Rácz András nem látja az ukrán érdeket a magyar energiaellátás elleni támadás mögött

2026. február 27. 06:47

Ő már az Északi Áramlat felrobbantása mögött is az oroszokat sejtette, most pedig a magyar kormány önmerényletét vizionálja.

2026. február 27. 06:47
null

Rácz András, úgynevezett „Oroszország-szakértő” szerdai Facebook-posztjában sikeresen megfejtette, hogy Magyarország energiahálózatát nem is fenyegeti semmiféle külső, pláne nem ukránok által jelentett veszedelem, a kormány pedig természetesen merő hazugságból és valamiféle úri passzióból erősítette meg a hazai energetikai létesítmények védelmét február 25-én. Egy pillanatig sem szeretnénk rosszmájúak lenni, vagy ilyesmi, de talán nem fog ártani, ha kicsit összevetjük a „szakértő” úr eddigi teljesítményét a hasonló esetek és a valóság között, hogy akkor vajon jól jelzett-e a „hatodik érzéke”.

Kapcsolódó vélemény

Idézőjel

Nem engedünk a zsarolásnak! Meg fogjuk védeni Magyarország energiaellátását, békéjét és biztonságát!

Aki sem a fát, sem az erdőt nem szokta látni

Vegyük a legeklatánsabb példát, amikor Ukrajna nagyon is képes, illetve már-már a vakmerőség határáig bátor volt, hogy a lehető legdurvább módon megtámadjon és meg is semmisítsen egy európai hatalom érdekeltségébe tartozó energetikai szállítóalkalmatosságot:

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Elemző: csak egyetlen ember képes arra, hogy távol tartsa Magyarországot a háborútól (VIDEÓ)

Elemző: csak egyetlen ember képes arra, hogy távol tartsa Magyarországot a háborútól (VIDEÓ)
Tovább a cikkhezchevron

Ezt is ajánljuk a témában

Rácz akkor az alábbihoz hasonló mondatokkal csillogtatta meg „szakértői” éleslátását:

Én nem látom, hogy mi lenne az amerikai érdek az Északi Áramlat felrobbantása mögött.”

Szerinte az amerikai érdeket mindössze Radoslaw Sikroski volt lengyel külügyminiszter hálálkodó tweetje hozta be a képbe, és előbb adott hitelt azoknak a feltételezésnek, hogy a politikus részegen írta a bejegyzést, mint annak, hogy a Biden-adminisztrációnak köze lehetett az akcióhoz. Szerinte az egész egy csúnya, nagy összeesküvés-elmélet volt csupán. Hozzátette azt is, hogy

ha a vezetéket belülről robbantották, akkor ezt csak olyasvalaki tudta megcsinálni, aki hozzáfért volna a vezetékhez. Egy ilyen vezetéknek két vége van: Németország és Oroszország.”

Ezt is ajánljuk a témában

Szerinte továbbá a külső robbantást is csak Oroszország tudta volna kivitelezni.

És, hogy a „szakértő” szerint az oroszok miért hajtottak volna végre önmerényletet a saját vezetékük ellen? Mert Rácz szerint a támadás az egekbe lökte a gázárakat, és tovább növelte Európában az aggodalmakat, hogy mi lesz télen. Továbbá a Gazpromnak szerinte így nem kell kompenzációt fizetnie, mert a támadás előtt nem szállította a szerződéses mennyiséget. Pár perccel előtte pedig még azt fejtegette, hogy az vezetéken már alig csordogált a gáz, mert a németek maguk függesztették fel az üzembe helyezést, amiért Moszkva elismerte a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot.

Az sem utolsó szempont, hogy Ukrajna érintettségét, illetve elkövetői voltát a Rácz által képviselt, elvakult atlantista, nyugati vonal az utolsó utáni pillanatig igyekezett tagadni, és valamiféle orosz összeesküvés-elméletnek beállítani. Ez az álláspont aztán végleg elvérzett, amikor egyértelműen kiderült, hogy ténylegesen kik álltak az akció mögött.

