Orosz beavatkozás itthon, 2016-ban Amerikában, Hunter Biden laptop-ügyében, több választásban és mindenhol? A nyugati baloldal az orosz beavatkozás vádját használja arra, hogy összeoroszozza és hitelteleníteni próbálja jobboldali ellenfeleit. Két részes cikkben mutatjuk, hogyan!
Titkosszolgálati értesülésekre hivatkozva felbukkant egy olyan hír az ellenzéki médiában, hogy hazánkba érkeztek volna magasrangú oroszok Orbán Viktor kampányának megsegítésére. Más szerzők azonban rámutatnak, hogy titkosszolgálati forrásokra hivatkozni nem megbízható dolog. Azt, hogy az „orosz beavatkozásra” való hivatkozás fel fog bukkanni a kampányban az ellenzék részéről, szinte borítékolni lehetett, jó tíz éve ugyanis a nyugati közbeszédben felemelt téma lett: Donald Trump 2016-os megválasztásától Hunter Biden laptopügyén át a populistának nevezett pártok felfutását, valamint a román és a moldáv választásokat is igyekeztek összekenni az oroszokkal, az Európai Parlament 2019-es határozata azzal vádolja a populista-jobboldali pártokat, hogy orosz segítséggel építik magukat. Az orosz beavatkozás réme az EU-s Demokráciapajzs intézkedéscsomagnak is az egyik hivatkozási alapja.
De több baj van vele:
Az első részben szóba kerül:
A második részben pedig erről olvashat:
Lássuk, hogy mi a mostani ügy, mi derült ki Amerikában 2016-tal és Hunter Biden laptopjával kapcsolatban, miért izgul az EU, és mi ez az egész összeesküvés-elméletbe hajló hisztéria.
„Több európai nemzetbiztonsági forrástól származó, egybehangzó információ szerint a Kreml egy politikai technológusokból álló csapatot bízott meg azzal, hogy avatkozzon be a 2026 áprilisi magyar parlamenti választásba. A cél a források szerint rendkívül egyszerű: Orbán Viktor hatalomban tartása” – írta nemrég Panyi Szabolcs baloldali újságíró a Facebookon és a VSquare hírlevélben. Hozzátette: „forrásaim szerint a Budapestre telepített csapat egyelőre három főből áll, és a GRU, az orosz katonai hírszerzés megbízásából dolgozik a nagykövetségen – bár egyelőre nem tisztázott, hogy már aktívak-e.” Panyi a VSquare értesüléseire hivatkozott, illetve „közép-európai nemzetiztonsági forrásokra”. Azóta a Financial Times is a sztori mögé állt.
Érdekesség, hogy a VSquare közép-európai oknyomozó hírportál a honlapján feltünteti a National Endowment for Democracyt (NED), a Donald Trumpék által fkipucolt USAID-et és a German Marshall Fund of United Statest (GMF), mint finanszírozót. (Hogy a NED és a GMF miként pénzelt ellenzéki projekteket itthon, arról itt írtunk.) Ezek a szervezetek ugyanannak az átláthatatlan globális liberális NGO- és alapítványi világnak a részei, amelynek a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány is. (Hogy a USAID miként támogatott magyar liberális projekteket, arról itt írtunk, arról pedig, hogy mik az amerikai támogatáspolitika gyökerei, itt.)
A VSquare tagja a Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) szervezetnek is, amiről 2024-ben derítette ki egy nemzetközi újságírócsapat, hogy eltitkolta, hogy dollármilliókat kap az amerikai kormányzati szervektől és más szervezetektől (USAID, NED, külügy, Soros), és ez konkrétan a költségvetése 52 százalékét így fedezte. Drew Sullivan, az OCCRP elnöke azt is megjegyezte egy riportban, hogy szervezete 5-6 országban felelős kormányváltásért, az OCCPR-ről szóló leleplező riport egyik német szerzőjét meg leoroszügynöközte. Magyarán
a VSquare finanszírozói maguk is a külföldi beavatkozás eszközei.
Ezt is ajánljuk a témában
Leleplezte a német közmédia az OCCRP-t – volt ott Sorostól kezdve amerikai befolyásig minden –, azonban a riportjukat letiltották. Ám volt egy bökkenő: az adás kikerült a netre, s mások is kitálaltak. Mutatjuk!
A Szombathy Pál volt Magyar Hírlap- és Index-főszerkesztő által szerkesztett Outsider Facebook-oldal azzal reagált erre, hogy rámutatott, hogy a különféle titkosszolgálatoktól származó információ sosem megbízható, ezért nevezik őket titkosnak, és bár néha lehet érdekük, hogy valóságos információkat szivárogtassanak ki, ezt a konkrét esetekben nem nagyon lehet tudni: „titkosszolgálati infókat elfogadhatsz, de ellenőrizni azokat képtelenség – hacsak már nem te is a rendszer része vagy, amit amúgy ügynöknek hívnak, s egyébként ősi mesterségbeli rokona a riporternek a politikatörténelemben.” Hozzátették:
„mi a garancia arra, hogy titkosszolgálatoktól érkező, nyilvánosságba került információk igazak? Semmi. Hogyan ellenőrizhető igazságtartalmuk? Sehogy, ha profi az a szolgálat. Ha kívül vagy, kiszolgáltatott vagy, akit bármikor manipulálhatnak; ha viszont te is belül, akkor már munkatárs vagy – ergo csak kifelé újságíró.”
Emlékezetes, hogy a Demokrata Párt és Hillary Clinton elnökjelölt-jelölt azzal támadta 2016-ban Donald Trumpot, hogy az oroszok, Vlagyimir Putyinnal az élen, az ő pártján avatkoztak be az amerikai választási kampányba.
Az ügyet Rober Mueller volt FBI-igazgató (2001-2013) vezette bizottság vizsgálta ki. Muellert 2017 május 16-án fogadta Donald Trump, hogy arról egyeztessenek, úrja kinevezze-e az elnök Muellert az FBI élére. Nem nevezte ki – majd másnap Rod Rosenstein helyettes államügyész kinevezte őt annak a speciális bizottságnak az élére, ami a 2016-os elnökválasztásokkal kapcsolatos orosz befolyást volt hivatott vizsgálni. A 2019-ben megszületett jelentésnek egy rövidített, 448 oldalas verzióját publikálták.
Mueller következtetése az, hogy bár az oroszok megpróbáltak „átfogó és szisztematikus módon” beavatkozni a 2016-os választásba, ezzel igyekezvén „fokozni a társadalmi viszályt”, ám
az „nem bizonyosodott be, hogy a Trump-kampány tagjai összeesküdtek vagy együttműködtek volna az orosz kormánnyal a választási beavatkozást tekintve.”
Az sem bizonyosodott be, hogy az orosz beavatkozási kísérletek jelentősen alakították volna az amerikai választók tömegeinek álláspontját.
Ezzel együtt a PolitiFact tényellenőrző portál azt bizonygatta 2017-ben, hogy az év hazugsága, hogy az orosz választási beavatkozás egy felépített sztori.
Viszont a The Intercept című lap oknyomozója, az egyékbként baloldali és Donald Trumpot sokat kritizáló Glenn Greenwald, aki korábban jogászként dolgozott, megalapozatlannak találta a 2016-os választásokba Trump oldalán való orosz beavatkozás vádját, és kritizálta az amerikai médiát, amiért, mikor kiderült, hogy tévesek a vádak, megpróbálta ezt az információt minél inkább elrejteni.
2025 nyarán aztán Tulsi Gabbard, a titkosszolgálatok vezetője nyilvánosságra hozott pár dokumenumot, ami alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a 2016-os választások előtt az amerikai szolgálatok elhanyagolhatónak tekintették az orosz beavatkozás lehetőségét.
A Fox News Digital megszerezte az Obama számára készült, 2016. december 8-i elnöki összefoglaló titkosítás alól feloldott példányát, amelyet a Belbiztonsági Minisztérium készített a CIA, a Védelmi Hírszerző Ügynökség, az FBI, a Nemzetbiztonsági Ügynökség, a Belbiztonsági Minisztérium és a Külügyminisztérium és nyílt forráskódú jelentései alapján. Eszerint „nagyon valószínűtlen”, hogy az oroszok be tudnának úgy avatkozni, hogy az megváltoztassa a szavazók tömegeinek álláspontját, illetve más kísérletek sem jártak sikerrel például a választási infrastruktúra megtámadása. Ezután született egy elnöki döntés pár orosz szankcionálásáról. 2017 januárjában pedig már olyan anyagok születtek a titkosszolgálatoknál, amelyek teljes ellentétben voltak az addigiakkal.
Tulsi Gabbard szerint a Trump oldalán való orosz beavatkozásról szóló sztorit Barack Obamáék találták ki.
A baloldal szerint ez az egész nem igaz.
Kapcsolódó vélemény
Robert Muellernek nem sikerült bebizonyítania, hogy összejátszott Donald Trump az oroszokkal 2016-ban. Mit jelent mindez?
Volt viszont később egy érdekes csavar a történetben: ha valaki, akkor lehet, hogy éppen Hillary Clinton játszott össze az oroszokkal.
Mint a The Federalist akkor írta: John Ratcliffe, az amerikai kormányzat kvázi titkosszolgálati minisztere által a kongresszus képviselőinek küldött, 2020. szeptember 29-i levelében az állt, hogy
az oroszok tisztában voltak vele 2016-ban, az amerikai elnökválasztások előtt, hogy Hillary Clinton kampánygépezete és a Demokrata Párt az oroszokkal való összejátszással akarja vádolni Donald Trumpot, sőt az amerikai elhárítás vezetői tudtak arról, hogy az oroszok tudják ezt.
Sőt, John Brennan, a CIA akkori igazgatója egy ponton kézzel írt feljegyzésben arról tájékoztatta Barack Obama akkori elnököt és a nemzetbiztonság vezetőit: Oroszország értékeli, hogy Hillary Clinton akkori külügyminiszter és demokrata elnökjelölt jóváhagyott egy tervet 2016. július 26-án „Donald Trump lejáratására azáltal, hogy botrányt robbantak ki úgy, hogy azt állítják, hogy az orosz titkosszolgálat beavatkozott az oldalán”. Brennan személyesen is beszámolt minderről az elnöknek.
Ahelyett azonban, hogy nyomozás indult volna azzal kapcsolatban, hogy az oroszok hogyan jutottak hozzá a Clinton-kampány bennfentes információihoz, az FBI egy állítólagos orosz kémtől szerzett, igazolatlan információk alapján szerzett engedélyt a Trump-kampány elleni nyomozásra – írta akkor a The Federalist, linkelve az erről szóló hivatalos dokumentumot.
Pár nappal azután, hogy az oroszok tudomása szerint elindult Clintonék Trump-ellenes akciója, az FBI elindította a nyomozást az oroszok esetleges beavatkozásáról Trump oldalán – az akció fedőneve Crossfire Hurricane volt.
Az információk szerint FBI-nyomozás jelentős részben egy volt brit kém, Christopher Steele által összeállított dosszién alapult. Steele-t a Fusion GPS nevű cég alkalmazta, a Fusion GPS-t pedig a Clinton-kampány és a Demokrata Párt vezetősége, a Democratic National Committee (DNC) bérelte fel, hogy terjessze azt a pletykát, hogy Trump titokban összedolgozik Putyinnal. A Steele-dossziét nyilvánosságra hozták 2017-ben, és kiderült, hogy megalapozatlan állításokkal van tele.
Azonban akkoriban Steele és a Fusion GPS a Putyinhoz közelálló orosz oligarchának, Oleg Gyeripaszkának is dolgozott.
Steele-dosszié állításainak nagy része egy embertől származott, aki az orosz Igor Dancsenko volt. Dancsenko FBI-jal való beszélgetéseit még 2017-ben hozták nyilvánosságra, s hogy ő volt a Steele-dosszié fő forrása, azt 2020 nyarán erősítették meg hivatalosan. Néhány, végül nyilvánossá minősített titkosszolgálati irat szerint az amerikai hatóságoknak erős volt a gyanúja, hogy Dancsenko szoros kapcsolatban áll az orosz titkosszolgálattal.
Az is kiderült, hogy az FBI korábban már nyomozott Dancsenko után, és nemzetbiztonsági veszélyforrásként tekintett rá. A nyomozást csak azért zárták le, mert Dancsenko Oroszországba távozott. A Trump-kampányhoz közelálló Carter Page elleni nyomozás is a Dancsenkótól származó információkon alapult.
Persze az Outsider állítása minderre is igaz: ezek az információk kerültek napvilágra, de hogy pontosan mit csináltak különféle titkosszolgálatok és kik hogyan próbáltak beavatkozni az oroszoktól Clintonékig, s hogy Mueller jelentése mennyire tükrözi a valóságot, azt valójában nem tudhatjuk.
Ezt is ajánljuk a témában
Gyanús orosz alakokkal dolgozott együtt a Clinton-kampány 2016-ban, hogy Trumpot azzal vádolja, hogy Putyin az ő oldalán avatkozik be a választási kampányba, sőt az oroszok az egész akcióról előre tudtak – derült ki nemrég nyilvánosságra került dokumentumokból.
Hunter Biden laptopjának sztoriját a New York Post robbantotta ki 2020 október 14-én, a novemberi elnökválasztások előtt.
Eszerint az akkor még elnökjelölt Joe Biden fia 2019 áprilisában egy delaware-i számítógép-szervizben hagyta laptopját, amiért sosem ment vissza és sosem fizetett érte. A szabályzat szerint az otthagyott laptopok egy idő után a bolt tulajdonába kerülnek, a tulaj pedig 2019 decemberében átadta azt az FBI-nak (egyes információk szerint az FBI kereste és bekérte a laptopot), de értesítette volt New York-i polgármestert, egyben Trump-jogászt, Rudy Giulianit. A merevlemez tartalmáról a Trump-tanácsadó Steve Bannon értesítette a lapot, a merevlemezről pedig Giuliani adott át egy másolatot a Postnak.
