Európában most csak foghatják a fejüket: Londonban Magyarország mellett döntöttek, azt is elmondták, miért

A tények alapján választott a globális központ.

Bár a magyar szabályozást még az Európai Bizottságban is elismerik, a drasztikus adóemeléssel veszélybe kerülne az a terv, hogy 2040-re füstmentessé váljon az EU. A döntés a Magyarországon működő nikotinpárna-gyártó központot is érintheti, amely hamarosan az egyik legnagyobb lesz a világon.
Az autó- vagy éppen a hadiipar mellett a dohányiparban is a leginnovatívabb technológiának ad otthont Magyarország: ezt bizonyítja, hogy néhány hónapon belül elkészül a világ egyik legnagyobb nikotinpárna-gyártó központja Pécsen, így a globális piacra is dominánsan Baranya vármegyéből termelnek majd a BAT nemzetközi hálózatába.
Bár az ártalomcsökkentett termékek piacát egyelőre nem lehet összehasonlítani a hagyományos cigarettáéval, vélhetően hosszú távon, a fogyasztói edukációval párhuzamosan folyamatosan csökken majd a különbség, mint például az elektromos és a dízel autó viszonylatában. Az adatok is bizonyítják a piac bővülését: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának statisztikái alapján
minden évben csaknem duplázódik a Magyarországon eladott nikotinpárnák száma, míg a BAT-tól kapott számok szerint a Pécsen termelt nikotinpárna mennyisége is folyamatosan nő, 2024-ben elérte a 3900 millió tasakot.
A nikotinpárna egy szájon át fogyasztható innovatív nikotintermék, amely nem tartalmaz dohányt, a párnát az ínyre helyezve a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel a nikotin, így használatakor nem keletkezik füst.
A gyártásban évekig a globális mennyiség több mint 70 százalékát adta Pécs, és bár az elmúlt időszakban – a trieszti és malmői kapacitásbővítések miatt – ez az arány kiegyenlítettebbé vált, a baranyai egység továbbra is több mint 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a BAT teljes nikontinpárna-gyártásában.
Nem véletlen, hogy hatalmas volt a harc a 60 milliárd forintos beruházásért – a londoni globális központban végül a hazai kiemelkedő eredmények miatt döntöttek Pécs mellett.
Ezt is ajánljuk a témában
A tények alapján választott a globális központ.
Az Európai Bizottság célja, hogy 2040-re füstmentessé váljon a kontinens, tehát 5 százalék alá kerüljön a cigarettázók aránya, ami 2020-ban körülbelül 24 százalék volt. Összehasonlításul: a világ első de facto füstmentes országában, Svédországban 5,3 százalékra csökkent a dohányzók aránya.
Brüsszel viszont eközben drasztikus jövedékiadó-emeléssel drágítaná a kevésbé káros alternatívákat is – mint a nikotinpárna, hevítéses termékek és az e-cigaretták –, Franciaország és Spanyolország pedig a szabályozással lehetetlenítené el a nikotinpárnák legális használatát.
Jól mutatja azonban a piaci viszonyokat, hogy még két, az EU legerősebb tagállamai közé tartozó ország esetében is óriási az ellenállás, így könnyen előfordulhat, hogy semmi nem valósul meg ezekből a tervekből.
Benjamin Dousa svéd kereskedelmi miniszter a felnőttek biztonságosabb alternatívákhoz való hozzáférésének fontosságát hangsúlyozta, és leszögezte, a kormánya a többi uniós tagállammal szemben is kész kiállni a nikotinpárnák felhasználói mellett.
„Nem nézhetjük tétlenül, hogy más uniós országok, például Spanyolország, tudományosan megalapozatlan szabályozásokat vezetnek be, amelyek azzal a kockázattal járnak, hogy a fogyasztókat visszaterelik a cigarettához” – figyelmeztetett Dr. Delon Human, a Smoke Free Sweden elnöke.
Ezt is ajánljuk a témában
A svédek is kifakadtak: „Az életeket mentő termékek adóinak emelése kontraproduktív és erkölcsileg megkérdőjelezhető lenne!”
Nem meglepő, hogy a svédek vezető szerepet töltenek be minden olyan konfliktusban, ami az ártalomcsökkentett termékekkel kapcsolatos. Nemzetközi egészségügyi szakértők folyamatosan tesznek közzé olyan tanulmányokat, amelyek a készítők szerint meggyőző bizonyítékot jelentenek arra vonatkozóan, hogy a hasonló szintű nikotinfogyasztás ellenére Svédországban jelentősen alacsonyabb a dohányzással összefüggő megbetegedések és halálesetek aránya, mint máshol.
A Smoke Free Sweden neves szakértőkkel közreműködve évek óta azt állítja, hogy hárommillió európai lakos életét menthették volna meg az Európai Unió vezetői 2000 és 2019 között, ha más tagállamok is bevezetik Svédország füstmentes, ártalomcsökkentő stratégiáját a dohányzásban.
A jelentés alapján csak Magyarországon akár 251 ezren élhettek volna tovább, ám az Európai Unió az előremutató megközelítés hiányában ezt nem tette lehetővé.
A rákos megbetegedések, illetve a daganatok okozta halálozás számában is az utolsó Svédország, az európai átlaghoz képest például 41 százalékkal alacsonyabb a tüdőrák előfordulása.
„A különbségtétel a cigaretta és a füstmentes termékek használata között döntő fontosságú” – mondta korábban Dr. Karl Fagerström közegészségügyi szakértő.
Az viszont hatalmas kihívást jelent a dohányipar résztvevőinek, hogy az ártalomcsökkentett termékek felé tereljék a fogyasztókat, miközben a szabályozás nagyon eltérő: van olyan ország, ahol receptre írják fel az új technológiák gyártmányait, máshol a reklámozásukat is tiltják.
Ezt is ajánljuk a témában
Tíz év alatt mindössze 1 százalékkal sikerült csökkenteni az arányt.
A nikotinpárna esetében jó tudni, hogy Magyarországon példamutató a szabályozás, ezt még a magyar kormánnyal híresen ellenséges Európai Bizottság is elismerte.
Tavaly júniusban lépett hatályba az EU-n belül is úttörőnek számító jogszabály-módosítás, amely a terméknek a maximális nikotintartalmára, a csomagolására és az összetevőire vonatkozóan állapít meg részletszabályokat. Ennek következményeképpen párnánként maximum 17 mg nikotintartalommal és gyermekzárral ellátott csomagolásban hozható forgalomba Magyarországon ez a termékkategória. Emellett nem tartalmazhat koffeint, taurint vagy egyéb élénkítő hatású vegyületet, amelyhez az energikusság és a vitalitás képzete társul, továbbá vitaminokat vagy egyéb olyan adalékanyagokat, amelyek azt a benyomást keltik, hogy a terméknek kedvező élettani hatása van.
Magyarországon legálisan kizárólag dohánymentes nikotinpárna hozható forgalomba.
Ezt is ajánljuk a témában
Napokon belül hatályba lép az új szabályozás.
Nyitókép: AFP/Henrik Montgomery