Horváth József: „A fenyegetések nem a kormánynak szólnak, hanem az egész országnak”

Február 28-án az Egyesült Államok és Izrael újabb hadműveletbe kezdett Irán ellen. A támadások során több magas rangú iráni katonai vezető és atomprogramhoz köthető szakember is életét vesztette, később pedig az ország legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah haláláról is beszámoltak.

Teherán rakétákkal és drónokkal válaszolt, amelyek közül több a térségben található amerikai és nyugati katonai bázisok irányába indult. A konfliktus gyorsan regionális feszültséggé szélesedett, miután a perzsa állam az Öböl-menti országokra is válaszcsapást mért, majd a rendszer Európát is válaszlépésekkel fenyegette meg.

Magyarországot egy különösen érzékeny helyzetben találta a konfliktus, miután a Barátság kőolajvezetéken át érkező ukrán olajtranzit elvágásával a szomszédos Ukrajna épp olajblokád alatt tartja hazánkat. A Zelenszkij-rezsim fenyegetőzései miatt ráadásul már a múlt hónapban meg kellett erősíteni a magyar energetikai infrastruktúra védelmét. Február 28-án a kormány a két krízis együttes hatására emelte meg a magyarországi terrorfenyegetettség készültségi szintjét.

Arról, hogy pontosan mit takar ez az intézkedés, mekkora veszélynek van kitéve Magyarország, illetve tényleg érdemes lenne-e a NATO-hoz segítségért fordulnunk, ahogy azt Rácz András, valamint az ő nyomán Magyar Péter fejtegette, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójával, Horváth József biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Ez nem „riogatás”

– mutatott rá Horváth József. Szerinte a helyzetet nem szabad félvállról venni, mert a közel-keleti konfliktus Európára is közvetlenül kihat, miközben Magyarországot az ukrán titkosszolgálati aktivitás miatt is fokozott kockázat éri.

A szakértő emlékeztetett: Magyarországon négyfokozatú a terrorfenyegetettségi készültségi rendszer, és most egy szinttel emelték meg a készültséget. Mint mondta, minden állam saját szuverén joga, hogy milyen rendszerben állapítja meg a fenyegetettségi szinteket, de a mostani döntést nagyon is konkrét körülmények indokolták.

„A helyén kell kezelni a kormány felelősségteljes intézkedéseit , annál is inkább, mert az iráni események kapcsán, az európai titkosszolgálatok és politikusok egyöntetű véleménye szerint egész Európában jelentősen megemelkedett a terrorfenyegetettség szintje.”

Az igazgató rámutatott, hogy Nyugat-Európában jelentős létszámú muzulmán közösségek élnek, ami többrétű kockázatot jelent:

„Azt sajnos senki nem tudja, hogy ki radikalizálódik közülük a mostani történések hatására, vagy ki tagja mondjuk az Irán által szponzorált terrorszervezetek valamelyik sejtjének, és azokat az alvó sejteket mikor aktiválja az iráni titkosszolgálat.”

A helyzetet súlyosbítja, hogy Magyarország a schengeni övezeten belül fekszik, vagyis a nyugat-európai mozgások jelentős része ellenőrzés nélkül érheti el hazánkat is. Emellett szerinte

Horváth szerint azonban nemcsak a közel-keleti válság mellett más is indokolta a lépést:

Látható és láthatatlan védelem

A biztonságpolitikai szakértő szerint a készültség emelésének van

• egy jól érzékelhető és
• egy rejtett oldala is.

A látható szintet a lakosság is érzékelheti:

„Az utcákon, a kiemelten védett objektumok, vallási intézmények, egyházi iskolák környékén többször láthatunk fegyveres rendőröket, katonákat járőrözni. De az ország kritikus infrastruktúrájához tartozó létesítményeknél akár komolyabb fegyverzettel bíró páncélozott járművek is megjelenhetnek.”

A másik szint kevésbé nyilvánvaló és látványos, de legalább ennyire fontos:

„Ez azt jelenti, hogy Magyarország aktiválja vagy aktivizálja a titkosszolgálatait. Az elhárítás és a hírszerzés ilyenkor igénybe veszi persze a külföldi partnerszolgálatok információs segítségét is, illetve fokozzák a belső ellenőrzést és aktiválják a láthatatlan védelmi gyűrűket.”

Nem is olyan távoli a fenyegetés, mint hinnénk?

A szakértő szerint tévedés azt gondolni, hogy az iráni háború „messze van”, és ezért nem érinti Magyarországot. Szerinte elsőként katonai kockázatról kell beszélni.

„Látjuk azt, hogy már egy európai uniós tagországot, Ciprust – pontosabban az ottani brit bázist – támadás ért, és hogyha valaki a térképre néz, ez alapján láthatja, hogy az iráni rakéták már Európa jelentős részét is elérik. Tehát ez világos katonai fenyegetés”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy legalább ekkora a másodlagos, terrorjellegű kockázat is. Horváth József úgy fogalmazott:

Példaként az Izraelt Libanonból támadó Hezbollahot és a jemeni húszi lázadókat említette, hozzátéve, hogy ezeknek a hálózatoknak az ágai Európába is benyúlhatnak:

Újabb migrációs válság fenyeget

Horváth József szerint a közel-keleti eszkaláció újabb migrációs nyomást is okozhat. Emlékeztetett arra, hogy Irán eddig részben gátat szabott az Afganisztán felől érkező tömegeknek:

A szakértő szerint illúzió azt gondolni, hogy egy ilyen fenyegetés csak hosszú hónapok alatt érhetné el Európát:

Hozzátette: a jelenlegi, legyengült nyugat-európai állapotok mellett egy újabb migrációs válság még nagyobb biztonsági kockázatot jelentene, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Fél szemünk a szomszédon

A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója az ukrán fenyegetést sem tartja légből kapottnak. Ezzel kapcsolatban megjegyezte:

Szerinte súlyos hiba lenne alábecsülni az ukrán szolgálatok képességeit. Arra emlékeztetett, hogy az ukrán katonai hírszerzés az elmúlt hónapokban több orosz célpont ellen is látványos, sikeres műveleteket hajtott végre, méghozzá hatalmas távolságokban, ellensége területen:

„Emlékeztetnék arra, hogy az ukrán katonai hírszerzés hány orosz tábornokot likvidált Moszkvában az elmúlt hónapokban, az orosz Távol-Keleten pedig vasútvonalakat robbantottak föl. Ha Kijevtől húzunk egy vonalat, nyolc-kilencezer kilométeres távolságokról beszélünk.”

Horváth szerint ebből következik, hogy a Magyarországgal szembeni ukrán ellenségességet komolyan kell venni:

Hozzátette:

„Ha megnézzük, hogy az ukrán hadseregbe integrált neonáci és paramilitáris szervezetek napi szinten azzal fenyegetik Magyarországot, hogy megindulna a harckocsijaikkal, és néhány óra múlva már a Balatonnál lesznek, vagy dróntámadással fenyegetik a magyar miniszterelnököt, akkor egy magára valamit adó kormány egy dolgot tehet: komolyan veszi ezeket.”

Szerinte az ilyen fenyegető nyilatkozatok az egész ország

• köz- és nemzetbiztonságának,
• gazdaságának és
• politikai stabilitásának szólnak.

– jelentette ki a szakértő.

Az ellenzék súlyosan félreértelmezi a NATO működését

Azokra az ellenzéki felvetésekre, miszerint, ha valóban létezik komoly ukrán fenyegetés, akkor Magyarország miért nem fordul azonnal a NATO-hoz, és miért nem aktiválják az alapszerződés 4. cikkelyét, Horvát József úgy reagált, hogy

– fogalmazott a szakértő, majd hozzátette: sokan rögtön az 5. cikkelyre is hivatkoznak, amely a kollektív védelemről szól, ám ez sem úgy működik, ahogy azt gyakran a politikai vitákban beállítják, hiszen a NATO nem automatikus védelmi rendszer:

„A támadás első hullámát az adott országnak kell kivédenie, mert ha nincs támadás, nincs 5. cikkely. Ha van támadás, akkor lehet életbe léptetni ezt a mechanizmust, és akkor van miről beszélni.”

A szakértő szerint egy ország nem számíthat arra, hogy egy feltételezett fenyegetés miatt a NATO azonnal katonai erőket telepít a területére:

Horváth József arra is emlékeztetett, hogy a NATO történetében az 5. cikkelyt mindössze egyszer alkalmazták: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után:

„Az Egyesült Államokat ért támadásnál is az első csapást az Egyesült Államoknak kellett kivédenie és elszenvednie. Csak ezután került sor az 5. cikkely aktiválására.”

Helyettünk senki sem fog a saját biztonságunkról gondoskodni

A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy az ország első körben saját biztonságáról gondoskodjon.

Mint fogalmazott, a NATO legerősebb hadereje jelenleg a Közel-Keleten harcol, miközben az Egyesült Államok és a nyugat-európai szövetségesek között is érzékelhető feszültségek állnak fenn:

Ráadásul egy NATO-döntés meghozatala akár hosszabb időt is igénybe vehet, ezért szerinte egy ország nem hagyatkozhat kizárólag külső segítségre:

A kormányzati kommunikáció nem meddő „Facebookozás”

Horváth József a kormány kommunikációját ért kritikákra is reagált. A Tisza Párt vezetője többször is úgy próbálta beállítani Orbán Viktornak a kabinet biztonsági lépéseiről tájékoztató közösségimédia-kommunikációját, mintha az a tényleges cselekvés helyett folytatott üres, öncélú kommunikáció lenne. A biztonságpolitikai szakértő szerint azonban egy ilyen helyzetben világos szerepe és értelme van a közvélemény tájékoztatásának:

Mint mondta, egy ország biztonsági intézkedéseinek kommunikációja azt jelzi, hogy az állam kézben tartja a helyzetet, és képes megvédeni az infrastruktúráját.

Ugyanakkor Horváth József szerint a belpolitikai vita ebben a kérdésben sokszor túllépi az egészséges határokat. Ennek kapcsán izraeli példát hozott fel: mint mondta, a zsidó államban a kormány és az ellenzék között rendkívül éles politikai ellentét feszül, ám amikor az országot közvetlen biztonsági fenyegetés éri, akkor a pártpolitikai különbségeket félreteszik:

„Izrael miniszterelnökét az ellenzéke finoman szólva nem szereti, de miután kirobbant az iráni konfliktus, az izraeli ellenzék egyik vezetője, Jaír Lapid bement a miniszterelnökhöz, és mindenben a támogatásáról biztosította.”

A szakértő úgy véli, a nemzetbiztonság olyan kérdés, amely ideális esetben a pártpolitikai viták felett áll, és Magyarországon is szükség lenne arra, hogy bizonyos ügyekben kialakuljon egy hasonló nemzeti minimum:

***

Fotó: Orbán Viktor a százhalombattai kőolaj-finomítóban – MTI / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / Kaiser Ákos