Nem kellett sokat várni: Kapitány István belengette az orosz gázról és kőolajról történő leválást
A Tisza Párt új főtanácsadója, a Shell holland–angol multinacionális olajvállalat korábbi alelnöke nem kertelt az ATV műsorában.

A német gazdaság is azután kezdett bedőlni, hogy levált az olcsó orosz kőolajról és földgázról, engedelmeskedve az értelmetlen szankcióknak.

A mai napig fizeti az árát a szankciós politikának az Európai Unió, különösen Németország, ahol az elmúlt négy évben több mint 200 ezer munkahely szűnt meg az ipar területén, miközben teljes iparágak mentek egyik pillanatról a másikra tönkre – írta a Világgazdaság.
Mint írták, mindez talán soha nem történik meg, ha Európa legfejlettebb gazdasága nem úgy dönt, hogy leválik az olcsó orosz olajról és földgázról. Az összeállításból kiderült, hogy

minden hónapban 10 ezer munkahely szűnik meg Németországban, és csak tavaly 124 ezer embert kellett kirúgniuk az iparvállalatoknak a kedvezőtlen gazdasági feltételek miatt.
A gazdaság gerincét adó ipar azonban nem csak a németeknél van bajban, hanem szerte Európában. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt négy évben nagyságrendileg egymillió munkahely szűnhetett meg a kontinensen, és olyan iparágak, mint a vegyipar vagy az acélipar, mentek tönkre.
Németország az intő jel: százezer munkahely megszűnését és gyárbezárásokat hozhat, ha Magyarország leválik az olcsó orosz olajról és gázról a Tisza Párt terve szerint – hívták fel a figyelmet.
A cikkben arra is rámutattak, hogy az iparosodott gazdaságok szenvedésének oka egyértelműen a megdrágult termelés. Hiába voltak figyelmeztető jelek már korábban is, hogy az erőltetett zöldpolitikáért órirási árat fog fizetni az EU, a Von Der Leyen vezette Európai Bizottság minderre fittyet hányva az orosz–ukrán háború kitörése után úgy döntött, hogy kizárja az unió területéről az orosz enerigahordozókat.
Így az addig jól működő német modell, amely az olcsó orosz energiára és a modern technológiára épült, egy csapásra vesztette el érvényességét
– húzták alá.
Míg 2020 előtt a német nagykereskedelmi áramár átlagosan 40 euró körül alakult megawattóránként, 2022-ben már 235 euró volt, ez ugyan korrigált, de még 2025-ben is meghaladta a 120 eurót, azaz háromszoros energiár-növekedés történt pár év alatt. Mindez persze nem független attól, hogy Európában felrobbant a földgáz ára, a 2022-es szankciós politika hatására ugyanis a vezetékes földgáz helyzett a drágább LNG-t választotta a kontinens – magyarázta a gazdasági lap.
De hozzátették, hogy a látványos visszaesésekben a drága termelés mellett a kínaiak által gerjesztett, fokozódó piaci verseny is szerepet játszik, ami a prémiumgyártók üzleti eredményeiben is megmutatkozik.
Az pedig csak „hab a tortán”, hogy éppen
az a Kína veszi meg az olcsó orosz energiát, amely eleve versenyképesebben termel, mint az európai cégek, hogy aztán itt Európában eladja a saját termékeit.
Emléeztettek, hogy bár Magyarországot sem kímélte az elmúlt pár év, feltűnő, hogy idehaza sokkal inkább gyárépítésekről és beruházásokról szóltak a hírek.
Hazánk azért úszta meg nagyobb sokk nélkül az elmúltéveket, mert végig kitartott azon álláspontja mellett, hogy a versenyképesség alapja a megfizethető árú energia, amely nélkül nem lehet ma a világpiacon versenyképesen termelni. Ezért ment szembe a magyar kormány, és vállalt számtalan konfliktust a brüsszeli törekvésekkel, amelyek állandóan az orosz energiahordozók teljes kitiltását akarják elérni.
A megdráguló termelés hatására a német vállalatok közül több is úgy döntött, hogy Magyarországra hozzák a termelésüket. Ilyen volt a Mercedes vagy a BMW. Míg előbbi a teljes A osztályt hozza át a kecskeméti gyárába, addig a stuttgarti vállalat minden reménye jelenleg a Debrecenben készülő iX3-ban van. A munkaerőköltség mellett legalább annyit nyom a latba a számukra, hogy mennyibe kerül a gyártás energiaköltsége.
A Világgazdaság cikkében felidézték, hogy Magyarországon a Barátság kőolajvezeték január végi leállása óta élénk vita kezd kibontakozni a hazai nyilvánosságban arról, hogy megéri-e az orosz olaj, a kockázat és az azzal járó minden konfliktus az unióban, vagy érdemes lenne átállni az Európában használt Brent típusú olajra.
Nem meglepő módon a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy nem szabad az orosz olajat kizárni az energiahordozók közül, mivel az jelentős drágulást hozna a hazai üzemanyagárakban, ami akár ezer forintos benzinárakat is eredményezhetne.
Ezzel szemben a Tisza Párt véleménye messze nem ilyen egyértelmű: ugyan mindig a diverzifikációt hangsúlyozzák, de a sorok között olvasva az látszódik, hogy nem tartanák „ördögtől valónak” az orosz energiahordozók kivezetését. Ezt a feltételezést erősíti Kapitány István, a Tisza gazdasági miniszterjelöltjének korábbi Facebook-posztja, melyben a cseheket hozta fel pozitív példaként, akik annak ellenére, hogy áttértek a Brentre, mégis olcsóbban tankolnak.
Tarr Zoltán, a Tisza Párt második embere már félreérthetetlenül arról beszélt a Politicónak, hogy a MOL-t azért akarják átalakítani, hogy leváljanak az orosz enerigahordozókról, tette mindezt egy olajválság kellős közepén.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza Párt új főtanácsadója, a Shell holland–angol multinacionális olajvállalat korábbi alelnöke nem kertelt az ATV műsorában.

Ezt is ajánljuk a témában
Az üzem futószalagjairól a BMW új Neue Klasse modelljei, köztük a teljesen elektromos iX3 utcai terepjárók fognak legurulni.

