Itt vannak az év legnagyobb geopolitikai győztesei és vesztesei!

2025-ben Donald Trump visszatért a Fehér Házba, az orosz-ukrán háborúban felsejlett a békekötés lehetősége, a Közel-Keleten befejeződött a gázai háború, Európának pedig szembe kellett néznie azzal, hogy egyedül kell támogatni Ukrajna háborúját. Mindeközben világszerte megerősödött az iszlamista mozgalom és az Izrael-ellenesség, több terrortámadás történt, Európa lakosaia pedig egyre inkább követelik a migráció szabályozásást. Új poltikusok tűntek fel a világpolitika színpadán, és több mozgalom pedig váratlanul kifulladt. Interjút készítettünk négy elemzővel, akik megosztották a Mandinerrel, hogyan látták az idei év eseményeit.

A legnagyobb vesztes Ukrajna

Robert C. Castelt, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója és a Magyar Nemzet főmunkatársa három nagy vesztes emelt ki:

• Európai Unió
• Irán
• Ukrajna

„Ami Ukrajnát és Iránt illeti, ez a veszteség egyértelműen mérhető a fizikai valóságban. Iránnak összeomlott a szövetségi rendszere, a nukleáris projektjeit sikerült bizonyos időre visszavetni, iszonyatos kár érte az országot, a ballisztikus rakétaprojektjét sikerült visszavetni, és az a három oszlop, amin az iráni hatalom állt mind meggyengült” – fejtette ki.

A szakértő emlékeztetett: Irán egy olyan hatalomként volt emlegetve, amely egy feltörekvő középhatalom. „Ez 12 nap alatt eltűnt” – jelentette ki Castel az izraeli-iráni háborúra utalva. 

Ukrajnával kapcsolatban elmondta: az ország nem tudta visszanyerni a kezdeményezést. „A nagy tavaszi ellentámadás óta elvesztette a kezdeményezést és a politikai támogatottság kezd nem fogyatkozni a nyugaton” – jelentette ki. A harctéren vesztésre áll, az infrasturktúrája pusztul, és a támogatása is csökkent. 

S ez ahhoz vezet, hogy az Európai Uniónak egyre nehezebb érvényesülnie. Tehát minél inkább a világ elmozdul a szabályokon alapuló világrendbe, a többpólusú, hosszú 19. századba , annál nehezebb lesz az Európai Uniónak működni, és látjuk azt, hogy gazdaságilag ott van a üllő és a kalapács között, az Egyesült Államok és Kína között. Katonailag elveszette az Egyesült Államok feltétlen támogatását, elvesztette azt a fajta ideológiai testvériséget, ami összekötötte az Egyesült Államokkal” –  fejtette ki Robert Castel. 

Ráadásul egyre többen úgy érzik, hogy az Európai Unió nem az, amit eredetileg ígértek a belépő országoknak. 

Végül egy mozgalmat nevezett meg győztesként: ez pedig a konzervatív, szuverenista mozgalom. 

„Látjuk, hogy előre törőben van egy ellenforradalom. Az Egyesült Államokban van ennek az egyik centruma, de látjuk azt, hogy Európába is kezdett visszatérni ez az ideológia. Ha van egy egyértelmű győztes, akkor ez a konzervatív gondolat” – jelentette ki Robert Castel. 

A legnagyobb győztes Kína

Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője elmondta, szerinte az év geopolitika győztese Kína és Hszi Csin-ping. 

 – mondta az elemző. Demkó Attila példaként hozta fel a pekingi katonai felvonulást, amelyen ott volt Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun, és rengeteg nem nyugati vezető. Egyedül Robert Fico volt jelen az európaiak közül. 

„A harmadik világ vezetői mind oda látogattak és tiszteletüket tették Pekingben Kína előtt, és ez bizony egy olyan dolog, amit kevés nyugati ország tudna megcsinálni. Ha populációt és gazdaságot nézzük akkor a világ nagyobbik fele ott volt” – tette hozzá. 

Még dobogós helyezést ért el az elemző szerint India. „India is a győztesek közé tartozik, hiszen a nyugat háborúzik Oroszországgal, ők pedig ebből kiprofitálnak” – jelentette ki, és hozzátette, hogy ebből is Kína profitál a legtöbbet.

 „A legnagyobb nevető harmadik az Kína, de nevető harmadiknak nevezhető India is” – mondta Demkó Attila. 

