Az elmúlt három évtized legnagyobb demonstrációján mutattak erőt az európai gazdák, akik mindaddig folytatják a harcot, amíg az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság nem áll el a Közös Agrárpolitika megszüntetésének tervétől és az előnytelen kereskedelmi megállapodásoktól. Brüsszel nem először húzta ki a gyufát a gazdáknál.
Több mint 10 ezer gazdálkodó tüntetett csütörtökön Brüsszelben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének költségvetési javaslata ellen. A tervek szerint Brüsszel jelentősen csökkentené az agrártámogatások mértékét és megszüntetné az önálló uniós agrárpolitikát.
A termelők emellett tiltakoztak a dél-amerikai országokkal és az Ukrajnával kötött kereskedelmi megállapodások ellen is, de kifogásolták a tevékenységeikhez kapcsolódó magas adminisztrációs terheket is.
A csütörtöki brüsszeli demonstráción a rendőrök könnygázt is bevetettek a gazdákkal szemben, a Mandiner stábja élőben közvetítette a megmozdulást.
Ezt is ajánljuk a témában
A mintegy negyven európai mezőgazdasági szervezet által szervezett, valamint a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével zajló megmozdulás résztvevői traktortoros felvonulást tartanak.
Ezt is ajánljuk a témában
Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások.
A tiltakozás szervezői, az európai termelőket tömörítő érdekképviseleti szövetség, a Copa-Cogeca azt közölte,
az elmúlt 30 év legnagyobb gazdatüntetésére került sor december 18-án. A harcot folytatjuk, az európai mezőgazdaság jövője és 450 millió ember élelmezésbiztonsága a tét.
A brüsszeli tiltakozáson több mint száz magyar termelő is részt vett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ szervezésében, de az EU minden országából érkeztek gazdálkodók.
Orbán Viktor miniszterelnök is kiállt a gazdák mellett.
Az európai termelők az elmúlt években számos kihívással szembesültek, amelyek közül a legnagyobb károkat egyértelműen az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárás jelenti. A természeti katasztrófák mellett ugyanakkor az Európai Bizottság tervei és döntései is komoly nehézségeket okoztak a gazdáknak, sokan az elmúlt évek bizonytalanságai miatt tevékenységüket is feladták.
Brüsszel a 2020-as évek elején a Green Deal átgondolatlan zöldintézkedéseit akarta ráerőltetni a termelőkre, majd az orosz-ukrán háború kitörése után az energiaválsággal és a termelési költségek soha nem tapasztalt emelkedésével kellett szembenézniük az agrárium képviselőinek.
A feldühített gazdák az elmúlt években többször is demonstráltak, haragjuk miatt egyszer már visszakozott az Európai Bizottság, a zöldítési tervek túlnyomó többsége lekerült a napirendről. Ekkor Ursula von der Leyen stratégiai párbeszédet kezdeményezett, amelynek keretében ugyan meghallgatta az ágazat szereplőinek javaslatait, de érdemi előrelépés nem történt.
A legnagyobb elégedetlenséget Brüsszel júliusban bemutatott, 2028-2035-ös pénzügyi ciklust meghatározó költségvetési tervezete váltotta ki. A javaslat szerint megszűnne a több évtizede az európai élelmiszer-előállítást alapjaiban meghatározó Közös Agrárpolitikát, mint elkülönített támogatási rendszert és a többi nagy pénzügyi alappal – például kohéziós alapok – egy közös alapban ítélné oda a tagállamoknak.
Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak saját hatáskörben kellene eldönteniük, mennyit kapnak a nemzeti borítékból a gazdák. Ez pedig a belső piac komoly zavarához és az agrártámogatási rendszer összeomlásához vezetne.
Nem csak a források elosztásával, de az összeggel sem értenek egyet a termelők, mivel a jelenlegihez képest jelentősen, akár 20 százalékkal is kevesebb pénz jutna a stratégiai ágazatnak. Az érdekvédők úgy vélik
Brüsszel már nem tekinti kiemelt területnek az élelmezés-biztonságot.
