Space Summit 2026 címmel űrkutatási konferenciát rendezett a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Budapesten. Aki kimarad az űriparból, lemarad a 21. századról – komoly figyelmeztetés hangzott el.
„Az űrkutatás jóval több, mint technológia. Amikor két alkalommal is a Nemzetközi Űrállomásra utazhattam, testközelből láttam, hogy az űrprogramok a világ legösszetettebb együttműködései – tudomány, ipar és állam összehangolt munkája nélkül nem léteznének” – köszöntötte videóüzenetében a konferencia résztvevőit Charles Simonyi.
A magyar származású üzletember és űrturista szerint a világűr nemcsak mérnöki kihívás, hanem gondolkodásmód: rendszerszintű szemlélet, hosszú távú stratégia és nemzetközi partnerség.
„Az űrkutatás ma már stratégiai iparág. Nemcsak rakétákról és műholdakról szól, hanem adatgazdaságról, kommunikációról, mesterséges intelligenciáról és olyan technológiákról, amelyek a gazdaság minden szektorára hatással vannak” – fogalmazott Charles Simonyi, hozzátéve: különösen fontos a magyar tudományos Űrkutatási Program tudatos kidolgozása, mert ez nemcsak technológiai kérdés, hanem Magyarország jövőbeli versenyképességének egyik kulcsa.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar kutatók évtizedek óta világszínvonalú műszerekkel segítik az űrkutatást. Ezek közül kiemelkedett a Pille sugárzásmérő, melynek újabb modelljei még ma is szolgálnak az űrállomáson. Azonban RadNano Infinity műszerrrel megérkezett a „trónkövetelő”. Géczy Gáborral, a 27G-Technology Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk e újgenerációs eszközről.
Az üzletember véleménye szerint a jövő a tudásalapú társadalmak versenye lesz, és azok az országok lesznek sikeresek, amelyek képesek a kutatást, a mérnöki gondolkodást és a kreativitást stratégiai erőforrásként kezelni.
Magyarország – tette hozzá – erős tudományos hagyományokkal rendelkezik, és most lehetősége van arra, hogy ezeket egy nemzetközileg is versenyképes űrstratégiába szervezze.
Hiszem, hogy az űrkutatás nem luxus, hanem gazdasági és társadalmi szükségszerűség”
– fejezte be videóüzenetét Charles Simonyi.
A keddi egész napos szakmai fórum célja volt, hogy párbeszédet indítson Magyarország és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jövőbeli szerepéről az európai és globális űrkutatási ökoszisztémában.
„Az űr ma már nem csupán a csillagászatra korlátozódik, hanem a világgazdaság egyik leggyorsabban növekvő ága. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adatai szerint minden űrkutatásba befektetett 1 euró átlagosan 6 euró gazdasági megtérülést hoz. Ez az egyik legmagasabb hozamú befektetés” – jelentette ki Jakab Roland. A HUN-REN vezérigazgatója példaként elmlítette, hogy az űripar az AI egyik legfontosabb tesztkörnyezete: ami működik a világűr extrém feltételei között, az a földi okosvárosokban és az önvezető rendszerekben is megbízható lesz.
A statisztikák szerint a magyar űripar már több mint 100 vállalkozást foglal magába. Aki kimarad az űriparból – fejezte be mondandóját a vezérigazgató –, az a 21. századi ipari forradalomból maradt ki.
A konferencia egyik legfontosabb üzenete, amelyet Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos hangsúlyozott, hogy a magyar tudás és technológia készen áll a globális űrszektor kihívásaira, és a HUN-REN hálózata kulcsszerepet játszik ebben az új fejezetben.
Európa számára az űrkutatás stratégiai fontosságú: a 2028-tól induló költségvetési ciklusban az űr és védelempolitikára összesen 131 milliárd eurós költségkeretet szánnak.
„Magyarországnak, mint az Európai Unió tagjának, feladata és küldetése van ezen a területen” – fogalmazott Ferencz Orsolya.
Kapu Tibort összesen 257 jelentkező közül választották ki. A hírt, hogy ő megy a Nemzetközi Űrállomásra 2024. május 26-án közölték vele.
Vasárnap éjszaka volt, amikor megtudtuk az eredményt. Elképesztően boldog voltam és rögtön haza is utaztam. Hajnali kettőkor csöngettem, a húgom nyitott ajtót, így neki mondtam el először a nagy hírt. Ő álmos fejjel csak annyit kérdezett: és most ezért ébresztettél fel bennünket?”
– mesélte nevetve a kutatóűrhajós.
Kapu Tibor a világűrben 25 kísérletet hajtott végre. Nagyon sok segítséget kapott Peggy Whitson asztronauta társától. A 25 kísérlet 10 tudományos területet érintett.
„Az egyik kedvenc kísérletem a Szegedi Tudományegyetem projektje volt. Sokan azt gondolták, hogy négyen voltunk a világűrben, pedig 604-en mentünk” – viccelődött Kapu Tibor utalva a szegedi muslicákra.
Nyitókép forrása: HUN-REN
Arról is lerántották a leplet, mi lesz majd a balos magyarázat arra az esetre, ha a fals jóslatok nem jönnek be.
A Blikk készített interjút az özveggyel.
Bohdan Cservak ukrán politikus történelmi párhuzamokra hivatkozva megtorlást helyez kilátásba Magyarország ellen.
Hidvéghi Balázs a választások tétjét ecsetelte.
Vége a ködösítésnek: az ukrán származású újságíró nyíltan hergel Orbán ellen, elvennék a szavazati jogunkat.
A NATO-nál is erősebb szövetségről és kötelező katonai szolgálatról beszélnek.
A Blikk készített interjút az özveggyel.
A magyar válogatott középpályása a kezdő sípszótól kezdve kap lehetőséget az Everton ellen.
A Ferencváros vezetőedzője tapasztalatairól és emlékeiről is beszélt a Nemzeti Sportnak.