Ezt is ajánljuk a témában

A „szakértő” úr most sem érti

Rácznak a magyarországi energetikai infrastruktúra védelmének megerősítése kapcsán pont ennyire megalapozott és tisztán látó érvelést sikerült előadnia.

A kissé esetlen gondolatmenet lényege, hogy

Egyetlen lehetséges magyarázata van” arra, hogy a kormány miért nem aktiválta a washingtoni szerződést (közismertebb nevén: az Észak-atlanti szerződés; a NATO alapító egyezménye): „nettó hazugság az a riogatás, hogy Ukrajna meg akarná támadni Magyarországot”.

Az „elemző” diadalittasan jelenti ki a fejtegetése végén:

Ergo, ha itt – ne adja az ég – valami támadás-szerűség történne a következő napokban-hetekben, arról egy dolgot már most egészen biztosan tudunk legalább egy dolgot: nem Ukrajna lesz az elkövető.”

Azt „hogy Kijev oldaláról miért volna teljes, totális – és ráadásul kontraproduktív – ostobaság megtámadni bármit Magyarországon”, azt majd állítólag jól megírja „holnap”, azaz csütörtökön, ám február 26-án, cikkünk születésekor még nem került ki ilyen tartalmú bejegyzés Rácz András Facebook-oldalára.

Vaktyúk is talál szemet?

Annyiban adjunk igazat Oroszország tudorának, hogy egy NATO-tagország valóban akkor kérhet 4. cikk szerinti politikai konzultációs mechanizmust, ha úgy érzi, hogy

  • közvetlen biztonsági fenyegetés éri (pl.: katonai mozgások a határnál),
  • regionális konfliktus eszkalálódik a közelében,
  • hibrid támadás (kibertámadás, migrációs nyomás... stb.) fenyegeti vagy
  • politikai nyomásgyakorlás éri egy külső szereplő részéről.

Ezt is ajánljuk a témában

Ha hideg fejjel végiggondoljuk ezeket a lehetőségeket, akkor láthatjuk, hogy bizony, papíron akár még lenne is lehetőség a konzultációra. Annak, hogy a magyar kormány mégsem kéri ezt, viszonylag egyszerű oka van, és nem, nem az, amire a „szakértő” jut, tudniillik, hogy

a NER jelentősen elbutult az elmúlt 16 évben”.

A magyar kormányzat valószínűleg egyelőre nem érzi szükségét egy ilyen, nem kis volumenű lépés megtételének. Pont, ahogy nem érezte szükségét

  • a 2015-ös migrációs nyomás, vagy
  • az orosz ukrán háború 2022-es kitörése idején sem.

Pedig mindkettő elég komoly vészhelyzet volt. Ebből csak az derül ki, hogy Rácz András és Orbán Viktor közül ki pislogna előbb egy éles helyzetben.

Precedensek

Hogy lássuk, mennyire nem gyerekjáték ez az 5. cikkely előszobájának tekinthető mechanizmus, vessünk egy rövid pillantást arra, hogy más tagállamok milyen szituációkban élte vele a múltban.

Eddig Törökország alkalmazta a legtöbbször a 4. cikkelyt:

  • 2003-ban, az Iraki háború előtt.
  • 2012-ben a szíriai tüzérségi támadások után.
  • 2015-ben terrorfenyegetések és a szíriai háború miatt.
  • 2020-ban a szíriai harcok és a menekülthullám miatt.

Lengyelország és a balti államok

  • 2014-ben a Krím orosz annektálását követően.
  • 2022-ben az ukrajnai orosz invázió után.

Ezek alapján, ha Rácz Andrásnak nem is, de az olvasónak világos lehet, hogy ez nem egy olyan opció, amit alapos megfontolás nélkül igénybe vesz egy NATO-tagország.