A gazdák haragját ráadásul tovább fokozta, hogy az Európai Parlament és annak legnagyobb frakciói, az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták eleinte látszólag melléjük álltak, ám az Ursula von der Leyen által előterjesztett, mindössze látszatkiegészítésnek tekinthető módosítások elfogadása után már nem utasították el a strukturális változásokat tartogató többéves pénzügyi keretre tett javaslatot.
Ezt is ajánljuk a témában
„Rég láttam ilyen hazug bábszínházat” – reagált az új költségvetési javaslatra Dömötör Csaba.
A gazdák tiltakozásának egyik legfőbb oka az Európai Unió és az úgynevezett Mercosur-országok (Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay) között létrejött kereskedelmi megállapodás, valamint az Ukrajnával kötött hasonló egyezmény. A dél-amerikai országokkal megkötött kereskedelmi paktum keretében nagy mennyiségben érkezhetnének bizonytalan körülmények között előállított mezőgazdasági alapanyagok és élelmiszerek. A vámmentes, vagy kedvezményesen az EU-ba hozható termékek komoly veszélyt jelentenek elsősorban az európai marhahús- és baromfipiac szereplőinek.
Ezt is ajánljuk a témában
A gazdák szerint az EU már nem tartja stratégiai területnek a mezőgazdaságot és az élelmiszer-előállítást.
A Mercosur-megállapodás részleteiről már évekkel ezelőtt megállapodtak a felek, ám elsősorban Franciaország tiltakozása miatt az egyezmény ratifikálására a napokban került volna sor. A gazdák tiltakozása eredményesnek bizonyult: Brüsszel elhalasztotta a megállapodás ratifikálását, a december 20-ai dátum helyett a Bloomberg értesülése szerint január 12-én kerülhet sor az aláírásra Paraguayban.
A szakértők szerint, ha a január eleji időpontban sem sikerül véglegesíteni az egyezményt, az várhatóan végleg meghiúsul.
Ez összességében nem lenne előnyös egyik félnek sem, ezért a következő napokban a gazdák versenyképességét szavatoló intézkedéseket fogadhatnak el az uniós tagállamok. Ezek az erőfeszítések ugyanakkor eddig nem vezettek eredményre.
A négy dél-amerikai ország és az Európai Unió között közel negyedévszázada folynak a tárgyalások egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról. Ez összesen 780 millió embert, potenciális fogyasztót jelentene, a régiók között pedig az áruk és szolgáltatások korlátozás-mentes kereskedelmét tenné lehetővé.
A megállapodás aláírása geopolitikai szempontból is fontos Ursula von der Leyen számára, mivel demonstrálná, hogy Európa képes az Egyesült Államok és Kína megkerülésével is megőrizni globális befolyását. Az egyezmény legnagyobb ellenzője Franciaország, mint az EU legnagyobb mezőgazdasági termelő országa, valamint Lengyelország, Írország, Magyarország és újabban Olaszország is ellenzi. Ez pedig azt jelenti, hogy jelenleg a megállapodás véglegesítését az úgynevezett blokkoló kisebbség is hátráltatja, azaz a tagállamok minősített többségéhez Olaszországot kellene elsősorban meggyőzni. Az egyezmény legfőbb támogatója Németország, ami érthető, mivel az európai autóipar számára olcsó utánpótlás nyílna Dél-Amerikából.
A Mercosur-államok már korábban bejelentették, ha decemberben nem sikerül Ursula von der Leyen aláírásával véglegesíteni a kereskedelmi gigamegállapodást, akkor az érintett négy ország kihátrál és Délkelet-Ázsiával próbál hasonló egyezményeket kötni.
Míg a Mercosur-országokkal kötött kereskedelmi megállapodás elsősorban a nyugat-európai termelők versenyképességét veszélyezteti érdemben, addig az Ukrajnával megkötött, a vám- és kvótamentesen az unió területére hozható élelmiszerek kibővítését célzó új alku a kelet-európai országok piacain okoz jelentős zavart. Az orosz-ukrán háború kezdetétől egészen idén júniusig az ukrán behozatalt korlátozó szabályokat átmenetileg felfüggesztette az EU, a korlátlan import miatt ugyanakkor az európai termékek iránti kereslet jelentősen bezuhant.