A MacBook Pro típusú laptopon talált levelezésekből az derült ki, hogy Hunter Biden dolgozott egy Burisma nevű ukrán energiacégnek, emellett arra lehetett következtetni, hogy Biden a cég képviselőjének, illetve más ukrán, orosz és kazah potentátoknak szervezett találkozókat, azaz lobbizott nekik. Egyes utalások szerint a találkozók némelyikén (legalábbis egyikén) apja, Joe Biden is részt vett, és a találkozókkal kapcsolatos részletes adatok is szerepeltek rajta.
A Biden-kampány hevesen tagadott, és állította, hogy sosem beszélt a fiával annak üzleti ügyeiről – ami meglehetősen életszerűtlen. 2021 áprilisában egy interjúban Hunter Biden elkente a laptop dolgát.
A liberális médiumok a Trump-tanácsadó Steve Bannon és Rudi Giuliani kampányötletének tartva a dolgot rögtön orosz dezinformációnak titulálták a Post értesüléseit, mondván, Giuliani kapcsolatban állt két állítólagos orosz kémmel. A baloldali lapok jórésze elhallgatta az ügyet. (Részletesen minderről a fent linkelt cikkben.)
A Media Research Center billegő államokban készült, 2020-as felmérése szerint a Biden-szavazók 36 százaléka nem hallott Hunter Biden ügyeiről, és 4,6 százalékuk nem szavazott volna a demokrata jelöltre, ha tud róla. A Facebook is erősen korlátozta a cikk terjesztését, az akkori Twitter nem engedte megosztani a New York Post cikkét. A Wikipedia az ügyről szóló szócikkében a mai napig (2026. március 11.) nem linkelte a hivatkozásokban a New York Post-cikket (a Bloomberget linkelte helyette), csak a szócikk alján, a „külső linkek” rovat egyetlen tételeként adta meg. Az adófizetők pénzéből fenntartott NPR amerikai közmédia azt írta, hogy időpocsékolás a Hunter-gyanúkról írni.
A teljes baloldali média lekicsinyelte, ignorálta, orosz dezinformációnak titulálta az ügyet, ahogy az úgynevezett „nemzetbiztonsági források” is.
Aztán lementek a választások, 2020 decemberében, a győzelem után a Biden-kampánystáb elismerte, hogy Hunter Biden ellen nyomozás zajlik a gyanús pénzügyei miatt.
Végül a New York Times (azóta már Page not found) és a Washington Post 2022 márciusában ismerte el, hogy a New York Post által kirobbantott, Hunter Biden-féle laptopbotrány alapvetően igaz. Azóta mindenki számára világos, hogy semmiféle orosz dezinformációról nem volt szó.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy hónappal a 2020-as amerikai elnökválasztás előtt robbant ki Joe Biden fiának, Hunter Bidennek a laptopbotránya, amiről azonban a liberális média leginkább csak hallgatott. A felmérések szerint kevesebben szavaztak volna Bidenre, ha tudtak volna az ügyről.
A következő részben kitérünk:
Ezt is ajánljuk a témában
A dezinformáció, gyűlöletbeszéd és a rendszerszintű veszélyek elleni küzdelem jegyében cenzúrát gyakorol az EU az amerikai kongresszus tavalyi jelentése szerint. A kongresszus igazságügyi bizottságának elnöke és az EU biztosa közti levelezés sem segített dűlőre jutnia a feleknek afelett, hogy cenzúráról van-e szó vagy sem.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Mecel
Ráadásul ennek kapcsán az elemző szerint „a mi életünkről, pénztárcánkról, anyagi lehetőségeinkről és perspektívánkról van szó”.
Bizonyára okkal tapsol az Orbántól megszabadulni kívánó sokaság.
Változatos programokkal várják a hétvégén az ünnepelni vágyókat szerte az országban. A Kossuth téri központi ünnepségre még meglepetést is ígérnek.
Szijjártó és Lázár is színpadra lép. Gőzerővel zajlik a készülődés.
Ezek voltak a legolvasottabb cikkek a Mandineren, március 12-én.
A jelentős változásból sokan arra következtetnek, hogy Peking a közel-keleti háború árnyékában akar lépni.
„Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit” – hangsúlyozta levelében a miniszterelnök.
Újabb felkavaró fotó, ami gyanút ad a Tisza Párt képviselőjelöltjének, sajtófőnökének, Tárkányi Zsoltnak szélsőjobboldali nézeteire.
Világosan kimondták: a Kossuth rádió Facebook-oldalának működése nem sérti a hatályos jogszabályokat.
