Az iráni elégedetlenségnek elsősorban gazdasági okai vannak.
Iránban hétfőn tüntetések robbantak ki, miután az ország pénzneme rekordmélységbe zuhant az amerikai dollárhoz képest, és a központi bank elnöke lemondott – számolt be a CNN.
Az állami televízió bejelentette az Iráni Központi Bank elnökének, Mohammad Reza Farzinnak a lemondását, miközben kereskedők és boltosok tüntettek Teherán belvárosában, a Saadi utcában, valamint a fő bazár közelében fekvő Shush negyedben. A kereskedők döntő szerepet játszottak az 1979-es iszlám forradalomban, amely megdöntötte a monarchiát és az iszlamistákat hozta hatalomra.
A hivatalos IRNA hírügynökség megerősítette a tüntetéseket.
Tanúk hasonló tüntetésekről számoltak be más nagyvárosokban is, többek között Iszfahánban Irán középső részén, Shirazban délen és Mashhadban északkeleten. Teherán egyes részein a rendőrség könnygázt vetett be a tüntetők feloszlatására.
A hétfői tüntetések a legnagyobbak 2022 óta, amikor a 22 éves Mahsa Jina Amini rendőrségi őrizetben alatt bekövetkezett halála országos tüntetéseket váltott ki. A nőt az ország erkölcsi rendőrsége tartóztatta le, mert állítólag nem viselte megfelelően a hidzsábját.
Vasárnap a tüntetések Teherán belvárosának két nagy piacára korlátozódtak, ahol a tüntetők kormányellenes szlogeneket skandáltak.
Az iráni riál vasárnap 1,42 millióra zuhant a dollárhoz képest. Hétfőn 1,38 millióért kereskedtek vele a dollárhoz képest.
Az Iráni Központi Bank első embere, Farzin lehetséges lemondásáról szóló hírek már a múlt héten is keringtek. Amikor 2022-ben hivatalba lépett, a riál 430 000-es árfolyamon állt a dollárhoz képest.
Az állami statisztikai központ szerint a decemberi inflációs ráta 42,2%-ra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, és 1,8%-kal magasabb, mint novemberben.
A statisztikai központ szerint az élelmiszerárak 72%-kal, az egészségügyi és orvosi cikkek ára pedig 50%-kal emelkedett tavaly decemberhez képest.
Sok kritikus ezt a rátát a hiperinfláció közeledtének jeleként értékeli. Az iráni állami média jelentései, miszerint a kormány adóemelést tervez az iráni újévben, amely március 21-én kezdődik, további aggodalmat keltettek.
Bizonytalanság övezi azt is, hogy a júniusi, Irán és Izrael közötti 12 napos háború után újra konfliktus alakulhat-e ki.
Sok iráni attól is tart, hogy az Egyesült Államok beavatkozásával szélesebb körű konfrontáció alakulhat ki, ami tovább növeli a piaci bizonytalanságot. Szeptemberben az ENSZ újra bevezette az Iránra vonatkozó nukleáris szankciókat. Ezek az intézkedések ismét befagyasztották az iráni külföldi vagyontárgyakat, leállították a Teheránnal folytatott fegyverkereskedelmet, és szankciókat vezettek be Irán ballisztikus rakétaprogramjával kapcsolatban.
Nyitókép: ATTA KENARE / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Robert C. Castelt, Demkó Attilát, Erdélyi Rezső Krisztiánt és Marsai Viktort kérdeztük arról mely országokat, vezetőket, vagy éppen mozgalmakat tartják az év nyerteseinek és veszteseinek.
Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.
A figyelmeztetés elsősorban Iránnak szólt.
Ezúttal sem nyúlt mellé az építési és közlekedési miniszter.
Fordulóponthoz értünk a háborúban.
Kíméletlenül őszinte volt az építési és közlekedési miniszter.
Több ezer teherautó és kamion indult Budapestre a Hősök terén tartandó demonstrációra.
Minden követ megmozgatnak a siker érdekében.
De a 21. században Bütyöknek van igaza: lyuk lyuk, csak bagoly ne legyen benne!
Kiírták a közbeszerzést, hamarosan meglehet a kivitelező is.
