratégiai szempontból jelenthet.
Ezt is ajánljuk a témában

A drónvadász KF41-es a megfelelő válasz a harctereken megjelent legújabb fenyegetésre.

A SAFE egyik fő feltétele, hogy az EU-n belül készüljön a megrendelt haditechnika, ám ez még nem garantálja, hogy a gyártás jelentős része Romániában történne.
A Rheinmetall már most is működtet egy korszerű Lynx-gyárat Magyarországon, ahol fejlett beszállítói hálózat támogatja a termelést.
A legkritikusabb komponensek – mint az optikák, a páncélzat vagy az elektronikai rendszerek – továbbra is több nyugat- és közép-európai országban készülnek. A román szakértők attól tartanak, hogy az ország csupán alacsony hozzáadott értékű összeszerelési szerephez jutna, ami kevés technológiai tudást hozna a hazai iparba.
A vita egyik legérzékenyebb pontja a potenciális ipari függés Magyarországtól. Romániában sokan kockázatosnak tartanák, ha a hadsereg legmodernebb járműveinek gyártása vagy fenntartása részben a magyar ipari kapacitásoktól függne. Ez különösen problémás annak fényében, hogy a Román Nemzeti Védelmi Stratégia 2025–2030 központi célja a hazai védelmi ipar megerősítése és a technológiai szuverenitás növelése. Egy közvetlenül, verseny nélkül megkötött SAFE-szerződés éppen e stratégiai célokkal lenne ellentétes.
A román kormány ugyan tárgyal a gyártókkal, de hivatalos döntést még nem hozott; a gazdasági miniszter szerint a bejelentésre legkorábban november 29. után kerülhet sor.
Nyitókép: MTI/Varga György