„Két perc alatt odaérnénk” – invázióval fenyegeti Magyarországot egy ukrán őrnagy

Jevhen Karasz korábban Zelenszkijtől is kapott kitüntetést.

A Tisza Párt szövetségesei egy olyan állam integrációját támogatják, ahol egy neonáci szellemiségű katonai vezető katonai fellépéssel fenyegeti Magyarországot. A fenyegetést megfogalmazó Jevhen Karasz Zelenszkij elnöktől is elismerést kapott.

A Mandiner birtokába jutott videófelvételen Jevhen Karasz, az ukrán hadsereg őrnagya, a neonáci szellemiségű C14 csoport vezetője Magyarországot fenyegette meg. Karasz nem ismeretlen figura: Zelenszkij elnöktől is kapott kitüntetést, miközben neve évek óta radikális szervezetekkel és vitatott ügyekkel kapcsolódik össze.
A felvételen Karasz arról beszélt, hogy Oroszország szerinte csak ideiglenes ellensége Ukrajnának, majd Orbán Viktorra és Magyarországra terelte a szót. Szó szerint így fogalmazott:

Mit fog tenni akkor Orbán, ez a kis csahos? Most a 118. dandár két perc alatt odaérne, ha Orbán nyíltan kimondaná: »KGB-ügynök vagyok«. Mi történne akkor Orbánnal? Mi történne?
Később hozzátette:
Mindegy, hogy ez 5 év múlva vagy 10 év múlva valósul meg – ezt terveznünk kell
Ezt is ajánljuk a témában

Jevhen Karasz korábban Zelenszkijtől is kapott kitüntetést.

A kijelentésekre Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter reagált.
Eddig és ne tovább!
– írta, majd így folytatta:
Nem egy ismeretlen provokátorról van szó, hanem egy szélsőséges, radikális nézeteket képviselő neonáci csoport vezéralakjáról, akit nem mellesleg Zelenszkij elnök kitüntetésben részesített.
A miniszter szerint a Tisza Párt szövetségesei, Manfred Weber és Ursula von der Leyen egy olyan ország uniós csatlakozását támogatják, ahol egy nyíltan neonáci katonai vezető támadással fenyeget egy uniós tagállamot.
Jevhen Karasz neve nem most került először a nemzetközi nyilvánosságba. A Harkivi Emberi Jogi Védelmi Csoport 2018-as anyaga részletesen foglalkozik Oles Buzina újságíró 2015-ös meggyilkolásával. A dokumentum szerint két férfit állítottak bíróság elé, akiket a C14-hez kötöttek, és akiket a gyilkossággal vádoltak.
A szervezetet az anyag ultranacionalista, általában neonácinak tekintett csoportként írja le.
A C14-et tartják felelősnek Oles Buzina újságíró meggyilkolásáért, az ügy azonban – mint a Majdan utáni Ukrajnában számos jelentős politikai gyilkosság nyomozása – máig nem jutott megnyugtató lezárásra. A per elhúzódott, a vádlottak tagadták érintettségüket, a bizonyítékokat vitatták, az eljárás pedig több ponton is ellentmondásos fordulatokat vett. A bírósági meghallgatások környékén a C14 tagjai is megjelentek, a vádlottakat „hazafiakként” védelmezve, miközben a gyilkosság ügye évek múltán is erősen vitatott maradt.
Maxim Grigorjev Ukrán háborús bűncselekmények és emberi jogi jogsértések (2017–2020) című könyvében hosszú felsorolás található újságírók elleni támadásokról, fenyegetésekről és bírósági incidensekről.
A szöveg több alkalommal említi az S14 nevű radikális csoportot, amelynek vezetőjeként Jevhen Karaszt nevezi meg.
A könyvrészlet olyan eseteket idéz fel, amikor
A Defend Democracy Press 2022-es cikke a háború első heteiben terjedő, megalázó önbíráskodó akciókról számol be. A szöveg szerint a C14 már a háború előtt is ismert volt önbíráskodó jellegű akcióiról, különösen etnikai kisebbségek, köztük roma közösségek ellen. A cikk azt állítja, hogy 2018-ban a C14 több roma tábor ellen hajtott végre razziát, és legalább egy fiatal roma férfi haláláról is beszámol.
A cikk Karaszt a C14 vezetőjeként említi, és egy politikai szemináriumon elhangzott kijelentésére is utal, amelyben az oroszok megöléséről beszélt provokatív hangnemben.
A szerzők szerint a radikális önbíráskodás a 2014 utáni politikai folyamatok részeként erősödött meg.

A rendelkezésre álló életrajzi összefoglaló szerint Karasz nemcsak aktivistaként, hanem katonai parancsnokként is szerepet vállalt. Az elérhető források szerint több szervezet alapítója, részt vett a 2013–2014-es eseményekben, később pedig különböző fegyveres egységekben szolgált, jelenleg pedig egy pilóta nélküli rendszerekkel foglalkozó ezred parancsnokaként említik.
Mindez azt jelenti, hogy a Magyarországot érő fenyegetés nem egy marginális szereplőtől érkezett, hanem olyan figurától, akinek neve szélsőséges mozgalmak, vitatott büntetőügyek és sajtó elleni incidensek kapcsán is visszatérően megjelenik – miközben elnöki kitüntetés birtokosa.
A kérdés így már nem csupán egy botrányos kijelentésről szól. Hanem arról, hogy egy uniós csatlakozásra váró országban milyen politikai és társadalmi erők kapnak legitimitást – és hogy Brüsszel hajlandó-e ezekkel szembenézni.
Nyitókép: Facebook / Bóka János