Két út áll az Európai Unió előtt: az egyik a történet végét jelentené

Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.

A közlemény érvelése ráadásul több ponton elcsúszik.

„Az MSZP »A kormánynak kellett az áfabevétel, ezért nem csökkent az infláció 2025-ben« címmel közzétett közleményében azt állítja, hogy a 2025-ös infláció csökkenése mögött nem valódi árcsökkenés, hanem a kormány adóbevételi érdekei állnak. Elemzésünkben részletesen utánajártunk mennyiben állja meg a helyét a Magyar Szocialista Párt kritikája, illetve hogy mit tett a kabinet valójában az árszint visszafogása érdekében. Az adatok és a gazdasági intézkedések tükrében értékeljük a párt narratíváját elemzésünkben.
Már a közlemény szövegének belső logikája is nehezen tartható. Miközben a cím kategorikusan azt állítja, hogy »nem csökkent az infláció 2025-ben«, az első bekezdésben ismerik el ennek ellenkezőjét: az infláció papíron lassult, legfeljebb az árszint maradt magas. Ez nem pusztán nyelvi pontatlanság, hanem lényegi különbség, hiszen az infláció ütemének változása és az árak abszolút szintje két eltérő gazdasági jelenség.

A közlemény érvelése ráadásul több ponton elcsúszik, amikor a 2025-ös inflációs folyamatok alátámasztására olyan, az adott évhez és témához csak lazán kapcsolódó hivatkozásokat emel be, mint például az Open Budget Survey 2023-as, költségvetési átláthatóságról szóló jelentése. Ezek a példák nem az árképzés, hanem az intézményi transzparencia kérdését érintik, így jelentős magyarázó erővel nem bírnak a 2025-ös infláció alakulásáról, főleg nem ebben az értelmezési keretben. Mindez előrevetíti, hogy a közlemény fő állítása nem empirikus elemzésre épül.
»A magas árak automatikusan növelték az áfabevételeket, vagyis minél drágább lett az élet, annál több pénz folyt be az államhoz. Ez rövid távon stabilizálta a költségvetést. Az MSZP szerint ez nem véletlen, hanem az Orbán-kormány tudatos gazdaságpolitikájának következménye.« A közlemény fő állítása nem pusztán gazdasági értelmezés, hanem szándéktulajdonítás: azt sugallja, hogy a kormány érdeke volt a magas árak fenntartása. A rendelkezésre álló adatok és intézkedések azonban nem ezt a képet erősítik.
A kormány az elmúlt időszakban több olyan beavatkozást is alkalmazott – köztük az árstop és az árréskorlátozások eszközét –, amelyek célja kifejezetten az árak letörése és az infláció mérséklése volt. Elemzői várakozások szerint ezek nélkül az infláció érdemben magasabb pályán maradt volna. Ráadásul az infláció nem egyszeri statisztikai bázishatás miatt lassult: a pénzromlás üteme több hónapja folyamatosan csökken, ami inkább egy tartós trend kialakulására utal. Mindez nehezen egyeztethető össze azzal a narratívával, miszerint a kormány tudatosan »magasan tartotta« volna az árakat az áfabevételek maximalizálása érdekében.”
Nyitókép: Mandiner-grafika