Magyar Péter csúnyán lebukott: az első perctől színjáték volt, amit Ukrajnával tett
Az elemző szerint világosak az erőviszonyok és az ezzel kapcsolatos megfontolások a Tisza elnökének cselekedeteiben.
Kőkemény energiacsata: felébredés a zöldálomból
2026. február 23. 13:47
A klímavédelmet letarolta a nyers érdek, az energiaellátás biztonsága fontosabb mindennél. Európa közben innovációs szakadékba zuhant az energetika terén – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség anyagából.
2026. február 23. 13:47
A tavalyi év teljesen átrajzolta az energetikai fejlesztések térképét: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb átfogó jelentése szerint az innovációt ma már az ellátásbiztonsági szempontok és az ipari versenyképesség fenntartása hajtja, nem pedig a globális felmelegedés lassítása. Egyszerűbben: a relatíve drága és megbízhatatlan – a 2025 tavaszán tapasztalt spanyol–portugál áramkimaradásért is feltehetően felelős – zöldenergia háttérbe szorul. Ezt az energetikai szakmában jó egy éve, Trump beiktatása és az amerikai zöldvisszavonulás óta egyre többet hallani. Fontos azonban, hogy mindezt az IEA éves, a globális trendeket elemző, közel 300 oldalas energetikai jelentése is tényként kezeli.
Jelenleg a nagyhatalmak továbbra is az energiaszuverenitásért küzdenek, Európa pedig komoly lemaradásba került az olcsóbb fosszilis energia diktálta kiújult hatékonysági versenyben. Olcsó orosz energia híján pedig a megkapaszkodásra is egyre kevesebb esély látszik a nagy energiaigényű ipari, gyártási területen. Ez az új helyzet Magyarország számára is kijelöli a következő évek legfontosabb feladatát: a hazai tudásbázist a mainál is jobban be kell kötni a nemzetközi értékláncokba, hogy ne rekedjünk meg tartósan az összeszerelői szerepben.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Magyar Péter csúnyán lebukott: az első perctől színjáték volt, amit Ukrajnával tett
Nem állunk jól az energetikai innovációk terén
Az elmúlt bő egy évtizedben megszokhattuk, hogy
az energetikai innovációk elsődleges mozgatórugója a dekarbonizáció és a párizsi klímacélok elérése volt. Ez a narratíva azonban mára a háttérbe szorult.
Az IEA The State of Energy Innovation 2026 című jelentése rámutat: a geopolitikai feszültségek, a technológiai kereskedelmi háborúk és a megváltozott gazdasági irányvonalak új prioritást hoztak.
Amikor az energiaügynökség negyven ország vezető szakértőit kérdezte meg az innovációt hajtó legfőbb erőkről, a válaszadók 80 százaléka az energiaellátás biztonságát tette az első helyre. Azaz a jelentés alapján a kormányok és a multinacionális energetikai vállalatok ma már elsősorban arra fókuszálnak,
hogyan tehetik ellenállóvá a saját ellátási láncaikat, miként biztosíthatják a kritikus nyersanyagokat és hogyan védhetik meg a hálózataikat az egyre szélsőségesebb terheléstől.
Az energia- és az iparpolitika eddig is szétválaszthatatlan fogalom volt, de mára ezek terén egyre fontosabbak az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések.
Kína dominanciája vs. európai szabadalmak
A technológiai verseny legjelentősebb terepe ma az energiatárolás, hiszen a zöldenergiának éppen az a kihívása, hogy nem akkor kell a háztartási villamos energia, amikor a legjobban süt a nap vagy éppen fúj a szél. A számok önmagukért beszélnek:
az összes újonnan bejegyzett energetikai szabadalom közel 40 százaléka az akkumulátor- és tárolótechnológiákhoz kötődik, ez a hányad pedig tovább emelkedik.
Nem véletlen a fókusz, hiszen a megújuló energiaforrások érdemi integrálása (ahogy az imént utaltunk rá) és az elektromobilitás tömeges elterjedése elképzelhetetlen hatékony és nagyarányú ipari és lakossági áramtárolás nélkül.
Új akkumulátortechnológiák
Az sem meglepő ma már, hogy ezen a téren Kína előnye behozhatatlannak tűnik. Az ázsiai nagyhatalom ugyanis immár a gyártósorok birtokolásán kívül a kutatás-fejlesztésben (K+F) is diktálja a tempót. A technológiai horizonton már visszavonhatatlanul
megjelentek a lítiumot nem igénylő, olcsóbb és hidegtűrőbb nátriumion-, valamint az autóipart egy-két éven belül várhatóan szélesebb körben forradalmasító félszilárdtest- és szilárdtest-akkumulátorok.
Ezek a technikai újdonságok olyan áttörések, amelyek a következő években teljesen átírhatják a piaci erőviszonyokat.
Csökkent az EU-s szabadalmak száma
Európa számára a jelentés egy kifejezetten aggasztó tendenciára is rávilágít:
az EU-ban az energetikai szabadalmak száma egyetlen év alatt 28 százalékkal zuhant vissza.
A kontinens ugyanakkor nem esett ki teljesen a versenyből, megmaradt az innovációs ereje a fúziós energia kutatásában, a hidrogéntechnológiák (például a mélyszintű föld alatti tárolás) és a modern, intelligens villamosenergia-hálózatok fejlesztése terén.
Régiónk és a nukleáris reneszánsz
Térségünk számára az energiabiztonság kérdése történelmi okokból is elsődleges. A kelet-közép-európai országok felismerték, hogy a stabil ellátás és a fosszilis függőség csökkentésének a kulcsa a technológiai diverzifikáció. Lengyelország és Csehország például már gőzerővel pozicionálja magát az úgynevezett kis moduláris reaktorok (SMR) piacán. Ezek a hagyományos atomerőműveknél rugalmasabb, kisebb helyigényű egységek a jövő energiamixének stabil bázisát adhatják, ezért a környező országok láthatóan igyekeznek minél hamarabb technológiai partnerségeket kiépíteni ezen a téren.
A globális trendek és az európai kihívások tükrében Magyarország helyzete egyszerre hordoz komoly lehetőségeket és stratégiai kockázatokat. Hazánk az elmúlt években sikeresen pozicionálta magát a globális elektromobilitási átállás egyik európai központjaként.
Az IEA adatai mögé nézve azonban látszik egy strukturális aszimmetria, ami hosszú távon akadályozhatja a versenyképességünket. Bár a hazai fizikai gyártókapacitás hatalmas,
a kifejezetten energetikai fókuszú, állami és intézményi K+F-költés aránya a GDP mindössze 0,003 százalékát teszi ki, ami régiós összevetésben is szerény érték.
A technológiai szuverenitás szempontjából ez azért kihívás, mert a betelepülő nagyvállalatok a legfőbb kutatás-fejlesztési bázisaikat – így például a küszöbönálló nátriumion- vagy szilárdtest-akkumulátorok fejlesztését – továbbra is az anyaországaikban tartják. A puszta technológiaátvétel és a termék-összeszerelés önmagában nehezebben tudja biztosítani az alkalmazkodást egy olyan iparágban, ahol a technológiai ciklusok egyre gyorsabban váltják egymást.
Megvan a tudás és a potenciál
A hazai szellemi tőke és a mérnöki tudásbázis ugyanakkor adott. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a HUN-REN kutatóhálózat laborjaiban, a Bay Zoltán Kutatóintézetben és néhány hazai startupnál (például HeatVentors, Enerhash) jelenleg is világszínvonalú fejlesztések zajlanak a modern energiatárolás és -szállítás terén. A kutatói szféra visszajelzései alapján azonban a kihívást a léptékváltás jelenti:
ezen a piacon a globális sikerhez nem elég a klasszikus szoftverpiacon működő, de kis léptékű startupmodell vagy kisebb kutatói kapacitás, dollármilliárdos ipari háttér és évtizedes megtérülési tervek szükségesek.
Emiatt lenne alapvető fontosságú az olyan célzott ösztönző programok kidolgozása, amelyek a nemzetközi cégek kutatásait organikusan összekötik a magyar műhelyekkel, hogy a hozzáadott érték itthon is megerősödjön.
Az energiaszállítás megújulása
Az energiapolitika másik nagy hazai feladata – amely teljes összhangban van az IEA megállapításaival – a villamosenergia-hálózatok teherbírásának növelése, ugyanis a magyarországi napenergiaboom komoly próbatétel elé állította a rendszert. A jelentés szerint a megoldást Európában nem feltétlenül és kizárólag a drága rézkábelek lefektetése, hanem a digitalizáció, a szoftveralapú beavatkozási eszközök jelentik, például a „virtuális erőművek” vagy a dinamikus vonalterhelési rendszerek (DLR). Utóbbiak valós idejű környezeti adatokkal optimalizálják a terhelést, növelve az átviteli kapacitást és csökkentve a veszteségeket.
Ehhez a szabályozói környezet óvatos, de célzott lazítására, úgynevezett tesztkörnyezetek (angol szakkifejezéssel: sandboxok) létrehozására lenne szükség, ahol a hazai informatikai és energetikai cégek élesben, mégis védett körülmények között próbálhatnák ki hálózatkiegyenlítő innovációikat. Emellett a korábban említett kis moduláris atomreaktorok terén is látható előrelépés: a korábbi kisebb európai megállapodásokat követően a 2025 végi magyar–amerikai egyeztetések már jelzik a nyitást az újgenerációs, USA-ban fejlesztett nukleáris megoldások felé.
Az IEA üzenete világos: az olcsó munkaerőre és az importált energiára épülő gazdasági modellek korszaka lezárult.
A jövő nyertesei azok lesznek, akik nemcsak befogadják a tiszta technológiákat, de az innovációs értékláncok aktív alakítóivá is válnak.
Magyarország számára a következő évek tétje, hogy a sikeresen kiépített gyártási bázisra támaszkodva hogyan képes feljebb lépni a technológiai ranglétrán.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Ina FASSBENDER / AFP
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Orbán és Zelenszkij harca, kegyetlen ukrán fenyegetés, őrült putyinozás – itt az új Mesterterv
Szlovénia nem bírja tovább: megrohamozták a külföldiek a kutakat
A tömegesen érkező osztrák és olasz autósok ellátási zavarokat okoztak a határ menti benzinkutaknál.
