A baráti Venezuela kiesése után a kommunista szigetállam az összeomlás szélén áll, ezért az elnök szerint azt csinálhat vele, amit akar.
Donald Trump amerikai elnök szerint Kuba történelmi fordulóponthoz érkezett, és nem zárható ki az amerikai beavatkozás sem – derül ki a Politico beszámolójából. Az elnök egy, a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: úgy látja, a szigetország „a végét járja”, és akár az Egyesült Államok is szerepet vállalhat a jövőjében.
Trump kijelentette:
megtiszteltetés lenne” számára „átvenni” Kubát, és arra utalt, hogy Washington „bármilyen formában” beavatkozhat.
Hozzátette: Kuba jelenleg rendkívül meggyengült állapotban van, ami szerinte lehetőséget teremt az amerikai fellépésre.
A kijelentések időzítése nem véletlen: Kuba súlyos gazdasági és energetikai válsággal küzd. A napokban az egész szigetet érintő áramszünet bénította meg az országot, miközben a kubai gazdaságot sújtó üzemanyaghiány is egyre súlyosabb.
A helyzetet tovább rontotta, hogy az Egyesült Államok fellépése nyomán megszűnt Venezuela kulcsfontosságú támogatása. Kuba hosszú éveken át a dél-amerikai országtól kapott olajszállításokra támaszkodott, ám Nicolás Maduro hatalmának megingása és Washington beavatkozása után ezek a források elapadtak.
Trump nyíltan el is ismerte:
az amerikai lépések közvetlenül hozzájárultak a kubai válság elmélyüléséhez.
Mint fogalmazott, az Egyesült Államok „elvágta az összes olajat és pénzt”, amely Venezuelából érkezett.
Az elnök korábban még „baráti átvételről” beszélt, most azonban már egyértelműbb, keményebb hangot üt meg. Kijelentései arra utalnak, hogy Washington többféle forgatókönyvet is mérlegel, miközben kubai-amerikai aktivisták is sürgetik a nyomás fokozását a kommunista vezetés leváltása érdekében.
A Mandiner már korábban beszámolt arról, hogy hogy Donald Trump tudatos stratégiát épít Latin-Amerikában.
Az „Amerika Pajzsa” elnevezésű katonai szövetség célja a térség biztonsági átrendezése, amelynek része lehet a Kuba feletti ellenőrzés megszerzése is.
A miami találkozón Trump egyértelművé tette: Kuba szerinte a „végnapjait éli”, és Washington már tárgyalásokat is folytat Havannával. A mostani nyilatkozatok így egy tágabb geopolitikai tervbe illeszkednek, amelyben az Egyesült Államok igyekszik újraértelmezni befolyását a térségben.
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump Miamiban, saját üdülőhelyén gyűjtötte össze Latin-Amerika meghatározó jobboldali vezetőit, hogy útjára indítsa a „Amerika Pajzsa” nevű katonai szövetséget. Az elnök a kartellek teljes felszámolását, Kuba közeli „átvételét” és a venezuelai helyzet rendezését tűzte ki célul.
***
Fotó: Jim WATSON / AFP
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy mi lett napjaink legfontosabb kérdése.
„Már sosem lesz olyan, mint a háború előtt, elsősorban az Egyesült Államok és Izrael számára” – jelentette be az iráni Forradalmi Gárda.
Ukrajna nekimegy mindenkinek, ez lehet a magyar határ melletti terror-előkészület hátterében. Zelenszkijt nem érdekli a globális energiaválság.
A vita ma már nem csupán gazdasági természetű, hanem stratégiai jelentőségű kérdés az egész térség számára.
Heorhij Tihij szerint nem azt a kérdést kell feltenni, hogy mikor indul újra az olcsó orosz energia a vezetéken, hanem hogy „hogyan szabaduljunk meg az orosz olajtól Európában, amely fenyegeti a kontinens biztonságát”. Az ukránok is derékba törnék a magyar rezsicsökkentést, és a védett üzemanyagárakat.
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
Kazahsztán készen áll szállítani, a Mol pedig bármikor kérheti a következő adagot.
Nem volt különösebben nehéz dolguk...
Történelmi pillanatnak lehetünk tanúi: hétfő este az Artemis II négyfős legénysége messzebb merészkedik az űrbe, mint korábban bármelyik emberi lény. Az Orion űrhajó már a Hold közvetlen közelében jár, a NASA pedig élőben közvetíti a misszió legkritikusabb óráit.
