Az Orbán Viktor meggyilkolásával való fenyegetés már túl van a „vörös vonalon” – szakértő a Mandinernek

A Mandiner több cikkben is bemutatta, hogyan jelentek meg a közelmúltban az ukrán nyilvánosságban – korántsem előzmények nélkül – a Magyarország lerohanásáról, a miniszterelnök drónos „megfékezésről” szóló, Orbán Viktor személyét célkeresztbe állító kijelentések. Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a fenyegetőzés nemcsak felelőtlen, hanem tudatos megfélemlítési eszköz is, amivel Ukrajna minden hidat feléget Budapest irányába.

Beszélgetésünkben sorra vettük az elmúlt héten egyre inkább elmérgesedő magyar–ukrán viszonyt terhelő megnyilvánulásokat: kezdve Jevhen Karasz őrnagy fenyegetőzéseivel, folytatva az esetleges dróntámadások felvetésével és az ezekre adott csúsztatásoktól sem mentes, ugyanakkor nem hivatalos ukrán mentegetőzésekkel.

„Nem hallom a politika elhatárolódását”

Jevhen Karasz mondatait értékelve a vezető elemző azt hangsúlyozta:

önmagában már az is beszédes, hogy a kijelentésekre nem érkezett egyértelmű, hivatalos ukrán reakció.

– mondta el Dornfeld László. Szerinte a kormányzati csend legalább annyira problémás, mint maga a fenyegető hangnem, mert azt az érzetet kelti, hogy a radikális retorika belefér, vagy legalábbis „megúszható”, nem pedig olyan elszigetelt jelenség, amit nem szabad felvállalni.

A szakértő felidézte: nem ez lenne az első, Magyarországot érintő fenyegető megszólalás, és a korábbi, sok esetben abszurd példák is ugyanabba az irányba mutattak:

– hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve:

Ukrajna egy EU- és NATO-tagállamot is fenyegethet?

Dornfeld László külön kitért arra, hogy Magyarország NATO-tagállam, ami elvileg világos biztonsági keretet biztosít a számunka, a jelen helyzetben azonban mégis merülnek fel kételyek ezzel kapcsolatban:

A vezető elemző emlékeztetett, hogy a térségben jelenleg Ukrajna hadereje

• a legnagyobb,
• a legjobban felszerelt és
• a legtöbb harci tapasztalattal bíró haderő.

Ennek a Magyarország elleni bevetésével fenyegetőzni szerinte olyan könnyelműség, amelyet „az ukránok nem kéne, hogy megengedjenek maguknak”.

A vezető elemző szerint különösen problematikus, hogy miközben Ukrajna európai uniós és NATO-tagságra pályázik,

Dornfeld szerint ez a hallgatás hozzájárulhat ahhoz, hogy a szélsőséges mondatok „kockázat nélküliek” maradjanak, márpedig ez hosszabb távon még durvább kommunikációt eredményezhet.

Külön kitért arra, hogy aki egy nemzetközi szövetségbe igyekszik, annak nem fenyegetésekkel, hanem meggyőzéssel kell rávennie a tagokat – akik eleve erősebb alkupozícióban vannak, mert ők dönthetnek a bővítésről –, hogy utat nyissanak előtte.

Hogy ez mennyire fontos, és miért nem szabad ilyen helyzetben sem engedni a nemzeti szuverenitásból, azt a következő példával szemléltette:

Ukrajna mozgósítást vár a belső hergeléstől

Arra a kérdésre, hogy a fenyegető kijelentések mennyiben szólnak az ukrán belpolitikának, Dornfeld László így válaszolt:

Szerinte a Magyarországgal szembeni kemény mondatok belpolitikai értelemben „jól eladhatóak”, mert

Ezen a téren pedig meglehetősen rosszul állnak, hiszen már a brutális, a magyar kisebbséget és az ukrán polgári lakosságot egyaránt sújtó kényszersorozások sem igazán segítenek az élőerő pótlásában.

Álságos retorikai zsonglőrködés

A Lakmuszon megjelent, csúsztató ukrán mentegetőzések kapcsán Dornfeld arra is rávilágított, hogy bár ukrán oldalról időnként érkeznek ilyen magyarázkodások, ezek cseppet sem komolyan vehetők. Szerinte az ukrán fél eleve azzal takarózik, hogy a fenyegető megfogalmazások csupán „reakcióként” születnek más fenyegető kijelentésekre, és ezért nem kellene komolyan venni őket. Azt azonban már elfelejtik, hogy

A vezető elemző szerint az az „önfelmentő narratíva”, hogy az ukránok azért Orbán Viktor személye, és nem a magyarok elleni támadásokról beszélnek, mert „sok magyar támogatja őket”, szintén visszás:

Dornfeld László a drónok kapcsán Magyar Péter Tisza-vezér választásokra vonatkozó kijelentésére is kitért:

„Óriási gondok vannak a fejekben”

A vezető elemző azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán fenyegetések jelenlegi mértéke már túllépte azt a határt, amit egy állami vagy katonai vezető pozícióban lévő szereplő megengedhet magának:

– fogalmazott, külön kiemelve:

Szerinte, ha az ukránok nem fújnak visszavonulót ebből a helyzetből, akkor annak csak egy irányban lehet folytatása:

– mondta, hozzátéve: szerinte „ezért sem szabad kinyitni ezt az ajtót”.

Felégetett hidak

A szakértő szerint a formális diplomáciának megvannak a maga eszközei az ilyen helyzetek kezelésére, és ezek közül már önmagában komoly jelzés volt a budapesti ukrán nagykövet legutóbbi bekéretése. Ugyanakkor jelezte:

Dornfeld László szerint a legsúlyosabb szint a nagykövet visszahívása, illetve „a formális diplomáciai kapcsolatok megszakítása”, és úgy vélte, nem lenne bölcs idáig eljutni. Ukrajna jelenlegi kommunikációja és politikai lépései szerinte

A szakértő ezt annak tudja be, hogy az ukránok

A vezető elemző szerint, ha nem jön be Kijev magyar kormányváltásra alapozott számítása, akkor „láthatóan nincs B-tervük arra nézve, hogy mit kezdjenek a két ország viszonyával”. Rámutatott, hogy utána egyedül abban bízhatnak, hogy Brüsszel felfüggeszti a magyar uniós szavazati jogot, ám ennek sikerében sem lehetnek teljesen biztosak.

– fogalmazott Dornfeld László.

***

Fotó: Ludovic MARIN / AFP