Bemutatjuk a Zelenszkij által kitüntetett ukrán neonáci katonát, aki megfenyegette Magyarországot: ő Jevhen Karasz!

A Mandiner birtokába jutott videófelvételen Jevhen Karasz, az ukrán hadsereg őrnagya, a neonáci szellemiségű C14 csoport vezetője Magyarországot fenyegette meg. Karasz nem ismeretlen figura: Zelenszkij elnöktől is kapott kitüntetést, miközben neve évek óta radikális szervezetekkel és vitatott ügyekkel kapcsolódik össze.

A felvételen Karasz arról beszélt, hogy Oroszország szerinte csak ideiglenes ellensége Ukrajnának, majd Orbán Viktorra és Magyarországra terelte a szót. Szó szerint így fogalmazott:

Később hozzátette:

A kijelentésekre Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter reagált.

– írta, majd így folytatta: 

A miniszter szerint a Tisza Párt szövetségesei, Manfred Weber és Ursula von der Leyen egy olyan ország uniós csatlakozását támogatják, ahol egy nyíltan neonáci katonai vezető támadással fenyeget egy uniós tagállamot.

Zelenszkij kitüntetettje és a C14 neve a Buzina-ügyben

Jevhen Karasz neve nem most került először a nemzetközi nyilvánosságba. A Harkivi Emberi Jogi Védelmi Csoport 2018-as anyaga részletesen foglalkozik Oles Buzina újságíró 2015-ös meggyilkolásával. A dokumentum szerint két férfit állítottak bíróság elé, akiket a C14-hez kötöttek, és akiket a gyilkossággal vádoltak. 

A C14-et tartják felelősnek Oles Buzina újságíró meggyilkolásáért, az ügy azonban – mint a Majdan utáni Ukrajnában számos jelentős politikai gyilkosság nyomozása – máig nem jutott megnyugtató lezárásra. A per elhúzódott, a vádlottak tagadták érintettségüket, a bizonyítékokat vitatták, az eljárás pedig több ponton is ellentmondásos fordulatokat vett. A bírósági meghallgatások környékén a C14 tagjai is megjelentek, a vádlottakat „hazafiakként” védelmezve, miközben a gyilkosság ügye évek múltán is erősen vitatott maradt.

Maxim Grigorjev Ukrán háborús bűncselekmények és emberi jogi jogsértések (2017–2020) című könyvében hosszú felsorolás található újságírók elleni támadásokról, fenyegetésekről és bírósági incidensekről.

A könyvrészlet olyan eseteket idéz fel, amikor 

• újságírókat közterületen támadtak meg, 
• bírósági tárgyalásokon jelentek meg radikális aktivisták, 
• illetve amikor az elkövetők felelősségre vonása elmaradt vagy elhúzódott,
• a fenyegetések között Buzina neve is elhangzott, mintegy elrettentő példaként.

A Defend Democracy Press 2022-es cikke a háború első heteiben terjedő, megalázó önbíráskodó akciókról számol be. A szöveg szerint a C14 már a háború előtt is ismert volt önbíráskodó jellegű akcióiról, különösen etnikai kisebbségek, köztük roma közösségek ellen. A cikk azt állítja, hogy 2018-ban a C14 több roma tábor ellen hajtott végre razziát, és legalább egy fiatal roma férfi haláláról is beszámol.

A szerzők szerint a radikális önbíráskodás a 2014 utáni politikai folyamatok részeként erősödött meg.

Katonai pozíció és propaganda-szerep

A rendelkezésre álló életrajzi összefoglaló szerint Karasz nemcsak aktivistaként, hanem katonai parancsnokként is szerepet vállalt. Az elérhető források szerint több szervezet alapítója, részt vett a 2013–2014-es eseményekben, később pedig különböző fegyveres egységekben szolgált, jelenleg pedig egy pilóta nélküli rendszerekkel foglalkozó ezred parancsnokaként említik.

A kérdés így már nem csupán egy botrányos kijelentésről szól. Hanem arról, hogy egy uniós csatlakozásra váró országban milyen politikai és társadalmi erők kapnak legitimitást – és hogy Brüsszel hajlandó-e ezekkel szembenézni.

Nyitókép: Facebook / Bóka János