A hagyományteremtő szándékkal megrendezett HUN-REN Space Summiton bejelentették a kutatási hálózat átfogó űrkutatási programjának elindítását. De azt is hangsúlyozták, hogy mekkora fordulópont előtt áll az emberiség.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Space Summit 2026 címmel űrkutatási konferenciát rendezett Budapesten. A délután a kerekasztal-beszélgetések és az emberiség jövőjének tervezése jegyében telt.
Elsőként magyar szakemberek beszélgettek a HUN-REN űrkutatási programjáról és az abban rejlő lehetőségekről. A moderátor Kapu Tibor, Magyarország második kutatóűrhajósa volt. Arra kérte a résztvevőket, mondják el, mit jelent számukra az űrkutatás, illetve milyen olyan közös projektet tudnának megvalósítani, amely mögé az űrszektorhoz kapcsolódó hazai intézetek felsorakozhatnának.
Heilig Balázs, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet főigazgató-helyettese rámutatott: az űrkutatás fogalma sokak számára mást és mást jelent. Vannak azonban olyan csomópontok, ahol a különböző tevékenységek találkoznak. Kiemelte a Föld körüli rendszerek és a Naprendszer kutatását, amelyek közvetlen hatással vannak technológiai fejlődésünkre. Hangsúlyozta, hogy a mélyűrkutatás külön területet képez, ahogyan a Föld-megfigyelés is – ideértve az űridőjárási és űréghajlati vizsgálatokat. Kérdésre válaszolva elmondta: léteznek olyan nagy projektek, amelyek mögé idehaza sokan felsorakozhatnának, ugyanakkor célszerűbb lenne két-három kiemelt programban gondolkodni.
Heilig után Szalay Zsolt, a HUN-REN matematikai és természettudományi elnöki főtanácsadója kapott szót. Kiemelte: a kapcsolódó kutatásokra – például a Holdon történő növénytermesztés lehetőségének megteremtésére – ne puszta esélyként, hanem tudatos, szervezett jövőépítésként tekintsünk. A kutatási hálózat megújulása lehetővé teszi, hogy rövid időn belül a 23, űrkutatással foglalkozó kutatócsoport valódi szinergiában működjön együtt.
Lichtenberger János, a HUN-REN–ELTE Űrkutatócsoport vezetője szerint ma már számos tevékenység túlmutat a klasszikus értelemben vett űrkutatáson, és inkább űrtevékenységnek tekinthető. „Magyarországnak van űrstratégiája. Attól, hogy valaki űrtechnológiát alkalmaz, még nem feltétlenül űrkutató” – fogalmazott.
Később hangsúlyozta: a társadalom szinte minden tagja „űrtevékenység-függővé” vált. „Ha nem lennének műholdjaink, nem működnének a telefonok, a helymeghatározás. Ez is bizonyítja, hogy az űrtevékenységeknek komoly társadalmi hatásuk van. Még a legkisebb faluban élő idős emberek is használnak mobiltelefont – így ők is kapcsolódnak az űrtevékenységekhez” – tette hozzá.
Egyetértett abban is, hogy a területen dolgozóknak össze kellene fogniuk, mert jelenleg túl sok helyen, túl kevés ember dolgozik párhuzamosan. „Hozzunk létre egy közös űrkutató műholdat, amelyhez mindenki hozzáadhatja a saját tudását és fejlesztéseit. Így akár a Föld, akár a Hold körül minden szereplő megmutathatná, mire képes” – javasolta.
Szabó Róbert, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese kiemelte: az űrcsillagászati projektekben azok tudnak komoly eredményeket elérni, akik összefognak, és nagy léptékű programokat valósítanak meg. „Úgy gondolom, ennek az alapjait ma tesszük le” – hangsúlyozta.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre világosabbá válik, hogy az űrbeli élelmiszer-termesztés a közeljövőben az emberes űrmissziók alapvető infrastruktúrájának részévé válik. Hogy terem az űrpaprika? Milyen hatások érik mostoha körülmények között a növényeket? Miként válik valósággá az űrmezőgazdaság? Erről kérdeztük a VITAPRIC-program kutatóit.
A panel résztvevői arra is keresték a választ, miként lehet egy projektet sikeresen előrevinni, illetve szó esett az utánpótlás-nevelésről is. Szalay rámutatott: a hazai tudásbázis erős, és biztató, hogy az egyetemek is aktívan jelen vannak a programokban – erre példa a HUNOR Magyar Űrhajós Program.