Van okunk félni

Az pedig, hogy mennyire zárható ki az ukrán támadás a magyar energetikai infrastruktúra ellen, és mennyire valószínűtlen, hogy Ukrajna megtámadja azt, sajnos már eldöntött kérdés. Ukrajna ugyanis tavaly már többször is megtámadta a Barátság kőolajvezetéket:

  • 2025. augusztus: az első ukrán dróntámadás a vezeték ellen.
  • 2025 decembere: ismét távirányítású robbanószerekkel támadták a vezetéket.
  • 2025. december 16.: Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei újabb akciót hiúsítottak meg a vezeték ellen.
  • Amennyiben pedig valóban orosz dróntámadás érte 2026. január 27-én a Brodi városában található infrastrukturális létesítményt, ahogy azt az ukránok állítják – és mégsem csupán egy Lengyelországnak szóló, egyébként a vezetékből megcsapolt olajszállítmányt ért találat –, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már egyértelműen jelezte:

A Barátság kőolajvezeték egésze üzemképes.”

Így az ukránok akár újra is indíthatnák a Magyarországra és Szlovákiába irányuló olajtranszportot, ha nekik tényleg nem érdekük annak a leállítása. De, ahogy nem volt érdekük az Északi Áramlat fennállása – és ennek érdekében a Magyarországnál és Szlovákiánál sokkal jelentősebb európai hatalom Németországgal sem féltek ujjat húzni –, úgy nem érdekük a Barátság vezeték zavartalan üzemelése sem.

Nyílt fenyegetések, „furcsa” véletlenek

A Zelenszkij-rezsim egyik vezető propagandistája, Szerhij Szidorenko, az Európai Pravda főszerkesztője egyébként a támadás óta gyakorlatilag be is ismerte, hogy az ukrán államhatalom hajtotta végre a Barátág elleni támadást, sőt újabb akciókat sürgetett.

Ezt is ajánljuk a témában

Az ukrán politikai és katonai szereplők pedig egyre nyíltabban fenyegetik Magyarországot és magát Orbán Viktor miniszterelnököt is.

Ezt is ajánljuk a témában

Arról sem érdemes elfeledkezni, hogy tavaly októberben rejtélyes ipari baleset történt a MOL százhalombattai Dunai Finomítójában, amelynek a pontos hátterét a mai napig homály fedi. Elképzelhető, hogy mégis csak van alapja azoknak az orosz találgatásoknak, amelyek szerint a történtek mögött Kijev állhat.

Ezt is ajánljuk a témában

Hogy Rácz András

  • sem e mögött,
  • sem a Barátság vezeték, vagy a magyar energiainfrastruktúra elleni esetleges (újabb) támadás mögött nem bírja felfedezni az ukrán motivációt, és
  • ismét azt sejteti, hogy egy ilyen cselekmény potenciálisan legnagyobb kárvallottja – jelen esetben Magyarország – valamiféle önmerényletre készül,

az leginkább egyedül a „szakértő” úr szakértelmét kérdőjelezi meg.

Ezt is ajánljuk a témában

***

Fotó: X

 

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
H3NY3_B-Oroszlan
2026. február 27. 08:20
Ha ő nem látja, akkor biztosan van. Persze nélküle is tudtuk. Felesleges indirekt megerősítés.
Válasz erre
0
0
Zsolt75
2026. február 27. 08:19
Hülye bandera. Prigozsin bevette már moszkvát?
Válasz erre
0
0
nempolitizalok-0
2026. február 27. 08:13 Szerkesztve
A ballibsikre is az a jellemző, ami a bolsevikokra régebben. Egyre hülyébbnek kell magukat mutatni ahhoz, hogy poziciójukban maradhassanak. Ő is tudja, hogy mások szellemi fogyatékosnak tartják, de most akkor állítsa az ellenkezőjét és rúgassa ki magát? Ez addig nem probléma, amíg az ilyenek nincsenek döntési helyzetben. Az EU-ban, sajnos ott vannak, ez a megélhetési is csak azokra csatlakozik, ahogy az itteni bolsevikok a szovjet elvtársak döntéseihez, legyen azok bármilyen kártékonyak rájuk nézve.
Válasz erre
0
0
statiszta
2026. február 27. 08:10
Rá(n)cz Bandi inkább a 22 tavaszi ukrán áttörést keresse... meg elemezzen számítógépes játékokat. Retardált szerencsétlen...
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!