A szakértő a vesztesekkel kapcsolatban kijelentette: az európai hatalmaknak rendkívül rossz éve volt. 

„Ha a nagyhatalmi központokat vagy a világban tényezőt jelentő országokat nézzük, tehát mondjuk nem Ukrajnát, aki a háborúnak az abszolút vesztese, akkor az európai hatalmak a legnagyobb vesztesei az évnek. A világ nagy részén a brit-francia-német hang ereje nagyon nagyot csökkent” – monda a biztonságpolitikai elemző. Az EU két legfonosabb gazdasága a német és a francia válságban van, és lakosságuk egyre megosztottabb, vezetői egyre népszerűtlenebbek. „Ha megnézzük, hogy hogy áll Starmer Farage-zsal szemben, Merz az AfD-vel szemben, vagy Macron és az úgymond francia közép mondjuk a francia jobboldallal szemben, Le Penékkel szemben, hát ott rendkívül gyenge népszerűségeket látunk. Tehát belülről is meggyengült, gazdaságilag is meggyengült és a külső tekintélye is meggyengült az európai országoknak”. 

S ha ez még nem lenne elég az Európai Unió tekintélye is meggyengült. 

– jelentette ki a szakértő. 

Az elemző kijelentette: „egyértelműen kiderült, hogy bizottság meg egyes európai uniós tagállamok az európai jogot egy gumicsontként értelmezik, amikor a hasznukra válik, akkor így, amikor másként válik a hasznukra, akkor úgy És ez nem jó Európa jövője szempontjából.”

Ami a poltikusokat illeti Demkó Attila szerint a következő triónak volt a legrosszabb éve: Macron, Merz és Starmer. 

„Hárman állnak a dobogón. Nehéz megmondani, hogy ki a legnagyobb vesztes. De bizonyos értelemben a németek a mélyrepülése a legmegdöbbentőbb. Németország, mint gazdaság mélyrepülése, a racionalitásnak a mélyrepülése. Németország volt az ukrán háborúban az első egy-két évben Európán belül a normalitás hangja. Meg még Marcon. A normalitás hangja eltűnt a német vezetésből” – jelentette ki az NKE John Lukacs Intézetének programvezetője. 

Ez Trump éve volt

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője szerint az év legnagyobb geopolitikai győztese az Egyesült Államok elnöke. 

– jelentette ki az elemző. 

Arról is beszélt, hogy az amerikai elnök béketeremtésbe kezdett, és igyekszik lezárni az orosz-ukrán háborút. „Ennek nem tudjuk, hogy mi lesz a vége, de az kifejezetten jó, hogy az amerikai elnök belekezdett egy ilyen „béketeremtő hadműveletbe”, hogyha használhatom ezt a furcsa képzavart.”

Az elemző megjegyezte: az egyértelmű győztes mellett vannak lehetséges és csendes győztesek is. Csendes győztesnek nevezte Modi indiai miniszterelnököt. 

„Ugyan plusz vámot vetett ki rá az Egyesült Államok az orosz olaj miatt, de azt gondolom, hogy Modi sikeresen viszi tovább azt a klasszikus indiai politikát, ami arról szól, hogy ő a világ nagyhatalmai között egyensúlyoz” – mondta Erdélyi Rezső Krisztián.  

A Nézőpont Intézet elemzője Európán belül Orbán Viktort emelte ki. „Bár ez így elsőre fellengzősen hangozhat, – egy Magyarország méretű országhoz képest – de azért a helyzet mégiscsak az, hogy Európán belül a legnagyobb nyertes Orbán Viktor”. Ezt azzal indokolta, hogy a magyar miniszterelnök nem olyan típusú politikát folytat, mint az Európai Uniónak a jelentős része, de megjegyezte, hogy vannak más politikusok, akik elmozdultak szuverenista irányba.  „Képes olyan politikát folytatni a magyar miniszterelnök, hogy mind az Egyesült Államokkal, mind Oroszországgal, mind Kínával tudjon tárgyalni.”

A legnagyobb vesztesként Erdélyi Rezső Krisztián is az Európai Uniót nevezte meg. 

„Ez nekünk európaiaknak borzasztóan fájó, de a legnagyobb vesztes az egy intézmény, és ez az Európai Unió” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a negatív spirál nem Ursula von der Leyen alatt kezdődött. 

– mondta. 

Az elemző feltette a kérdést, hogy vajon mit mond az Európai Unióról, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere és egyben nemzetbiztonsági főtanácsadója nem ért rá Kaja Kallast fogadni. 

A vesztesek közül kiemelte Friedrich Merz német kancellárt is. „A német kancellár a szövetségi választások után kötött egy rossz koalíciót. A rossz koalíciónak a legnagyobb problémája az az, hogy azokkal a szociáldemokratákkal állt össze, akik az előző kormányzati ciklus problémáinak egy részét okozták”.

Az elemző a vesztesek közé sorolta a dél-amerikai kontinens baloldali vezetőit: Gustavo Petro kolumbiai elnököt, Maduro-t Venezuela vezetőjét. Mindkét vezető konfliktusba került Donald Trumppal a migráció és a kábítószerkereskedelem kérdésében. „Ezek közül a baloldali vezetők közül talán Lula az egyetlen, Brazília elnöke, aki talán kész is, meg talán egy picit képes is arra, hogy ebből a tömegből kiemelkedjen” – jelentette ki.

Erdélyi Rezső Krisztián a győztesek és a vesztesek mellett megnevezett egy „billegő” versenyzőt is, ez pedig az szélsőbaloldali Antifa mozgalom. 

– s emiatt a kettőség miatt az elemző ezt a radikális csoportot a billegő kategóriába helyezte, mert nem lehet eldönteni győztes-e vagy vesztes. 

Az iszlamisták reneszánsza 

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója elsőként a bevándorláskritikus pártokat emelte ki győztesekként. 

Ez azt jelenti, hogy azok a feltételezések, hogy »a migráció olyan, mint az időjárás, úgyse lehet mit csinálni, jönni fognak és nem tehetünk semmit « nos, ez teljesen hamisnak bizonyult” – jelentette ki. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója megjegyezte: Európában is erősödtek a bevándorláskritikus pártok, hiszen a német AfD és a Svéd Demokraták is egyre jobban szerepelnek a közvéleménykutatásokban. 

Marsai Viktor Magyarország szempontjából fontos győzelemnek nevezte Romániának, és Bulgáriának a schengeni csatlakozását. „Ez a határon túli magyarság miatt, és hogy az anyaországi magyarok könnyebben érhetik el a határon túliakat, egy nagyon komoly nemzetstratégiai eredmény” – jegyezte meg. 

Az év egyik győztesének nevezte a szélsősége iszlamista mozgalmakat. Három jelentős győzelmük volt: 

•   Szíria elnökének fogadtatása nemzetközi szinten
•  Oroszország elismerte a tálib kormányt
•  Száhel terrorcsoportjainak előretörése 

„Győztesként ki lehet emelni Ahmed Huszein as-Sará szír elnököt, akit a Fehér Házba fogadtak. A kőkemény dzsihadisták politikai konszolidációját jelzi, hogy Oroszország elismerte a tálibokat, mint hivatalos afgán kormány. S ha megnézzük a száheli csoportokat, az előretörésük töretlen, és igazából épp a szír és az afgán példa lebeg a szemük előtt. Például Maliban a hírek szerint már zajlanak a tárgyalások, hogy hogyan lehet a katonai juntát megbuktatni, és egy félig civilnek eladott terrorkormányt beiktatni” – fejtette ki a Migrációkutató Intézet igazgatója. 

Az idei éve egyik nagy vesztesének az afrikai demokráciát nevezte. 

„Az afrikai demokrácia nagy vesztese volt ennek az évnek. Folytatódott a puccshullám, Madagaszkár, Benin sikertelen puccsa, Bissau-Guinea. Az afrikai demokratizálódás visszafelé halad” – mondta a szakértő. 

Az elemző a vesztesek közé sorolta még Ukrajnát is. 

A nagyon erős Ukrajna-párti narratíva is kezd megkopni, nem beszélve arról, hogy az amerikai adminisztráció is nagyon kemény feltételeket kér tőle” – magyarázta Marsai Viktor. A vesztesek dobogójára még felkerült Nicolás Maduro venezuelai elnök is, aki idén konfliktusba került Donald Trumppal, és se az oroszok, se a kínaiak nem álltak ki mellette. 

Nyitókép: Mandiner Grafika

***