Óriási bajban van a világ: megint Magyarországtól kérnének szívességet, nekünk úgyis „rengeteg tartalékunk” van
Körülhordozta a véres kardot a Nemzetközi Energiaügynökség főigazgatója.
Fellélegezhet Zelenszkij: az utolsó pillanatban érkezett meg a felmentő sereg – Románia sietett Ukrajna segítségére
A román elnök elmondta: Ukrajna továbbra is számíthat Románia támogatására katonai, energetikai és diplomáciai területen.
Zelenszkij: halálos fenyegetés, zsarolás, olajválság – Lantos Csaba a Stratégában
Elzárt csapok és nyílt ukrán zsarolás a szomszédban. Zelenszkij lépett, a Barátság vezetéken pedig nem jön az olaj.
Riadót fújt a Gazprom: újabb ukrán támadás érte a Török Áramlatot, veszélyben az európai ellátás
Ukrán támadás érte csütörtökre virradó éjjel a Török Áramlat kompresszorállomását.
Az olajválság fokozódik, de a magyar védett ár stabil
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója energia helyzetjelentést közölt Facebook-oldalán.
Egy felvétel, amin tényleg árad a Tisza: csak úgy hullámzott a Magyar Péter beszéde közben lelépők tömege (VIDEÓ)
A Magyar Péter beszéde közben lelépők szinte egy külön Tisza-menetté álltak össze, olyan tömött sorokban hagyták el a helyszínt.
Zelenszkij megszólalt a Békemenet napján: most azt mondja, „zsarolják” Ukrajnát
Az ukrán elnök szerint az Európai Unió azzal próbál nyomást gyakorolni Kijevre, hogy a mintegy 90 milliárd eurós hitel folyósítását a Barátság kőolajvezeték helyreállításához kötné.
Összesen 13 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
2026. február 23. 19:05 • Szerkesztve
Naperőmű - egyenáram,-víz elektrolízise hidrogén......
A szaudiaknál a németek napi 600 tonna hidrogén előállítására képes erőművef építettek. Benzinben számolva ez 1200 tonnának felel meg naponta. Kassa mellett is épül hasonló.
Ha a földgàzhoz 20 %-ban hozzákeverik, az 40 %-kal csökkentené a földgáz felhasználását, lévén a H2 égéshője 2-szerese a metánénak.
Válasz erre
0
0
fogas paduc
2026. február 23. 18:57
Hülye németek! Német hülyék. Német liberális öngyilkosmerénylő osztag!
Válasz erre
0
0
falcatus-2
2026. február 23. 15:53
Az orosz Yamal LNG-t második hónapja kizárólag Európába szállítják.
A hajó AIS adatai szerint a Murmanszk közelében rakományt fogadó, majd elsősorban Kínába tartó hagyományos, jégmentes tartályhajók is csatlakoztak a jamali gázszállítmányokhoz Európába. Három tartályhajó már elhagyta az átrakodási pontot, és minden szállítmányt az EU országaiba szállítanak.
A Seapeak Yamal már kirakodás alatt áll a franciaországi Montreux-ben, az LNG Phecda pedig február 26-án tervezi, hogy kiköt a franciaországi Dunkerque kikötőjében. Az LNG Dubhe nemrégiben elhagyta Oroszországot, és jelenleg Nyugat-Európa felé tart.
Február 23-ig a Yamal LNG 15 szállítmányt szállított Európába, és ez a szám valószínűleg a hónap végére 23-ra fog emelkedni, ugyanarra, mint januárban, sőt talán még magasabbra is, tekintettel az oda telepített LNG-szállító hajók számának növekedésére. A hajók többsége Franciaországban rakodik majd ki.
Válasz erre
2
0
falcatus-2
2026. február 23. 15:51
Törökország először kapott ausztrál LNG-t. Ehhez a tartályhajónak több mint a Föld kerületének felét kellett megtennie. A szállítások a világ másik felére is jövedelmezővé váltak, mivel az ázsiaiak nem hajlandók magas árakat fizetni, és a szenet részesítik előnyben.
A Julia Louise tartályhajó LNG-szállítmányt szállított Törökországba. A hajó AIS-adatai szerint már közeledik az Égei-tengeren található Saros úszó terminálhoz. A hajó közel egy hónapja van útont, és 100 millió köbméter ausztrál LNG-szállítmányt visz.
A hajó 12 900 mérföldet tett meg, ami több mint a Föld kerületének fele. A tartályhajó LNG-t szállított a nyugat-ausztráliai Gorgon projektből, amelyet az amerikai Chevron és ExxonMobil vállalatok, valamint a holland-brit Shell vállalat ellenőriz.
„Ez az útvonal azt jelzi, hogy Ázsiában gyenge a gáz iránti kereslet”— Stephen Staczynski, a Bloomberg riportere írta az X-en. Véleménye szerint az LNG-piac ugyanolyan likviddé válik, mint az olajpiac.
Válasz erre
0
0