Az iráni elégedetlenségnek elsősorban gazdasági okai vannak.
Iránban hétfőn tüntetések robbantak ki, miután az ország pénzneme rekordmélységbe zuhant az amerikai dollárhoz képest, és a központi bank elnöke lemondott – számolt be a CNN.
Az állami televízió bejelentette az Iráni Központi Bank elnökének, Mohammad Reza Farzinnak a lemondását, miközben kereskedők és boltosok tüntettek Teherán belvárosában, a Saadi utcában, valamint a fő bazár közelében fekvő Shush negyedben. A kereskedők döntő szerepet játszottak az 1979-es iszlám forradalomban, amely megdöntötte a monarchiát és az iszlamistákat hozta hatalomra.
A hivatalos IRNA hírügynökség megerősítette a tüntetéseket.
Tanúk hasonló tüntetésekről számoltak be más nagyvárosokban is, többek között Iszfahánban Irán középső részén, Shirazban délen és Mashhadban északkeleten. Teherán egyes részein a rendőrség könnygázt vetett be a tüntetők feloszlatására.
A hétfői tüntetések a legnagyobbak 2022 óta, amikor a 22 éves Mahsa Jina Amini rendőrségi őrizetben alatt bekövetkezett halála országos tüntetéseket váltott ki. A nőt az ország erkölcsi rendőrsége tartóztatta le, mert állítólag nem viselte megfelelően a hidzsábját.
Vasárnap a tüntetések Teherán belvárosának két nagy piacára korlátozódtak, ahol a tüntetők kormányellenes szlogeneket skandáltak.
Az iráni riál vasárnap 1,42 millióra zuhant a dollárhoz képest. Hétfőn 1,38 millióért kereskedtek vele a dollárhoz képest.
Az Iráni Központi Bank első embere, Farzin lehetséges lemondásáról szóló hírek már a múlt héten is keringtek. Amikor 2022-ben hivatalba lépett, a riál 430 000-es árfolyamon állt a dollárhoz képest.
Az állami statisztikai központ szerint a decemberi inflációs ráta 42,2%-ra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, és 1,8%-kal magasabb, mint novemberben.
A statisztikai központ szerint az élelmiszerárak 72%-kal, az egészségügyi és orvosi cikkek ára pedig 50%-kal emelkedett tavaly decemberhez képest.
Sok kritikus ezt a rátát a hiperinfláció közeledtének jeleként értékeli. Az iráni állami média jelentései, miszerint a kormány adóemelést tervez az iráni újévben, amely március 21-én kezdődik, további aggodalmat keltettek.
Bizonytalanság övezi azt is, hogy a júniusi, Irán és Izrael közötti 12 napos háború után újra konfliktus alakulhat-e ki.
Sok iráni attól is tart, hogy az Egyesült Államok beavatkozásával szélesebb körű konfrontáció alakulhat ki, ami tovább növeli a piaci bizonytalanságot. Szeptemberben az ENSZ újra bevezette az Iránra vonatkozó nukleáris szankciókat. Ezek az intézkedések ismét befagyasztották az iráni külföldi vagyontárgyakat, leállították a Teheránnal folytatott fegyverkereskedelmet, és szankciókat vezettek be Irán ballisztikus rakétaprogramjával kapcsolatban.
Nyitókép: ATTA KENARE / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Robert C. Castelt, Demkó Attilát, Erdélyi Rezső Krisztiánt és Marsai Viktort kérdeztük arról mely országokat, vezetőket, vagy éppen mozgalmakat tartják az év nyerteseinek és veszteseinek.
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Miközben a világ az olajárak száguldását figyeli, a globális gazdaság mélyén kevésbé látható, mégis sorsdöntő jelek jeleznek komoly zavarokat.
Az azonban már biztos, ki mozgatja a szálakat Iránban.
Az egyeztetés során humanitárius segítségnyújtásról, migrációról és nemzetközi konfliktusokról is szó esett.
Az amerikai hírszerzés szerint az Iránnak atomfegyver előállításához szükséges idő nem változott a tavaly nyár óta.
Izgalmasan alakult a forint hétfő reggele.
Moszkva diplomáciai eszközökkel rendezné a konfliktust.
A dalverseny történetének egyik legsúlyosabb politikai vitája bontakozott ki Izrael részvétele körül, ennek ellenére az izraeli előadó kvalifikálta magát a döntőbe.
A volt kormányfő közzétette az átadás-átvétel mérlegét.
