Minden idők legnagyobb élelmiszerválsága közeleg: 2008 óta nem láttak ilyet

Komoly élelmezésbiztonsági kihívással néznek szembe az Öböl menti államok: a térségben kialakuló háborús feszültség veszélybe sodorhatja az ellátási láncokat, és akár milliók élelmiszerellátását is megingathatja. A probléma gyökere a térség rendkívüli importfüggősége – és egyetlen, stratégiai tengeri útvonal sebezhetősége – írta meg a Reuters. 

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai élelmiszer-szükségletük 80–90 százalékát importból fedezik, és a szállítmányok több mint 70 százaléka a kulcsfontosságú Hormuzi-szoroson keresztül érkezik. Az Irán körül kialakuló katonai feszültség azonban éppen ezt a tengeri kaput fenyegeti.

A jelenlegi helyzet azért különösen veszélyes, mert a térség országai a 2008-as globális élelmiszerválság után tudatosan leépítették a költséges hazai termelést, és inkább az importra, valamint külföldi mezőgazdasági befektetésekre építették élelmiszer politikájukat.

Ez a modell békeidőben hatékony volt, háborús feszültségek idején azonban komoly sebezhetőséget jelent. 

A kikötő mintegy 50 millió ember ellátásában játszik kulcsszerepet. A térség alternatív kikötői – például Horfakkán vagy Fudzsejra – jóval kisebb kapacitással rendelkeznek, így nem képesek teljes mértékben pótolni a kieső forgalmat. Elemzők szerint Katar, Kuvait, Bahrein és Irak logisztikai szempontból szinte „elveszítheti a tengerpartját”, és kénytelen lehet szárazföldi útvonalakon, például Szaúd-Arábián keresztül beszerezni az élelmiszert.

A térség országai az elmúlt években jelentős stratégiai készleteket halmoztak fel. Az Egyesült Arab Emírségek például 4–6 hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik, és több ország modern gabonasilókat épített ki a kikötők közelében. A háborús helyzet azonban már most felvásárlási hullámot indított el, és egyes élelmiszerek – különösen a gyorsan romló áruk, például a gyümölcsök – ára már emelkedni kezdett.

Ha a konfliktus elhúzódik, az ellátási láncok akadozása gyorsan áremelkedésekhez és hosszabb szállítási időkhez vezethet. A térség kormányai valószínűleg állami támogatásokkal próbálják majd tompítani az árrobbanást, ám a logisztikai problémákat ez sem oldja meg.

Nyitókép forrása: Wakil KOHSAR / AFP