Ő már az Északi Áramlat felrobbantása mögött is az oroszokat sejtette, most pedig a magyar kormány önmerényletét vizionálja.
Rácz András, úgynevezett „Oroszország-szakértő” szerdai Facebook-posztjában sikeresen megfejtette, hogy Magyarország energiahálózatát nem is fenyegeti semmiféle külső, pláne nem ukránok által jelentett veszedelem, a kormány pedig természetesen merő hazugságból és valamiféle úri passzióból erősítette meg a hazai energetikai létesítmények védelmét február 25-én.
Egy pillanatig sem szeretnénk rosszmájúak lenni, vagy ilyesmi, de talán nem fog ártani, ha kicsit összevetjük a „szakértő” úr eddigi teljesítményét a hasonló esetek és a valóság között, hogy akkor vajon jól jelzett-e a „hatodik érzéke”.
Vegyük a legeklatánsabb példát, amikor Ukrajna nagyon is képes, illetve már-már a vakmerőség határáig bátor volt, hogy a lehető legdurvább módon megtámadjon és meg is semmisítsen egy európai hatalom érdekeltségébe tartozó energetikai szállítóalkalmatosságot:
Ezt is ajánljuk a témában
Az Északi Áramlat kapcsán hosszú tagadás után kiderült: tényleg az ukránok voltak. Most ugyanez a mantra a baloldali legfőbb elemzők és ellenzéki politikusok részéről, miszerint: az oroszok voltak, és „csak Orbán riogat”. De lássuk a szikár tényeket!
Rácz akkor az alábbihoz hasonló mondatokkal csillogtatta meg „szakértői” éleslátását:
Én nem látom, hogy mi lenne az amerikai érdek az Északi Áramlat felrobbantása mögött.”
Szerinte az amerikai érdeket mindössze Radoslaw Sikroski volt lengyel külügyminiszter hálálkodó tweetje hozta be a képbe, és előbb adott hitelt azoknak a feltételezésnek, hogy a politikus részegen írta a bejegyzést, mint annak, hogy a Biden-adminisztrációnak köze lehetett az akcióhoz. Szerinte az egész egy csúnya, nagy összeesküvés-elmélet volt csupán. Hozzátette azt is, hogy
ha a vezetéket belülről robbantották, akkor ezt csak olyasvalaki tudta megcsinálni, aki hozzáfért volna a vezetékhez. Egy ilyen vezetéknek két vége van: Németország és Oroszország.”
Ezt is ajánljuk a témában
Ha az Északi Áramlat ügyében ukrán érdek merült fel, miért lenne kizárt hasonló lépés Magyarországgal vagy Szlovákiával szemben – és miért marad el az objektív vizsgálat?
Szerinte továbbá a külső robbantást is csak Oroszország tudta volna kivitelezni.
És, hogy a „szakértő” szerint az oroszok miért hajtottak volna végre önmerényletet a saját vezetékük ellen? Mert Rácz szerint a támadás az egekbe lökte a gázárakat, és tovább növelte Európában az aggodalmakat, hogy mi lesz télen. Továbbá a Gazpromnak szerinte így nem kell kompenzációt fizetnie, mert a támadás előtt nem szállította a szerződéses mennyiséget. Pár perccel előtte pedig még azt fejtegette, hogy az vezetéken már alig csordogált a gáz, mert a németek maguk függesztették fel az üzembe helyezést, amiért Moszkva elismerte a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot.
Az sem utolsó szempont, hogy Ukrajna érintettségét, illetve elkövetői voltát a Rácz által képviselt, elvakult atlantista, nyugati vonal az utolsó utáni pillanatig igyekezett tagadni, és valamiféle orosz összeesküvés-elméletnek beállítani. Ez az álláspont aztán végleg elvérzett, amikor egyértelműen kiderült, hogy ténylegesen kik álltak az akció mögött.
Ezt is ajánljuk a témában
Először mondta ki nyíltan hivatalos szerv, hogy ki lehet a tettes, a magyar kormánypárt azonnal reagált.
Rácznak a magyarországi energetikai infrastruktúra védelmének megerősítése kapcsán pont ennyire megalapozott és tisztán látó érvelést sikerült előadnia.
A kissé esetlen gondolatmenet lényege, hogy
Egyetlen lehetséges magyarázata van” arra, hogy a kormány miért nem aktiválta a washingtoni szerződést (közismertebb nevén: az Észak-atlanti szerződés; a NATO alapító egyezménye): „nettó hazugság az a riogatás, hogy Ukrajna meg akarná támadni Magyarországot”.
Az „elemző” diadalittasan jelenti ki a fejtegetése végén:
Ergo, ha itt – ne adja az ég – valami támadás-szerűség történne a következő napokban-hetekben, arról egy dolgot már most egészen biztosan tudunk legalább egy dolgot: nem Ukrajna lesz az elkövető.”
Azt „hogy Kijev oldaláról miért volna teljes, totális – és ráadásul kontraproduktív – ostobaság megtámadni bármit Magyarországon”, azt majd állítólag jól megírja „holnap”, azaz csütörtökön, ám február 26-án, cikkünk születésekor még nem került ki ilyen tartalmú bejegyzés Rácz András Facebook-oldalára.