Ezt is ajánljuk a témában
A termelők az Európai Parlament épületénél tiltakoztak, mivel az új uniós költségvetés közel negyedével csökkentené az agrártámogatásokat.
A legnagyobb problémát az okozza, hogy ezek a kereskedelmi megállapodások úgy teszik lehetővé az élelmiszerimportot az Európai Unióba, hogy a harmadik országokban a gyártóknak nem kell betartaniuk az uniós állatjóléti- és növényegészségügyi előírásokat és más szigorú szabályokat, például a GMO-k használatáról.
Európában készülnek a világon a legjobb minőségű élelmiszerek és itt a legmagasabb az alapanyag-termelés színvonala is, ám ez rendkívüli előállítási költségekkel jár. Ez pedig azt jelenti, hogy a harmadik országok – különösen Ukrajna a kiváló adottságai miatt – jóval nagyobb mennyiséget képesek előállítani, alacsonyabb önköltségen.
Az EU-s gazdák ezért azt szeretnék elérni, hogy az unióba behozott élelmiszerek, valamint állati és növényi termékek előállításakor az európai előírásokat a harmadik országok gyártóinak is be kelljen tartaniuk.
A termelők és az érdekképviseletek a rendkívül sikeresnek tartott csütörtöki megmozdulás után világossá tették, a harc folytatódik, mivel nem hagyják a KAP-reform tervezetének végrehajtását, ugyanis a támogatások csökkentése és azok esetleges teljes elvonása komoly veszélybe sodorná a kétpilléres támogatási rendszerre épülő európai agráriumot.
A Copa-Cogeca közleményében már korábban jelezte, 2024 óta arra figyelmeztetik az EU-t, hogy
Az Európai Bizottság egyelőre nem mutatta jelét annak, hogy az egész 2028-2035-ös költségvetési tervezetet újra gondolná, pedig az önálló KAP meghagyása ezt szükségessé tenné.
Mindez – a gazdák demonstrációjával és a Mercosur-megállapodás lehetséges összeomlásával – tovább gyengíti Brüsszel és Ursula von der Leyen pozícióját,
miközben a tagállamok agrárminiszterei a gazdák mellett foglalnak állást, szintén példátlan egységet tanúsítva.
Nyitókép: Facebook/MAGOSZ
***
Márki-Zay Péter után Magyar Péterben reménykedik a baloldal. Az „előbb választást kell nyerni, és utána mindent lehet” folyamat hátteréről a Mestertervben beszélgettünk.
A háború kezdete óta Ausztrália összesen mintegy 1,7 milliárd dollár értékű védelmi segítséget biztosított Ukrajna számára.
A katonahiány miatt Ukrajnában egyre aktívabbak a mozgósító egységek, miközben egyre nő a lakossági elégedetlenség.
Az ukrán elnök megnevezte a kulcsterületeket.
A miniszterelnök e heti összefoglalójában arra is kitért, sorra látnak napvilágot az olyan nyilatkozatok, amelyekben Magyar Péter emberei a nyugdíjasok halálát kívánják.
Teljes a káosz a hírszerzésben: Tarjányi Péter hat forrásra hivatkozva állítja, hogy az oroszok a Baltikumra és Európára törnek, Ukrajna csak az előétel. Ám az USA hírszerzési igazgatója, Tulsi Gabbard ezzel szöges ellentétben azt mondja: a „mélyállam” hazudik, Moszkvának ereje sincs a hódításhoz.
A katonahiány miatt Ukrajnában egyre aktívabbak a mozgósító egységek, miközben egyre nő a lakossági elégedetlenség.
„Tudjuk, hogy ez nem volt egy szép év.”
A Tisza Párt elnöke az önmagának való ellentmondás versenyében verhetetlen.
