A demokraták ülve maradtak. Mi több, a híres Squad-tagok, mint Ilhan Omar és Rashida Tlaib, hangosan bekiabáltak az elnöknek, utóbbi pedig a trágár „FUCK ICE” kitűzővel próbált pszeudo-aktivistát játszani. (Az ICE az amerikai bevándorlási rendészet, amely karhatalmi eszközökkel kutatja fel és utasítja ki az illegális bevándorlókat – a szerk.) Ilhan Omar Amerika-ellenes bűnlajstroma már igen mutatós. Legutóbb mint a szomáliai közösség vezetője és a szomáliai korrupciós üggyel érintett állam, Minnesota képviselője visszhangzott nevétől a sajtó. Trump többször kihangsúlyozta, hogy Amerika nyitva áll a legális bevándorlók előtt, akik azért jönnek, hogy hozzátegyenek az amerikai sikerhez. Trump mindig illegális idegenekről beszélt (hivatalos jogi terminus), nem bevándorlókról általában – az NYT mégis „bevándorlási problémaként” fordította. Nüansznak tűnik, de a jelenlegi légkörben Amerikában ezek a nüanszok számítanak. Ezek a nüanszok járulnak hozzá a minnesotai tragédiákhoz, amikor is felhergelik az embereket azzal, hogy Trump senki külföldit nem akar itt látni. Az igazság az, hogy a több százezer deportálásnál egyértelműen vannak hibák, és lesznek is. Ez nem volt másképp Obama esetében sem, aki több mint 3 millió illegálist toloncolt ki. Trump most 700 ezer körül jár, és 1,5 millió ember élt az öndeportálás lehetőségével.
Ez utóbbi egy humánus és egy (túl) korrekt ajánlat az amerikai állam részéről: aki magát kitoloncolja a CBP Home app-on keresztül, az kap 2600 dollár lelépési pénzt és ingyen repülőjegyet haza.
Én még nem találtam olyan ügyet, amit, ha elolvastam az „apróbetűs” részt a kitoloncolás okáról, ne lett volna jogos; ahol hiba történt, ott a célszemély visszajöhetett.
A külpolitikai részben szó volt egy olyan pontról, amiről szerintem Európában és Magyarországon is feltűnően kevés szó esik. Trump kimondta, Irán már most ballisztikus rakétákkal rendelkezik, amelyek elérik Európát, és dolgoznak azon, hogy az USA-t is elérjék. Ezt annak fényében, hogy Trump tíznapos ultimátumot adott a békére (nukleáris ambíciói feladására), s közben masszív katonai készültség van Közel-Keleten, igencsak fontos tudomásul venni. Ha eszkalálódik a helyzet, az olajárrobbanás azonnal érződik nálunk is: benzinkutak, rezsi, infláció, migrációs hullámok. Európában és így Magyarországon ez közvetlen biztonság- és gazdaságpolitikai kérdés – Irán nem csak Amerika és Izrael hisztije. Ukrajnáról (pont a 4. évforduló előestéjén) Trump csak annyit mondott: „nagyon keményen dolgozik” a konfliktus befejezésén, és ha ő lett volna elnök, ez meg sem történt volna.
Manapság valahogy úgy néz ki a kétlaki élet, hogy az amerikai sajtó attól hangos, hogy egy iráni eszkalálódás hozza el a 3. világháborút, míg az európai sajtó, kezdve Zelenszkij friss BBC-s interjújától, azt tárja elénk, hogy vagy már most zajlik a 3. világháború, vagy ha az ukrán–orosz háború nem csendesül, akkor azt hozza magával.