A magyarok utat mutattak az Európai Bizottságnak – és a következő napokban még ennél is többet tehetnek

Az Európai Bizottság végre megkezdte a dohánytermékekről, valamint azok reklámjairól szóló irányelv átfogó felülvizsgálatát, miután a piaci és technológiai változások miatt a 2016-os verzió finoman fogalmazva is elavulttá vált. A hagyományos cigaretta mellett az elmúlt években az új termékek – például a vape-ek, hevítéses eszközök, nikotinpárnák – is érdemi fogyasztói kategóriává váltak, ezeket pedig a tagállamok másképp szabályozzák, ami az illegális kereskedelem erősödéséhez vezetett.

A Bizottság az irányelvek módosítása előtt két körben gyűjt visszajelzést: az első, négyhetes szakasz már lezárult. Ebben az érintettek szabad szöveges formában mondhatták el véleményüket az EU mind a 24 hivatalos nyelvén. El is mondták: több mint 80 000 egyedi visszajelzés érkezett be, ami a korábbi adatok alapján az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó uniós véleményezési eljárásnak számít.

A magyar beküldők jelentős többsége nem támogatja a további szigorításokat és korlátozásokat. A válaszok nagy része arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek intézkedései több esetben nem a fogyasztás csökkenését, hanem az illegális piac erősödését eredményezték. A visszajelzések alapján az egyik legfontosabb témává az e-cigaretták és a füstmentes alternatívák jövője vált. A beküldők jelentős része szerint a szabályozásnak különbséget kellene tennie az éghető dohánytermékek és az alternatív nikotintermékek között.

Több válaszadó személyes tapasztalatokra hivatkozva arról számolt be, hogy az e-cigaretták vagy más füstmentes eszközök segítségével csökkentette, vagy szüntette meg hagyományos cigarettafogyasztását. Emellett az is kirajzolódott, hogy az ízesített termékek fontos szerepet játszhatnak a felnőtt dohányosok cigarettáról való áttérésében. (A felülvizsgálat kapcsán egyébként 16 európai ország 23 független szakértője nyilvános levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy a füstmentes nikotintermékeket elsősorban az éghető cigarettához képest kellene értékelni, nem a teljes absztinenciához mérve.)

A folyamat itt még nem ért véget, a Bizottság augusztus 14-ig egy strukturált, kérdőíves konzultációt is lefolytat. Ebben már konkrét kérdések mentén gyűjtenek visszajelzéseket a lehetséges szabályozási irányokról, intézkedésekről és azok várható hatásairól.

A beküldött vélemények alapján jelentős kereslet mutatkozik az olyan, legálisan momentán nem elérhető termékkategóriák iránt, mint az ízesített e-cigaretták – és mivel a fogyasztók szabályozott körülmények között nem férnek hozzá bizonyos termékekhez, a kereslet illegális, online vagy külföldi beszerzési csatornák felé terelődhet. Ezek a példák azt mutatják, hogy a fogyasztói kereslet akkor is fennmaradhat, ha a legális és ellenőrizhető csatornák szűkülnek. Mint ismert, Magyarországon a fogyasztók nem vásárolhatnak ízesített e-cigarettát, viszont a környező országokban mindenhol legálisan kaphatók ízesített vape-ek.

A konzultáció lezárása után a Bizottság feldolgozza a beérkezett visszajelzéseket, majd előkészítheti a jogszabályjavaslatot. Ezt követően az Európai Parlament és a Tanács tárgyalhatja a módosításokat;

A várható vitapontok közé tartozik az új termékkategóriák besorolása, az ízesítések kezelése, az online és határokon átnyúló értékesítés, a reklám- és szponzorációs szabályok korszerűsítése, valamint az illegális kereskedelem visszaszorítása. A végleges szabályokat a tagállamoknak várhatóan 2029. január 1-ig kell majd átültetniük a saját jogrendjükbe.

Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala