Mindenki a klímaváltozással foglalkozik, de van, amiről senki sem beszél
Meg kell találni az állami szuverenitás helyét a problémával szemben.
Meg kell találni az állami szuverenitás helyét a problémával szemben.
Az ügy a szakértők szerint egy sokkal mélyebben gyökerező problémára is rámutat.
Magyarországon konszenzus van, Franciaország, Németország és Belgium az elrettentő példa.
Évek óta nem történt érdemi előrelépés, pokoli körülmények várják az utasokat.
Más országokban kisebb a különbség a top száz-százötven és a többi között.
Napokon belül hatályba lép az új szabályozás.
Százezrek élete lehet a tét.
A lengyel kormány akarja megmondani, mit szabad gondolni a II. világháborúról és az Európai Unió mostani működéséről.
Van valami közös a magyar válogatott csapatkapitányában és a Red Bull Pilvakerben.
A főpolgármester a kevesebbre szavaz, Skandináviában rajonganak a többért.
Újabb és újabb hatásköröket vonnának el a tagoktól, különösen a kisebb államoktól.
Évek óta gyűjtik a bizonyítékokat Stockholmban, ám Brüsszel egyelőre nem figyel.
Bár korábban a háborúellenesség volt az egyik alapgondolat az Európai Unióban, mára ez kezd elmosódni – erről, a Brexitről és a Nyugat-Balkán integrációjáról is beszéltek a Mathias Corvinus Collegiumban rendezett könyvbemutatón.
A tárcavezető szerint a Lengyelországgal történtek azt bizonyítják, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz.
A lefelé vásárlás népszerűsége a padlóra küldött infláció ellenére töretlen.
A Mathias Corvinus Collegium eseményén a szakértők felvázolták Magyarország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásának előnyeit, hátrányait, jövőképét, valamint elemezték a keleti nyitás stratégiájának fontosságát is.
A szakértők szerint nem is lehet kérdés, hogy szükség van a magyar kiadásokra.
A szakértő attól tart, hogy Németország befolyásos tagállamként kivédhetetlen nyomást gyakorol majd az EU-s intézményekre.
Csak idáig mutatott jól a zöld ideológia a kockás papíron.
Pedig a földrajzi, anyagi, társadalmi vagy kulturális helyzet sem számít.