A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat március elején a HUNOR-programmal közösen Európa legrangosabb űrtechnológiai konferenciáján képviselte hazánkat. Londonban több együttműködés is szárba szökkent. Hol van Magyarország helye az űrszektorban? Mit tudnak a magyar kutatók nyújtani e téren? Többek között erről beszélgettünk Szalay Zsolt alelnökkel.
Milyen út vezette a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz?
Alapvetően a kihívásokat kerestem. Több mint 30 éve foglalkozom autóipari tudományos kutatással és innovációval. Fontos feladatomnak tartom elősegíteni, hogy a magyar innováció méltóbb helyet foglaljon el világszinten. Megtisztelő volt számomra a felkérés, hogy a műszaki és természettudományos területekért felelős alelnök legyek, hiszen korábban elnöki tanácsadóként dolgoztam a hálózatban. Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a jövőben még szélesebb körben képviselje a magyar tudományt és az innovációt a világban.
A februári Space Summiton jelentették be, hogy elindul a HUN-REN átfogó űrkutatási programja. Eddig milyen lépések történtek ezen a területen?
A háttérben zajló legfontosabb változás, hogy a HUN-REN megújulásával sokkal szorosabban integrált szervezetté válik a Magyar Kutatási Hálózat. A többnyire egymástól elkülönülten dolgozó kutatóközpontokban és önálló intézetekben folyó kutatások ezentúl egységes szervezetben, integrált módon tudnak megjelenni. Ahogy a Space Summit keretében is elmondtuk, a HUN-REN-en belül
Ez nemzetközi szinten is komoly kapacitásnak számít. Ennek ellenére eddig nem volt jellemző a kutatóintézetek közötti együttműködés. A megújult szervezetben viszont természetes és stratégiai cél, hogy megtaláljuk a kutatócsoportok közötti szinergiákat, és egységesen fellépve képviseljük az országot. A nemzetközi környezetben nagyobb érdekérvényesítő képességgel rendelkezik egy olyan egységes kutatói közösség, amely összehangolt és világos stratégia mentén végzi kutatási tevékenységét. Ennek révén érdemi tárgyalási pozíciónk lehet egy olyan rangos tudományos eseményen is, mint a londoni Space-Comm Expo.
Ezt is ajánljuk a témában
A hagyományteremtő szándékkal megrendezett HUN-REN Space Summiton bejelentették a kutatási hálózat átfogó űrkutatási programjának elindítását. De azt is hangsúlyozták, hogy mekkora fordulópont előtt áll az emberiség.
Milyen üzenetet hordoz, hogy meghívást kapott a rendezvényre a HUN-REN a HUNOR Magyar Űrhajós Program?
A londoni Space-Comm Expo Europe a legrangosabb űrtechnológiai szakkiállítás Európában, és ezen mutatkozott be önálló standdal és előadásokkal a magyar űrkutatás. Ez mindenképp világos üzenet arra vonatkozóan, hogy számolnak velünk, magyarokkal ebben a szektorban.
A HUNOR programot Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok képviselték, akikkel az érdeklődők személyesen is találkozhattak a magyar standnál.
A szakmai program részeként Kapu Tibor előadást is tartott a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén végzett magyar kísérletekről, valamint Tim Peake, az Axiom Space stratégiai tanácsadójának, az első brit ESA-űrhajósnak a társaságában panelbeszélgetésen is részt vett.
Bár 45 év telt el Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok küldetése között, ennek ellenére sokat olvashattunk a magyar kutatók kiemelkedő szerepéről a nemzetközi űrkutatásban. Nemzetközi szinten hova sorolja Magyarországot?
Kutatóink óriási munkát végeztek el az elmúlt évtizedekben, például a műszerfejlesztés területén, amivel már NASA-programokba is becsatlakoztunk. Ez a munka ugyanakkor nemcsak lehetőséget, hanem felelősséget is jelent, így a programokat mindenképpen folytatnunk kell. Fontos üzenettel bír az összes szakmai szereplő számára, hogy a HUN-REN most önálló standdal jelent meg a londoni expón.
Ez az esemény ugyanis az űrkutatás legnagyobb európai seregszemléje, ahová a világ minden tájáról érkeznek az űrkutatással, illetve a védelmi iparral foglalkozó kormányzati szereplők, kutatóintézetek és iparvállalatok.
Az, hogy most itt lehetünk, a jövőben is lehetővé teszi, hogy hatékonyan megjelenítsük a HUN-REN stratégiai céljait a piacon.
Milyen kutatásokkal és projektekkel kerülhet be Magyarország a nemzetközi űrkutatás „vérkeringésébe”?
A hazai kutatók már jelenleg is számos, az Európai Űrügynökség (ESA) vagy a NASA szervezésében folyó programban vesznek részt. Ezek az együttműködések nem csupán a jelen kutatásait erősítik, hanem hosszú tudományos hagyományokra és korábbi eredményekre is építenek.
Magyarország különösen erős hagyományokkal rendelkezik a kisméretű műholdak fejlesztésében, valamint a fedélzeti műszerek – például sugárzásmérők és különféle szenzorok – tervezésében és gyártásában. A hazai kutatók emellett jelentős eredményeket értek el az űridőjárás vizsgálatában is, amely egyre fontosabb terület a modern űrkutatásban és a műholdas rendszerek védelmében.
A hazai kutatási infrastruktúra szintén elősegíti, hogy Magyarország aktívan bekapcsolódjon a nemzetközi tudományos együttműködésekbe.
Ebben kulcsszerepet játszik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, amelynek intézményei számos speciális kutatólaboratóriummal és különleges berendezéssel rendelkeznek.
Ilyen például a Sopron közelében működő Zéró Mágneses Laboratórium, amely egyedülálló feltételeket biztosít az űrbéli mágneses környezet földi szimulációjához.
De említhetném a HUN-REN debreceni Atommagkutató Intézetének (ATOMKI) gyorsítóberendezéseit is, amelyek széles körű kutatási lehetőségeket kínálnak. A kutatási hálózat AI Szolgáltatóközpontja pedig tovább növeli a kutatások hatékonyságát, és támogatja a kutatók munkáját.
Születtek-e nagyobb volumenű együttműködési megállapodások Londonban, az űrtechnológiai szakkiállításon?
A fent említett fejlesztések és kutatási kapacitások azt mutatják, hogy a magyar tudományos közösség komoly szereplője lehet a globális űrkutatási együttműködéseknek, és aktívan hozzájárulhat a jövő űrmisszióinak sikeréhez.
Ezek egyikébe reményeink szerint Kapu Tibor után újabb magyar kutatóűrhajós is bekapcsolódik.
Bár konkrétumot nem árulhatok el, de már a londoni Space-Comm első napján is született egy „álomszerű” eredmény. Kaptunk további megkereséseket is, amelyekről a következő napokban egyeztetünk majd. Egy biztos: a mostani jelenlétünkkel a további nemzetközi szereplésünket is megalapoztuk.
Nyitókép HUN-REN Kommunikáció
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar kutatók évtizedek óta világszínvonalú műszerekkel segítik az űrkutatást. Ezek közül kiemelkedett a Pille sugárzásmérő, melynek újabb modelljei még ma is szolgálnak az űrállomáson. Azonban RadNano Infinity műszerrrel megérkezett a „trónkövetelő”. Géczy Gáborral, a 27G-Technology Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk e újgenerációs eszközről.
A Tisza korábban élesen támadta a szolidaritási hozzájárulást, kormányon már megtartanák.
Az esemény célja, hogy új nézőpontokból mutassa be az 1526-os mohácsi vész korszakát.
Ukrajna budapesti nagykövete aktív párbeszédre buzdított a Fidesz szavazóival.
Minderről és a generációs szegénység évtizedek óta sikertelen felszámolásáról is szó esett az Apor Vilmos Katolikus Főiskola által rendezett konferencián. Setényi Jánost, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetőjét kérdeztük az elhangzottak kapcsán.
Mint ahogy a Karmelita Kolostor, az egész Budai Vár, ingatlanokkal és ingóságokkal, épületekkel és festményekkel, nem a kormányé, nem Orbán Viktoré (voltak), hanem a magyar államé.
Egy magyar űrhajósnak nem szabad pártpolitizálnia, amíg ebben a minőségében tevékenykedik.
Ami elmondhatatlanul nehéz volt.
A volt miniszter arról is beszélt, hogy ugyanakkor Orbán Viktor nélkül nagyon komoly ellentétek lennének a párton belül.
Van ember, aki elhiszi, hogy még az utolsó napon, az utolsó éjszakán is zúgtak a darálógépek?