Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték

Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.

Súlytalanságban átalakul a test működése, visszatéréskor pedig újra kell tanulni mindent. Kapu Tibor, a HUNOR-program kutatóűrhajósa a Vizitben mesél az űrutazása fizikai tapasztalatairól: hogyan reagál a szervezet, amikor eltűnik a „fent” és a „lent”, mi az a puffy face, és miért nehezebb a visszatérés, mint maga a felbocsátás.

A Vizit legújabb adásának vendége Kapu Tibor, aki Dr. Kőnig Róbert vendégeként mesélt az űrutazások egészségügyi hátteréről. Szó esett a HUNOR-program kiválasztásáról, a szigorú orvosi szűrésekről és azokról a tévhitekről, amelyek az űrhajósok egészségét övezik.
A kutatóűrhajós hangsúlyozta:

„A felbocsátás tényleg egy rázós hadművelet – ami nincs stabilan rögzítve, az nem marad a helyén.”
Részletesen mesélt a felbocsátás fizikai tapasztalatairól, a G-terhelésről és a vibrációról:
„Nyolc és fél percig gyorsítunk, aztán egyszer csak elvágnak mindent. Teljes csend.”
A kutatóűrhajós mesélt az űrben jelentkező első testi változásokról, és azt is megtudhattuk, mit takar a „puffy face" kifejezés.
A beszélgetés kitért a fejfájásra, az izomvesztésre és arra is, mennyire kell tudatosan kontrollálni a mozgásunkat súlytalanságban. Kiemelt szerepet kapott a mentális terhelés témája is, különösen a hosszú karantén és az indítások csúszása kapcsán.
A visszatérés sem volt egyszerű:
„Amikor kiszálltam, egy lépés után már kapaszkodnom kellett.”
A Vizit legújabb adása testközelből mutatja meg, milyen fizikai és mentális kihívásokkal jár az űrutazás a kiválasztástól a felbocsátáson át egészen a Földre való visszatérésig, Kapu Tibor személyes tapasztalatain keresztül.
Nézze meg a Vizit teljes adását a Kontextus YouTube-csatornáján!