Annyiban adjunk igazat Oroszország tudorának, hogy egy NATO-tagország valóban akkor kérhet 4. cikk szerinti politikai konzultációs mechanizmust, ha úgy érzi, hogy
Ezt is ajánljuk a témában
Mikor épült, hogyan, és mi a jelentősége a Barátság kőolajvezetéknek? Hogy lett belőle előny, és mi a mai szerepe?
Ha hideg fejjel végiggondoljuk ezeket a lehetőségeket, akkor láthatjuk, hogy bizony, papíron akár még lenne is lehetőség a konzultációra. Annak, hogy a magyar kormány mégsem kéri ezt, viszonylag egyszerű oka van, és nem, nem az, amire a „szakértő” jut, tudniillik, hogy
a NER jelentősen elbutult az elmúlt 16 évben”.
A magyar kormányzat valószínűleg egyelőre nem érzi szükségét egy ilyen, nem kis volumenű lépés megtételének. Pont, ahogy nem érezte szükségét
Pedig mindkettő elég komoly vészhelyzet volt. Ebből csak az derül ki, hogy Rácz András és Orbán Viktor közül ki pislogna előbb egy éles helyzetben.
Hogy lássuk, mennyire nem gyerekjáték ez az 5. cikkely előszobájának tekinthető mechanizmus, vessünk egy rövid pillantást arra, hogy más tagállamok milyen szituációkban élte vele a múltban.
Eddig Törökország alkalmazta a legtöbbször a 4. cikkelyt:
Lengyelország és a balti államok
Ezek alapján, ha Rácz Andrásnak nem is, de az olvasónak világos lehet, hogy ez nem egy olyan opció, amit alapos megfontolás nélkül igénybe vesz egy NATO-tagország.
Az pedig, hogy mennyire zárható ki az ukrán támadás a magyar energetikai infrastruktúra ellen, és mennyire valószínűtlen, hogy Ukrajna megtámadja azt, sajnos már eldöntött kérdés. Ukrajna ugyanis tavaly már többször is megtámadta a Barátság kőolajvezetéket:
A Barátság kőolajvezeték egésze üzemképes.”
Ezt is ajánljuk a témában
A létesítményben hatalmas tűz keletkezett.
Így az ukránok akár újra is indíthatnák a Magyarországra és Szlovákiába irányuló olajtranszportot, ha nekik tényleg nem érdekük annak a leállítása. De, ahogy nem volt érdekük az Északi Áramlat fennállása – és ennek érdekében a Magyarországnál és Szlovákiánál sokkal jelentősebb európai hatalom Németországgal sem féltek ujjat húzni –, úgy nem érdekük a Barátság vezeték zavartalan üzemelése sem.
A Zelenszkij-rezsim egyik vezető propagandistája, Szerhij Szidorenko, az Európai Pravda főszerkesztője egyébként a támadás óta gyakorlatilag be is ismerte, hogy az ukrán államhatalom hajtotta végre a Barátág elleni támadást, sőt újabb akciókat sürgetett.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ismét csapni kell” – hangsúlyozta Szerhij Szidorenko, az ukrán vezetés házi újságírója.
Az ukrán politikai és katonai szereplők pedig egyre nyíltabban fenyegetik Magyarországot és magát Orbán Viktor miniszterelnököt is.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint az ukránok „láthatóan minden egy lapra tettek fel, és ezt a lapot Magyar Péternek hívják”.
Arról sem érdemes elfeledkezni, hogy tavaly októberben rejtélyes ipari baleset történt a MOL százhalombattai Dunai Finomítójában, amelynek a pontos hátterét a mai napig homály fedi. Elképzelhető, hogy mégis csak van alapja azoknak az orosz találgatásoknak, amelyek szerint a történtek mögött Kijev állhat.
Ezt is ajánljuk a témában
A tüzet megfékezték a tűzoltók.
Hogy Rácz András
az leginkább egyedül a „szakértő” úr szakértelmét kérdőjelezi meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Parlamenti képviselők, neonáci hátterű vezetők és Zelenszkij-közeli politológusok már nyíltan reménykednek az Orbán-kormány bukásában és Magyar Péter hatalomra kerülésében.
***
Fotó: X
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A magyar kormányfő szerint új korszak kezdődhet, ugyanakkor több kérdésben is határozott vörös vonalakat jelölt ki.
Az orosz hadsereg nem kímélte az ukrán fővárost.
Egyetlen feltétellel jöhet létre a személyes egyeztetés.
Az észt külügyminiszter bízik abban, hogy Magyarország segíti Ukrajna és Moldova csatlakozását.
Legalább kilenc ember meghalt, és több mint hetvenen megsérültek, miután Oroszország kedd hajnalban nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított ukrán városok ellen.
A frontvonalhoz közel a tömegközeledés sem életbiztosítás.
A költségvetési törvény szerint a befizetés önkormányzatonkénti összegét ugyanis az államháztartásért felelős miniszternek rendeletben kellett volna meghatározni a május végi beszedési határidő előtt. Ezt azonban se a régi, se az új pénzügyminiszter készítette el.
A Telexnek több olyan munkatárs is nyilatkozott, aki nem végzett politikai munkát, mégis távoznia kellett, pedig a Tiszára szavazott.