Hangsúlyozta: a kormány stratégiai irányt jelöl ki, ugyanakkor az ipari szereplőkkel való együttműködés egyre fontosabbá válik. Meg kell különböztetni a nagyvállalatokat és a spin-off cégeket, és tudatosan keresni kell az űrstratégiához illeszkedő pályázati lehetőségeket is.
Elhangzott, hogy a kutatási hálózat alapfinanszírozása növekedett, és
a közeljövőben olyan pályázat kiírását tervezik, amely kifejezetten a kutatóhelyek közötti együttműködést ösztönzi.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy az űrkutatás, az űrtevékenységek és a mesterséges intelligencia ma már szorosan összefonódnak. Abban is konszenzus volt, hogy a fiatalok számára akkor válhat vonzóvá a kutatói életpálya, ha hiteles példaképeket látnak – mint amilyen Kapu Tibor.
A második panelbeszélgetésen Kapu Tibor Farkas Bertalannal, Sławosz Uznański Wiśniewskivel és Nigel John Masonnel, a HUN-REN Atommagkutató Intézet tudományos tanácsadójával beszélgetett arról, miként formálja az emberi jelenlét az űrkutatást.
Elsőként friss hírekre reagáltak, például arra, hogy a SpaceX hosszú évek után fókuszt váltott, és a Mars helyett ismét a Holdat állította kutatásai középpontjába.
Nigel John Mason felidézte: korábban az „Irány a Mars!” jelszó határozta meg a gondolkodást, és a vörös bolygóra úgy tekintettek, mint arra az égitestre, ahol az emberiség egyszer megtelepedhet. A tudományos tanácsadó szerint ugyanakkor nem elhibázott döntés a Holdra összpontosítani.
Tudományos szempontból is kiemelt jelentőségű a holdraszállás, amelynek megvalósításához mind brit, mind magyar kutatók hozzájárulnak. Egy holdbázis létrehozása, valamint új anyagok űrbeli előállítása komoly előrelépést jelenthet, és korántsem tekinthető elrugaszkodott elképzelésnek
– hangsúlyozta.
Ezt követően a két fiatal asztronauta, Kapu Tibor és Sławosz Uznański Wiśniewski egyöntetűen kijelentette: amennyiben lehetőséget kapnának rá, mindketten szívesen részt vennének egy holdmisszióban is.
Az elhangzottakra Farkas Bertalan, az első magyar kutatóűrhajós úgy reagált, hogy ő még abban az időszakban került a csapatba, amikor az űrrepülés gyakorlatilag a kezdeti szakaszában járt.
„Amikor az amerikaiak harminc éve megfogalmazták, hogy menjünk a Marsra, mi, űrhajósok már akkor is azt mondtuk: előbb a Holdra kell visszatérni. Jelenleg korszakváltás zajlik: évtizedek után ismét eljutunk a Holdra, idővel pedig a Marsra is. Be kell látnunk, hogy az emberiség és a világűr immár elválaszthatatlan – ez a jövő. Éppen ezért már most arra kell nevelnünk a gyerekeket, hogy nyitottak legyenek erre a világra” – szögezte le.
Kapu Tibor ezt követően azt a kérdést is feltette beszélgetőtársainak, vajon valóban mindenkié-e az űr. Farkas Bertalan felidézte, hogy a ’70-es évek végén és a ’80-as években a magyar–szovjet együttműködés feltételei teljesen eltértek a maiaktól.
„Nagy öröm volt számomra, hogy Magyarország ilyen lehetőséget kapott. Felkerültünk arra a térképre, amelyre elődeink is szerettek volna, csak nem adatott meg nekik. 1975-ben egy nemzetközi program is kibontakozott, és a világűr kitárult a nemzetek előtt. Innen indult el az a folyamat, amelynek Tibiék is részesei lettek. Ez vitte előre a fejlődést. Ma pedig ott tartunk, hogy az amerikaiak ismét a világűrbe készülnek, de ez is nemzetközi együttműködésben valósul meg. A holdprogramban például kanadai űrhajós is részt vesz majd” – sorolta.
Hozzátette: azt sem tartja kizártnak, hogy néhány éven belül Kapu Tibornak is felajánlják az újabb repülés lehetőségét.
A lengyel küldetésspecialista is csatlakozott ehhez a gondolathoz, hangsúlyozva, hogy egy űrmisszió számtalan embert képvisel.
„Onnan fentről csak a gyönyörű Föld látszik, országhatárok nélkül. Őszintén hiszem, hogy amikor az űrbe mentünk, az egész emberiséget képviseltük”
fogalmazott Sławosz Uznański Wiśniewski.
A panelbeszélgetést Nigel John Mason zárta, aki több, reálisan elérhető jövőképet is felvázolt a magyar tudományos közösség számára. Kiemelte: a mesterséges intelligencia nem fogja kiváltani az űrhajósokat, és az emberiség nemcsak eljut a Holdra, hanem tartósan jelen is lesz ott.
Hozzátette: a valódi kérdés az, hogy Magyarország milyen szerepet kíván betölteni ebben az új korszakban.
„Rendkívüli tehetség és lehetőség rejlik Magyarországon. A tudósok számos irányba indulhatnak el, de szükség van világos stratégiára: mindent egyszerre akarunk, vagy egy területre összpontosítunk?
Magabiztosság kell ahhoz, hogy ne csupán egy konzorcium tizenhetedik tagjai legyünk, hanem annak élére álljunk. Az igazi kihívás, hogy ezt öt éven belül meg is valósítsuk”
– fogalmazott.
A tanácsadó hozzátette: a politikusok az együttműködés terén példát vehetnének az űrhajósokról.
Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke bejelentette: február 10-én elindul a HUN-REN átfogó űrkutatási programja, összhangban
Kiemelte: az űrkutatás és az űrgazdaság nemzetközi és hazai jelentőségének ugrásszerű növekedése, valamint az eddigi eredmények indokolttá teszik, hogy a kutatóhálózaton belüli és azon kívüli – különösen az egyetemi szférában meglévő – erőforrásokat egyesítsék.
Elmondta: a jelenleg még széttagolt, ám jelentős tudásbázist egységes, ütőképes stratégiává kívánják formálni, támaszkodva a HUNOR program eredményeire és együttműködve annak szakembereivel.
„Célunk egyértelmű: a HUN-REN-t a nemzetközi űrkutatási és űripari értéklánc megkerülhetetlen szereplőjévé tenni” – hangsúlyozta Gulyás Balázs.
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Kapu Tiborral folytatott panelbeszélgetésen kiemelte: a magyar erő az együttműködésben van. „Magyarország akkor lesz sikeres, ha az itt élő és itt dolgozó tudósaink, szakembereink egymást támogatva és segítve katalizálják az eredményeket” – mondta.
Úgy vélte, most tud igazán termőre fordulni mindaz a befektetett energia, pénz és munka, amely az elmúlt éveket jellemezte, továbbá megvan az a szakértői bázis, megvannak a kísérletek és kísérleti javaslatok, kiképzett űrhajósok, akik és amelyek által minden adott arra, hogy Magyarország az űrtevékenység ezen fontos szegmensében jelen tudjon maradni.
„Magyarország be tud kapcsolódni a nemzetközi programokba egyre nagyobb hatásfokkal és kiépített nemzetközi kapcsolatrendszerrel, Magyarország letette a névjegyét a nemzeti űrtevékenység asztalára” – emelte ki.
Nyitókép: HUN-REN Kommunikáció
Ezt is ajánljuk a témában
Aki kimarad az űriparból, lemarad a 21. századról – komoly figyelmeztetés hangzott el.
Továbbra is zajlik a közvélemény-kutatások „háborúja”, utánajártunk, mekkora a valós különbség a Fidesz és a Tisza között.
„A magyarok pénzének Magyarországon van a helye” – jelentette ki Szijjártó Péter Várpalotán egy lakossági fórumon.
A műholdfelvételek az ukrajnai vezeték épségéről tanúskodnak.
A Planet Budapest 2026 konferencián debütált az a hazai fejlesztésű ónalapú anódtechnológia, amely az energiatárolók kapacitásának megduplázását ígéri. A gyártás során akár 45 százalékos energiamegtakarítást kínáló eljárás iránt már a tengerentúli autógyártók és a kínai óriások is élénken érdeklődnek.
Trump akkor hoz tényleg újat a Közel-Keletre, ha teljesen új szabályokat vezet be.
Mikor lehet jó nemcsak a magyar és a szlovák vezetés, de a két nemzet közötti viszony is? Egy rendkívüli kötet újranyitotta a kérdést, és újra rá kellett döbbenni: a történelem máig ható propagandaértelmezése áll a két szomszéd közé.
A vezetékrendszer ellenőrzési üzemmódban már működésbe lépett.
Katonailag az USA már most hatalmas győzelmet aratott, kérdés ezt át tudja-e transzformálni politikai győzelemmé.
Irán határozottan állítja, képes rakétacsapásokat mérni Európára.
