Hatalmas lépést tesz most az Európai Unió felé Ukrajna
Hivatalosan is megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások első szakaszai, de az uniós tagság még hosszú évekig várathat magára – írja a New York Times.

Másfél éve véget ért a szíriai polgárháború, azonban mindössze 10 ezer szír döntött a hazatérés mellett.

Szerdán a Hamburgban kezdődő belügyminiszteri konferencián (IMK) Németország 16 tartományi vezetője a szír migránsok jövőjéről tárgyalnak – számolt be a Die Welt.
2024 decemberében összeomlott az Aszad vezetett rezsim Szíriában, és ekkor aktuálissá vált a kérdés, hogy azok a szír állampolgárok, akik 2015-ban érkeztek vajon el kezdenek-e hazatérni. Eddig 10 ezer ember tért vissza Szíriába.
A találkozó előtt Fonay Tamást, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért projektkoordinátorát kérdeztük a migránsok helyzetéről.

A visszatérés legnagyobb akadálya a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal, amely az a szerv, amely megszüntetheti a menekültek védett státuszát.
„Bár a német szövetségi kormány többször is egyértelművé tette, hogy a szíriai polgárháború végével sok szíriai menekült számára megszűnik a menedékjog alapja, mindazonáltal ez nem a kormány hatásköre, hanem a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalé. Ez a hivatal egy úgynevezett visszavonási eljárás keretében megvizsgálhatja, hogy a menekültügyi védelemre jogosító okok megszűntek-e, például ebben az esetben a szíriai polgárháború végével.
Ők azonban egyelőre nem látnak okot arra, hogy Szíria korábbi veszélyes besorolásán változtassanak, mert az ottani változásokat nem tartják még hosszú távúnak, illetve az országot megfelelően biztonságosnak.
Ez a kritérium a hivatal álláspontja szerint csak egy bizonyos idő elteltével és a biztonságos körülmények állandósulása után állapítható meg. Így egy érdekellentétet látunk jelenleg a szövetségi kormány és az egyik szövetségi szintű hivatal között. Bár a politika szeretné, hogy minél hamarabb minél több szír menekült térjen vissza hazájába Németországból, de jelenleg ezt hivatali jogalapi keret nem teszi kötelezően lehetővé. Így csak önkéntes alapon tudnak hazatérni a szírek, ami egy több mint 14 éven tartó polgárháború utáni országba valószínűleg kevésbé tűnik csábító ajánlatnak, mint Németországban maradni” – magyarázta a szakértő.
A menekültek minél több időt töltenek el a befogadó országban, annál inkább csökken annak az esélye, hogy haza akarnak térni. Fonay Tamás elmondta: 2021 és 2025 között ár 290 ezer szír német állampolgárságot kapott, s valószínűleg integrálódtak is a társadalomba.
„Ha integrációnak tekintjük már azt is, hogy valaki a német munkaerőpiacon dolgozik, akkor a szírek 47 százaléka sorolható ebbe a csoportba. Ez az arány azonban magasabb – 60 százalék körüli – a 2015-ben és 2016-ban érkezettek esetében.
Közülük sokan az ápolási területen, közlekedési és logisztikai szektorban, valamint a kereskedelemben dolgoznak. A megítélésükben pedig a társadalom a politikai pártokhoz és képviselőkhöz hasonlóan megosztott” – magyarázta a szakértő.
A helyzetet az is nehezíti, hogy az emberek hazatelepítése nem egyszerű feladat sem politikailag, sem a gyakorlatban.
„Erre jelenleg a német kormány is stratégiát, stratégiákat dolgoz ki. Jelenleg azzal próbálják motiválni a szíreket az önkéntes hazatérésre, hogy egy maximum 1000 eurós támogatást nyújtanak a hazatérőknek. Ennek az összegnek, például maximum 8000 euróig történő megemeléséről is folyt már vita.
Azonban azt maguk a németek sem tudják jelenleg, hogy egy, a német kormány által támogatott tömeges visszatérés Szíriába, hogy nézne ki”
A pártok megosztottak a szírek kérdésében.
„A kormánykoalíció pártjai is megosztottak a szírek hazatérésének a kérdésével kapcsolatban. A CDU/CSU támogatja a mielőbbi és minél nagyobb számban történő hazaküldést, függetlenül attól, hogy mennyire integrálódtak már ezek az emberek Németországban. Ezzel szemben a kisebb koalíciós társ, az SPD a jogi státusz nélkül Németországban tartózkodókon és a bűncselekményeket elkövető szíreken túl, nem küldené a többséget vissza hazájába. Az ellenzéki pártok pedig a politikai patkó jobb-bal-felosztása szerint áll – részben – szélsőségesen a kérdéshez” – magyarázta Fonay Tamás.
Nyitókép: John MACDOUGALL / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Hivatalosan is megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások első szakaszai, de az uniós tagság még hosszú évekig várathat magára – írja a New York Times.
