Nagyobb, hosszabb és vágatlan, állt annak idején a South Park mozifilmjének plakátján, és ugyanez igaz az új egész estés Star Wars-kalandra is. A mandalóri és Grogu épp azt nyújtja, amit ígér, mégis sokaknak okozott csalódást.
„Át lettem verve. Fizetem a brutál drága Disney+-t, hogy meg tudjam nézni az általam kedvelt sorozatokat, erre lehúznak egy mozijegy árával egy olyan produkcióért, amely meg sem ugorja A mandalóri színvonalát, illetve gond nélkül beilleszthették volna a szériába is plusz epizódként” – fogalmazta meg ennél jóval kevésbé cizelláltan a felháborodását egy hozzászóló a Letterboxd nevű filmes portálon. A kritikusok pedig szintén össztűz alá vették A mandalóri és Grogut, bár ha valamivel nem lehet vádolni az új Csillagok háborúja-kalandot, akkor az, hogy zsákbamacskát árulna.
A televíziós sorozat a lehető legjobbkor debütált, 2019-ben egy hónappal azelőtt mutatták be az első részt, hogy az új trilógia záróepizódja, a Skywalker kora nézők millióit ábrándította ki. A mandalóri a televíziós produkcióhoz mérten enyhén szólva is brutális látványvilágával, a menő címszereplőjével, az általa pártfogolt – mindenki által Baby Yodának hívott –, szuper aranyos Groguval visszaadta a reményt a rajongóknak. Amikor pedig jött a járvány, oázisként hatott a sivatagban, hogy külcsín tekintetében méregdrága mozifilmeket idéző Csillagok háborúja-sztorikat nézhetünk a nappalink fogságában.
Aztán véget értek a mézeshetek.
A Disney nyilván mindig is szélsőségesen kapitalista modellt követett, a siker hatására orrba-szájba elkezdték gyártani az újabb és újabb Star Wars-sorozatokat, mondhatnám, hogy hullámzó minőségben, de valójában általában nem is fodrozódott a víz felszíne, a többségük unalmas és lapos volt. A tömegtermeléssel pedig elérték, hogy sok olyan rajongó is egyre nagyobb apátiába süllyedve nézze ezeket, akik korábban beleborzongtak a Csillagok háborúja taktusaiba.
És mindennek következtében olyasmi történt,
amiről nem gondoltuk volna korábban, hogy megeshet.
Mozikba került hét hosszú év után egy Star Wars-film, és mégsem lehetett a levegőben azt érezni, hogy eseményszámba menő premierről van szó. A Burger Kingben elkezdtek árulni a címszereplőkkel díszített poharakat, de egyébként nem kellett különösen kő alatt élni ahhoz, hogy valakinek elmenjen a füle mellett, Lucas világa megint visszatért a nagyvászonra.
A film az első hétvégén szép, de azért nem kiugró nézőszámokat hozott, mindez pedig annak tudható be, hogy a Disney a saját csapdájába esett. Egyrészt sokan valószínűleg kiégtek a töméntelen mennyiségű sorozat után, másrészt szokás mondani, hogy ugyanaz akaszt fel, aki korábban megkoronázott. Azok, akik imádták A mandalórit a mozifilmes látványvilága miatt, most valóban úgy érezhetik,
hogy semmi extrát nem kaptak a nagyvásznon.
Ami egyébként nyilván nem igaz, elköltöttek több mint százhatvanmillió dollárt az egész estés etapra, könnyen belátható, ha egy-egy epizód is ennyibe fájt volna, már régen csődbe ment volna a Disney. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy néhány grandiózus akciójelenetet leszámítva nem sokban különbözik attól, mintha egy dupla rész a streamingen debütált volna.
És sokan kifogásolják azt is, hogy a sztori nem éppen nagyszabású, sőt, egyáltalán nem az. Dióhéjban arról van szó, hogy a címszereplőknek fel kell kutatniuk az Új Köztársaság megbízásából Jabba fiát információkért, aztán nyilván egyre komolyabb kalandokba keverednek, de valójában nem történik semmi olyasmi, ami átírná vagy új megvilágításba helyezné a kánont. Ahogy lényegében a sorozatra is igaz volt; a sisakos fejvadász mindig különféle küldetéseket teljesített, és bár volt az évadokban egy átfogó sztoriszál, lényegében random sorrendben is élvezhetőek lennének az egyes epizódok.
Mondhatni, a Disney ezúttal szembement a tipikus kapitalista logikával, miszerint feltétlenül még nagyobbat kell durrantani, előrángatni egy korábbinál is hatalmasabb szupergonoszt, vagy megismételni korábban látott eseményeket még lehengerlőbben – miként tették azt a harmadik trilógia esetében, vagy teszi azt jelenleg is a Marvel vagy az Avatar. Mondhatni,
mertek kicsik lenni,
és szimplán elmesélni ismerős szereplőkkel és helyszínekkel egy olyan történetet, amely nem árnyalja ezt a világot, hanem játszótérként tekint rá.
Viszont ez a játszótér még mindig izgalmasabb, mint amilyeneket a képregényfranchise-ok építenek, nem véletlen, hogy az utóbbiakat megvető Martin Scorsese is szerepet vállalt benne. Igaz, csak egy lényt megszólaltatva, amiről mi persze le is maradunk, ha magyar nyelven nézzük a mozit, miként szinkronos verzióban Pedro Pascal sem dolgozik meg a pénzért, hiszen alig egy percre veszi le a sisakját. Viszont a karaktere még mindig menő,
Grogu továbbra is aranyos, amire az alkotók gátlástalanul rá is játszanak, szerencsétlen két lépést nem képes úgy megtenni, hogy a nézéséből és a járásából ne áradjon a cukiság.
Mindez a cinikus nézőkből akár ellenérzést is kiválthat, de összességében értem is a fanyalgó rajongókat, meg nem is. Hiszen, ha van olyan film, ami pontosan azt kínálja, mint amit ígér, A mandalóri és Grogu biztosan azok közé tartozik. Nyilván izgalmasabb lett volna, ha sikerül új színt adni a sorozathoz, de a nagy kísérletezés könnyen visszafelé is elsülhetett volna. Az pedig senkinek sem hiányzik, hogy még többet veszítsen a renoméjából a Csillagok háborúja.
A mandalóri és Grogu – amerikai fantasy, kalandfilm. Május 21-től a Fórum Hungary forgalmazásában országszerte a mozikban.
Nyitókép: A mandalóri és Grogu. (Fórum Hungary)
Dolph Lundgren nem véletlen nem lett A kategóriás akciósztár, a rendező pedig soha többet nem készíthetett mozifilmet. Ezért is érthetetlen, miért érkezik június 4-én a He-Man – A világ ura méregdrága remake-je.
Több rekord is megdőlt az álomgyárban.
Háromnegyed óra intenzív és zsigeri akció hardcore metálra komponálva, mégis keserű szájízzel távozunk.
Új szakember veszi át a Lucasfilmet, és a most debütált sorozata alapján nem biztos, hogy képes helyreállítani a Star Wars renoméját.
Korántsem tragikus sci-firől van szó, de Vince Vaughn dupla főszerepléséből többet is ki lehetett volna hozni.
Ezen a hétvégén, szombaton tartják a Múzeumok éjszakáját is, ezért a lezárás várhatóan sokakat érint.
„Rákos vagyok, és agresszív a betegség” – fogalmazott a műsorban.
Újra elutasították a ghánai játékos kanadai vízumkérelmét.
